A Facebook nem a szólásszabadság alapköve, a Fidesz ellenében sem

Ágoston Dániel

Szerző:
Ágoston Dániel

2021.02.01. 10:10

A közösségi média jelenleg nem a nagyobb és átláthatóbb nyilvánosságot garantálja elsősorban, hanem leginkább a modern civilizáció pusztulását. Ez akkor is igaz, ha éppen Varga Judit támadja a Facebookot.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Nem igényelt különösebb látnoki képességet, hogy előre lássuk: lengyel barátai láttán a magyar kormány is neki fog menni a Facebooknak. Varga Judit egyébként sem egy rest asszony, ha rá kell baszni az asztalra – főleg, ha különösebb tét nélkül kell ezt megtenni.

Úgyhogy le is ült a Facebook elé, és megüzente: eddig, és ne tovább!

Ideje van ugyanis a szabályozásnak és az átláthatóságnak, mert ez így tovább nem mehet, és „semmi mást nem szeretnénk elérni a nagy techcégekkel szemben, mint a törvényes, átlátható és ellenőrizhető működést. Semmi mást, mint ami a többi cégre, nagyvállalatra vagy kisvállalkozóra is vonatkozik” – írta lefelé Varga Judit a Facebookon.

Na, most abban valószínűleg oldaltól függetlenül egyetért mindenki, hogy a Fidesz világviszonylatban is kimagasló szinten űzi a pillanat uralásának művészetét, amihez profi módon fel is használja a közösségi médiákokat. A Fidesz propagandájának imígyen szerves része a Facebook felülete – az ELÉG! nevű propagandaoldal szerkesztőit, mint kiderült, a NAV szerint a kapcsolat@fidesz.hu címen kell keresni –, ahol vagyonok mennek el az adófizetők pénzéből az ott futtatott hirdetésekre, és trollok seregei állnak csőre töltve a Megafon kiképzőközpontjában, hogy megvédjék a kormányt a liberális médiaterrortól, felnyissák a szemeket Brüsszellel szemben, és lerántsák a leplet Soros György ármányairól a kommentmezőkben. 

A Fidesznek ilyenformán sokkal inkább barátja a Facebook, semmint ellensége, vagyis ez az egész körülbelül akkora téttel indított szabadságharc lesz, mint a Brüsszel ellen indított hadjárat.

Persze érthető, hogy a kormány permanens árnyékháborúzása mellett most különösen jó lenne találni végre egy olyan topikot, amivel visszatérhet a saját terepére, vagyis a fiktív csataterekre, ugyanis a koronavírus előretörése tényleges és valós fenyegetést hozott, amivel látványosan nem tudnak mit kezdeni (amiről egyébként kizárólag Karácsony Gergely tehet!). Vagyis erről a témáról lehetőleg minél hamarabb le kellene csavarodni, hogy ismét át lehessen venni az irányítást a pillanat fölött.

Meg amúgy most komolyan:

ugye mindannyian látjuk magunk előtt Zuckerberg fejét, amint a felkészítő anyagainak mélyén megtalálja azt, hogy a Fidesz Magyarországról meg akarja regulázni őt?

A Fidesz csontszáraz érdekein és a figyelemelterelésen túl azonban óriási hiba lenne azt gondolni – amire az ellenzék jó eséllyel rá is fog harapni a rá jellemző módon (Árpád Habony likes this) –, hogyaszongya a Fidesz megint rátört a szabad világra, a demokratikus nyilvánosság utolsó bástyáira, s a szólásnak az ő szabadságára, amit a Facebook oly elhivatottan, állhatatosan, hűen képvisel és védelmez.

A helyzet ugyanis az, hogy Mark Zuckerberg alighanem a legutolsó ember, akit egy kicsit is érdekel a világ antidemokratizálódása.

Ha ugyanis ez így lenne, akkor eleve nem kellene beszélgetnünk alt-rightról, QAnonról, elszabadult laposföldhívőkről és oltásellenességről.

Ehhez képest a világ egyik legbefolyásosabb embereként csak akkor lépett Trump ellen a Twitterrel kéz a kézben, mikor a vén szoláriumsertés már tényleg az utolsókat rúgta az ovális irodában – ellenben vérfagyasztó példáját statuálták annak, hogy gyakorlatilag két kattintással tudnak elvágni kormányokat a választóktól, ha épp úgy szottyan a kedvük.

Ez a hatalom pedig nemcsak cefetül riasztó, de világos szükségét mutatja annak is, hogy valamit tényleg kezdeni kell a techcégek hegemóniájával.

Persze a liberális értelmiség ekkor ugrik elő azzal, hogy hát magáncégekről van szó, nem a közmédiáról (mármint nem a magyar közmédiáról, nyilván), szóval csak ne tessék beleugatni a magáncégek magánügyeibe – pláne, ha már vakon rányomtunk a „Terms and Conditions” elfogadására, és leokéztuk a sütiket is. 

A Facebook és a Twitter azonban már régen túlvan azon, hogy mezei vállalkozásokként tekintsünk rájuk, tekintettel arra, hogy az emberiség jelentős hányada ezekről a platformokról informálódik, ezek váltak az elsődleges információforrásokká, ami pedig azt is jelenti, hogy

az algoritmusokkal ezek a cégek úgy befolyásolják a közvéleményt, ahogy szeretnék.

Ennek köszönhető többek között az a jelenség, amely gyakorlatilag egyéni valóságbuborékokba zárta az embereket, és amelynek köszönhetően ma olyan obskúrus baromságokról megy komoly vita, minthogy ténylegesen átvették-e a hatalmat a vérivó sátánista pedofilok a világ fölött a kínai kommunisták megbízásából.

A közösségi médiacégek átláthatósága és demokratizálása tehát nemhogy fontos, de rohadtul szükséges, ahogy az óceánok fenekére lefektetett internetkábelek fölött sem csak magáncégek rendelkezhetnek – mégpedig azért nem, hogy ne kapcsolhassa le valaki kedve szerint az internetet. Mert jelen állás szerint a közösségi média nem a világ demokratizálódását és a nagyobb, átláthatóbb nyilvánosságot garantálja elsősorban, hanem leginkább a modern civilizáció pusztulását.

Olvasnál még Ágoston Dánieltől? Itt megteheted! Vitáznál vele? Írj!

Ágoston Dániel
Ágoston Dániel az Azonnali újságírója

Podcast, techno, divat, publicisztika.

olvass még a szerzőtől
Ágoston Dániel
Ágoston Dániel az Azonnali újságírója

Podcast, techno, divat, publicisztika.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek