+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bakó Bea
2021. február 2. kedd, 18:10
Mekkorák a bírságok? Hogyan döntik el, hogy egy eleve tilos tüntetésen melyik tüntető a veszélyesebb? Kérdések, amiket a BRFK közpénzből fizetett sajtósai nem akarnak megválaszolni.

Amint arról az Azonnnalin is beszámoltunk, vasárnap és hétfőn is az üzletek kinyitásáért tüntettek párszázan a Hősök terén. A veszélyhelyzeti gyülekezési tilalom miatt kifejezetten nem tüntetésnek nevezett akciókat Ecsenyi Áron, a libertárius Le az Adók 75 százalékával párt elnöke és testvére, Ecsenyi Szilárd szervezték, őket többmillió forintra bírságolták emiatt az esemény mindkét napján a helyszínen szép számban megjelenő rendőrök.

 

Az Azonnali élő videójában is látható, hogy a rendezvényen megjelent a rendőrök a „tömeg” szélétől a szónokok felé haladva számos résztvevőt igazoltattak, a helyszíni tudósítóink beszámolója alapján egy sárga kabátos nő (feltehetően civil ruhás rendőr) mutogatta a rendőröknek, hogy kiket kell igazoltatni: köztük voltak olyan vendéglátós dolgozók, vállalkozók, akik pár perccel korábban szólaltak fel a rendezvényen, és voltak „sima” résztvevők is. 

 

Mikor kollégáink az intézkedő rendőröktől az igazoltatásokkal kapcsolatban érdeklődtek, ők nem voltak hajlandók nyilatkozni, azt kérték, hogy forduljunk a BRFK sajtóosztályához.

 

Ezt meg is tettük, és – Dúró Dóra tilosbanfutásos önfeljelentésével ellentétben – még válaszokat is kaptunk, azoktól azonban nem lettünk okosabbak. 

 

Mi alapján igazoltatnak? Hát a rendőrségi törvény alapján!

 

A veszélyhelyzetben a kormány rendelettel betiltotta a tüntetéseket és mindenféle gyülekezést, így a jelen jogi helyzetben bárki, aki ilyen rendezvényen részt vesz, elvileg szabálysértést követ el. 

 

Ezért a BRFK Kommunikációs Osztályától azt próbáltuk megtudni, hogy

 

milyen szempontok alapján döntötték el a rendőrök, hogy a megjelentek közül kiket igazoltatnak, minden igazoltatott számíthat-e bírságra,

 

vagy csak közülük néhányan, illetve a bírságokat milyen szempontok alapján mérlegelik az adott helyzetben. Meg akartuk tudni azt is, hogy csak a gyülekezési tilalom megsértése, vagy valami más is okot adott-e az intézkedésekre. Végül kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha már a rendőrök – ahogy az videónkon is látszik – csapatostul igazoltattak egyszerre egy-egy embert, miért nem adhatott volna közülük legalább egy röviden tájékoztatást az intézkedésről a tudósító újságíróknak.

 

A válasz az utolsó kérdésre a legbeszédesebb:

 

„Az újságírók a BRFK Kommunikációs Osztályához fordulhatnak, ahogy azt ön tette jelen esetben.”

 

A válaszok többi része pedig megmutatja, hogy mennyire érdemes volt a BRFK sajtóelhárításához fordulni.

 

Az igazoltatások kiválasztásával kapcsolatban a BRFK általánosságban a rendőrségi törvényre és a rendőrség szolgálati szabályzatára hivatkozott, még arra sem véve a fáradságot, hogy legalább konkrét paragrafusokat megnevezzen. Még jó, hogy az Azonnalinál képesek vagyunk jogszabályok értő olvasására, így könnyen kiderítettük, hogy ezekben olyan általánosságok szerepelnek, minthogy azt igazoltathatja a rendőr, akinek a személyazonossága megállapítása a közrend és a közbiztonság védelme érdekében, vagy mondjuk bűnmegelőzés, bűnüldözés céljából szükséges. Az már nem derült ki, hogy a Hősök terén szétszórt párszáz békés, a járványügyi szabályoknak megfelelően nagy többségében maszkos tüntető közül hogyan döntötték el, hogy melyikük veszélyezteti jobban a közrendet.

 

A bírságokkal kapcsolatban legalább küldtek két korábbi közleményt, amelyek szerint

 

többnyire figyelmeztetést alkalmaztak, de voltak, akikkel szemben a maszkhasználati szabályok megsértése miatt helyszíni bírságot szabtak ki, illetve a két napon összesen tizenöt szabálysértési feljelentést is tettek.

 

A bírságok mértékére és a szabálysértési feljelentések részleteire vonatkozó visszakérdésünkre a BRFK közpénzből fizetett kommunikátoraitól mindössze ugyanazon két közlemény ismételt elküldése volt a válasz.

 

Szintén csak ebből a két közleményből lehet következtetni arra is, hogy a gyülekezési tilalmon kívül még mi miatt intézkedtek – eszerint például a maszkhasználati szabályok megsértése miatt –, ugyanis az erre vonatkozó kérdésünkre a szóvivők általánosságban a veszélyhelyzeti szabályok nagyrészét tartalmazó kormányrendeletre hivatkoztak bármiféle pontosítás vagy konkrétum nélkül. 

 

Vajon mennyi adófizetői pénzt keresnek ezért a munkáért a rendőrségi szóvivők?

 

Természetesen nem újdonság, hogy az állami szervek adófizetői pénzből működő sajtóosztályai elhárításként működnek, de azért ha már a különleges jogrendben ennyire felértékelődött a rend őreinek szerepe,

 

küldtünk egy közérdekű adatigénylést a BRFK-nak, hogy megtudjuk: hány sajtós munkatárs mennyi pénzért végzi ezt a pótolhatatlan tájékoztatási munkát és mennyibe kerül ez évente.

 

A válaszadási határidő elvileg tizenöt nap, a válaszról természetesen majd beszámolunk.

 

NYITÓKÉP: Szűcs Donát / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az összeget Parragh László mondta az Azonnalinak. Mi ez az összeg, mi mindenből áll és hogyan jött ki? Utánajártunk.

Jövő hétfőtől szerdáig a Sinopharm-vakcinával való oltásra már magunk bejelentkezhetünk, nem kell a háziorvos hívását, mailjét várni.

Lehet majd menni könyvtárba
és edzőterembe is, de csak védettségi igazolással.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás