+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. február 1. hétfő, 14:58
Angela Merkel gazdasági minisztere szerint a gyártóknak nem szabadna más országokat előnyben részesíteni az EU-val szemben. Peter Altmaier szerint ha kiderül, hogy a cégek megszegték az Európai Bizottsággal kötött szerződéseiket, akkor jogi úton kellene megoldani a problémát.

Miközben már 2020 decemberében világszerte elkezdődtek a kínai koronavírus elleni oltásprogramok, a vakcinák utáni túlzott kereslet miatt a legtöbb vakcinagyártó cég nem tudja időben leszállítani az előre lefoglalt vakcinamennyiséget az EU-nak.

 

A brit-svéd AstraZeneca – ami január végén kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét – már korábban jelezte, hogy az EU által előzetesen lekötött 80 millió dózis helyett csak 39 milliót tudnak leszállítani március végéig. Az EU és a vakcinagyártó cég vezetői egymásra mutogatnak, hogy ki a hibás: az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot szerint az Európai Bizottsággal 300 millió adagról állapodtak meg, viszont

 

a szerződésben nem vállaltak garanciát arra, hogy ezt a mennyiséget időben le is szállítják.

 

Az AstraZeneca vezérigazgatója emellett azt is elmondta, hogy jelenleg gyártási problémákkal küszködnek, ezért sem tudják vállalni a szerződésben foglaltakat.

 

Mint arról már korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság nem tartja elfogadhatónak ezeket a kifogásokat, ezért január 28-án egy csapatot is küldött a cég belgiumi vakcinagyárába, hogy felmérjék a valós helyzetet. Emellett az Európai Bizottság január 29-én nyilvánosságra hozta az AstraZenecával kötött szerződést is, azonban abban

 

üzleti titkokra hivatkozva több fontos információt is kisatíroztak, például azt, hogy az AstraZeneca mennyi adag vakcina leszállítását vállalta az első negyedévben.

 

Már Németország is perrel fenyegetőzik

 

Azonban nemcsak az Európai Bizottságnak, hanem a tagállamoknak sem tetszik az, hogy a gyógyszeripari cégek késlekednek a vállalt vakcinamennyiség leszállításával.

 

A német CDU-s gazdasági miniszter, Peter Altmaier bejelentette, hogy készek akár jogi útra is terelni az ügyet, ha kiderül, hogy a vállalatok nem tartották be a szerződésben vállalt kötelezettségeiket.

 

„Egy cég sem részesíthet előnyben más országokat az EU-val szemben”

 

– véli Altmaier, utalva arra, hogy az EU több millió euróval támogatta a kutatásokat, igaz, azt a történethez nem árt megjegyezni, hogy az Egyesült Államokhoz, az Egyesült Királysághoz vagy Izraelhez képest az EU csak később állapodott meg a cégekkel a vakcinák lekötéséről, mint a fentebbi három ország.

 

A többes szám nem véletlen Altmaier fenyegetésében, ugyanis nem az AstraZeneca az egyetlen gyógyszeripari cég, aki nem tudja időben leszállítani az EU-nak szánt vakcinamennyiségét: az amerikai-német Pfizer-BioNTech is jelezte, hogy a gyártókapacitás bővítése miatt kevesebb vakcina jut az EU-nak az első negyedévben – ezért Olaszország még korábban bejelentette, hogy mind a Pfizert, mind az AstraZenecát beperlik szerződésszegés miatt.

 

Közben az Európai Bizottság megoldást próbál találni a vakcinahiányra: Ursula von der Leyen február 1-jén Twitterén jelentette be, hogy

 

a Bizottság további 75 millió dózis leszállításáról állapodott meg a Pfizer-BioNTech-hel, így összesen 600 millió adagot fog leszállítani a cég az EU-nak,

 

azonban ezt a 75 milliós mennyiséget csak a második negyedévre ígéri az amerikai-német cég.

 

Az Európai Unióban jelenleg három vakcinával oltanak: a Pfizer-BioNTech és az AstraZeneca mellett még az amerikai Moderna szállít az EU-nak vakcinákat, azonban a Moderna is kevesbb vakcinát fog leszállítani az Uniónak februárban, mint amiben korábban megállapodtak.

 

Melyik vakcina hogyan működik? Összefoglaltuk érthető példákkal! És kinek melyik való? Ezt is!

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

Hogy melyik párt frakciójába csatlakozna be az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként is elinduló Márki-Zay, azt viszont egyelőre nem tudni.

A román kormány 2020. márciusban 53 millió facsemete elültetését jelentette be, a Recorder átvizsgált pár helyszínt és kiderült, hogy csak papíron ültetődtek el ezek a fák.

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás