Nem mondja meg a rendőrség, mi alapján szúrták ki, kiket igazoltassanak az üzletnyitós tüntetésen

Mekkorák a bírságok? Hogyan döntik el, hogy egy eleve tilos tüntetésen melyik tüntető a veszélyesebb? Kérdések, amiket a BRFK közpénzből fizetett sajtósai nem akarnak megválaszolni.

Amint arról az Azonnnalin is beszámoltunk, vasárnap és hétfőn is az üzletek kinyitásáért tüntettek párszázan a Hősök terén. A veszélyhelyzeti gyülekezési tilalom miatt kifejezetten nem tüntetésnek nevezett akciókat Ecsenyi Áron, a libertárius Le az Adók 75 százalékával párt elnöke és testvére, Ecsenyi Szilárd szervezték, őket többmillió forintra bírságolták emiatt az esemény mindkét napján a helyszínen szép számban megjelenő rendőrök.

Az Azonnali élő videójában is látható, hogy a rendezvényen megjelent a rendőrök a „tömeg” szélétől a szónokok felé haladva számos résztvevőt igazoltattak, a helyszíni tudósítóink beszámolója alapján egy sárga kabátos nő (feltehetően civil ruhás rendőr) mutogatta a rendőröknek, hogy kiket kell igazoltatni: köztük voltak olyan vendéglátós dolgozók, vállalkozók, akik pár perccel korábban szólaltak fel a rendezvényen, és voltak „sima” résztvevők is. 

Mikor kollégáink az intézkedő rendőröktől az igazoltatásokkal kapcsolatban érdeklődtek, ők nem voltak hajlandók nyilatkozni, azt kérték, hogy forduljunk a BRFK sajtóosztályához.

Ezt meg is tettük, és – Dúró Dóra tilosbanfutásos önfeljelentésével ellentétben – még válaszokat is kaptunk, azoktól azonban nem lettünk okosabbak. 

Mi alapján igazoltatnak? Hát a rendőrségi törvény alapján!

A veszélyhelyzetben a kormány rendelettel betiltotta a tüntetéseket és mindenféle gyülekezést, így a jelen jogi helyzetben bárki, aki ilyen rendezvényen részt vesz, elvileg szabálysértést követ el. 

Ezért a BRFK Kommunikációs Osztályától azt próbáltuk megtudni, hogy

vagy csak közülük néhányan, illetve a bírságokat milyen szempontok alapján mérlegelik az adott helyzetben. Meg akartuk tudni azt is, hogy csak a gyülekezési tilalom megsértése, vagy valami más is okot adott-e az intézkedésekre. Végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha már a rendőrök – ahogy az videónkon is látszik – csapatostul igazoltattak egyszerre egy-egy embert, miért nem adhatott volna közülük legalább egy röviden tájékoztatást az intézkedésről a tudósító újságíróknak.

A válasz az utolsó kérdésre a legbeszédesebb:

„Az újságírók a BRFK Kommunikációs Osztályához fordulhatnak, ahogy azt ön tette jelen esetben.”

A válaszok többi része pedig megmutatja, hogy mennyire érdemes volt a BRFK sajtóelhárításához fordulni.

Az igazoltatások kiválasztásával kapcsolatban a BRFK általánosságban a rendőrségi törvényre és a rendőrség szolgálati szabályzatára hivatkozott, még arra sem véve a fáradságot, hogy legalább konkrét paragrafusokat megnevezzen. Még jó, hogy az Azonnalinál képesek vagyunk jogszabályok értő olvasására, így könnyen kiderítettük, hogy ezekben olyan általánosságok szerepelnek, minthogy azt igazoltathatja a rendőr, akinek a személyazonossága megállapítása a közrend és a közbiztonság védelme érdekében, vagy mondjuk bűnmegelőzés, bűnüldözés céljából szükséges. Az már nem derült ki, hogy a Hősök terén szétszórt párszáz békés, a járványügyi szabályoknak megfelelően nagy többségében maszkos tüntető közül hogyan döntötték el, hogy melyikük veszélyezteti jobban a közrendet.

A bírságokkal kapcsolatban legalább küldtek két korábbi közleményt, amelyek szerint

A bírságok mértékére és a szabálysértési feljelentések részleteire vonatkozó visszakérdésünkre a BRFK közpénzből fizetett kommunikátoraitól mindössze ugyanazon két közlemény ismételt elküldése volt a válasz.

Szintén csak ebből a két közleményből lehet következtetni arra is, hogy a gyülekezési tilalmon kívül még mi miatt intézkedtek – eszerint például a maszkhasználati szabályok megsértése miatt –, ugyanis az erre vonatkozó kérdésünkre a szóvivők általánosságban a veszélyhelyzeti szabályok nagyrészét tartalmazó kormányrendeletre hivatkoztak bármiféle pontosítás vagy konkrétum nélkül. 

Vajon mennyi adófizetői pénzt keresnek ezért a munkáért a rendőrségi szóvivők?

Természetesen nem újdonság, hogy az állami szervek adófizetői pénzből működő sajtóosztályai elhárításként működnek, de azért ha már a különleges jogrendben ennyire felértékelődött a rend őreinek szerepe,

A válaszadási határidő elvileg tizenöt nap, a válaszról természetesen majd beszámolunk.

NYITÓKÉP: Szűcs Donát / Azonnali