+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2021. január 27. szerda, 07:04
Egy éve van már hatalmon Bécsben egy konzervatív-zöld kormány. Az, hogy Sebastian Kurz alapvetően harmonikusan tud együttdolgozni a balliberális koalíciós partnerével, annak is köszönhető, hogy a Zöldek nagyon sok mindenben engednek – például a menekültkérdésben. Ez vár majd a német Zöldekre is, ha összefognak idén Berlinben a CDU/CSU-val?

Január közepén az osztrák Zöldek parlamenti frakciójának – ahogy Ausztriában mondják: parlamenti klubjának – vezetésében változások történtek. A lengyelországi születésű Ewa Ernst-Dziedzic helyett a jelenlegi frakcióvezető, Sigi Maurer egy másik helyettest akart. Önmagában ez még talán az osztrák hírolvasókat se fogná nagyon meg –

 

a változás mögött azonban felsejlenek azon konfliktusok, amelyek az ökopártot a konzervatív Néppárttal való közös kormányzásban emésztik.

 

Dziedzic ugyanis a párt balszárnyát képviseli, különösen a menekültpolitikában kritizálta többször Sebastian Kurzot – ezáltal pedig gyakorlatilag kormánypárti politikusként a saját kabinetjét is. Mint ismert: Sebastian Kurz tavaly ősszel határozottan elutasította, hogy Ausztria befogadjon akár csak menekült gyerekeket is a görögországi Leszbosz szigetéről, ahol tavaly óta menekültek ezrei élnek.

 

Még Horst Seehofer keresztényszociális német belügyminiszter is „csalódottságának“ adott hangot Kurz döntése kapcsán, pedig a CSU-s Seehofer maga se arról híres, hogy nagy „menekültsimogató“ lenne. Kurz szerint azonban el kell kerülni „a 2015-ös hibát“, ezért szorosan zárva tartaná Európa – de legalábbis Ausztria – határait a menekültek előtt.

 

Kurz nem enged a menekültkérdésben

 

Politikai értelemben ezt jó okkal teszi. Egyrészről Kurz eleve azzal tett szert már 2015-ben akkor még külügyminiszterként népszerűségre, mert hogy – mint azt magáról állítja – 2015-ben ő érte el volna végül a balkáni menekülőútvonal lezárását. Tény és való, hogy ellentétben például Orbán Viktorral, Kurz elutazott Észak-Macedóniába tárgyalni – bár az elemzők szerint az útvonallezárás ötlete először magyar részről merült fel, még ha végül Kurz is tudta erre rábeszélni például a szkopjei vezetést. A lényeg: Kurz a mai napig szereti magát azon erős embernek mutatni, aki elérte a menekülthullám végét.

 

Másrészről Kurznak erre azért is van szüksége, mert ezen retorikával tudta az addig 20 százalék alá csökkent ÖVP-t 2017-re az első helyre repíteni – elvégre

 

elvette a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) egyik kedvenc témáját.

 

A 2017-ben megalakult ÖVP-FPÖ-koalíció még így is két majdnem azonos nagyságú párt kormánya volt, Kurznak tehát nem szabadott engednie a menekültellenességből, ha azt akarta, hogy az ÖVP sikeresen tudjon FPÖ-s szavazókat is átcsábítani. Ez 2019-re sikerült is. Mint ismert: az ÖVP-FPÖ-kormány az ibiziai videó miatt szétesett, az ÖVP pedig magasan megnyerte az azévi előrehozott választást. Koalíciót viszont már nem az FPÖ-vel, hanem a Zöldekkel kötött – elvégre így megszabadult a nemzetközi porondon attól a vádtól, hogy a széljobbot hatalomba segítette.

 

A Zöldek engedtek a menekültkérdésben

 

Az ÖVP és a Zöldek koalíciója azonban nem magától értetődő, elvégre az ökopárt balliberális agendája erősen eltér a konzervatívokétól – és különösen a menekültkérdés egy olyan vitapont, ahol kompromisszum alig, csak az egyik fél teljes önfeladása lehetséges.

 

Az erőviszonyok okán pedig nem volt kérdéses, kinek kell majd engedni. A Zöldek belementek abba, hogy noha megkapják az igazságügyi tárcát,

 

az egész menekültkérdés a néppárti kancellár és belügyminiszter portfóliója lett, de még az integrációs tárcát is a konzervatívok kaphatták meg.

 

Azaz ma Ausztria menekült- és bevándorláspolitikáját – hiába része a kormánynak egy elvileg keményen menekültpárti erő is – kizárólag az ÖVP restriktív, a határok védelmére és a bevándorlás csökkentésére fókuszáló programja határozza meg. A koalíciós szerződés még azt is lehetővé teszi, hogy az ÖVP a Zöldeket megkerülve határozza meg a menekültpolitikát. Arról ír ugyanis a dokumentum, hogy ebben a kérdésben a koalíciós partnerek – ha nem jutnának dűlőre egymással – más pártokkal is szerezhetnek parlamenti többséget. Ez a parlamenti arányok ismeretében gyakorlatilag annyit jelent:

 

ha a Zöldek akadékoskodnak, akkor a menekültpolitikát az ÖVP a hivatalosan ellenzéki FPÖ-vel közösen szavaztatja meg.

 

SEBASTIAN KURZ NÉPPÁRTI KANCELLÁR ÉS WERNER KOGLER ZÖLD ALKANCELLÁR NAGYON HARMONIKUSAN KIJÖNNEK EGYMÁSSAL. FOTÓ: SK / FB

 

Már a koalíció megkötésekor élesen bírálták többen is az ökopártot ezért az engedményért. Peter Pilz, a párt egykori politikusa, aki 2017 és 2019 között a saját szakadárpárjával bent ült a parlamentben, azt mondta már akkor, hogy „a Zöldek besétáltak Kurz csapdájába“, ezért ő – ha még a Zöldek között lenne – az egész koalíciós szerződés újratárgyalását javasolta volna.

 

A Zöldek persze – mint minden kis koalíciós partner szokta – arra hivatkoztak, hogy nem ők nyerték a választást, azaz mégiscsak kell engedniük. Meg persze arra, hogy számos más, szintén zöld területen – környezetvédelem, közlekedéspolitika, igazságügy – befolyást szerezték. Úgy is lehetne mondani: a zöld témákért beáldozták a humanista énjüket. Sebastian Kurz ezt a kormányalakításkor úgy fogalmazta meg, hogy

 

„lehetséges a klímát és a határokat egyszerre védeni“.

 

Ezt mondjuk be is tartották: a Zöldek számos klímavédelmi és közlekedéspolitikai céljukat meg tudták valósítani, az ÖVP pedig a határvédelemből nem enged. A Zöldek pedig sokak meglepetésére elég könnyedén és nyugodtan fogadták el ezt a helyzetet, különösebb feszültség nem volt az elmúlt egy évben a két koalíciós partner között.

 

Polgári Zöldek

 

Ez összefügg persze azzal is, hogy a német nagytestvérhez hasonlóan az osztrák Zöldek is egyre jobbrább tolódtak, mára főleg egy városi értelmiségi polgári pártnak tekinthetőek. A párt balszéle lelépett már vagy Peter Pilzcel 2017-ben, vagy a párt ifjúsági szervezetével, akiket éppen a balosságuk miatt zárt ki a párt – ők a kis Kommunista Párttal (KPÖ) közösködnek. Az osztrák Zöldek jobbra tolódása annyival sajátosabb, mint a németeké, hogy

 

Ausztriában, ahol nincs a német Linkéhez hasonló erős parlamenti képviselete a szélsőbaloldalnak, a Zöldek voltak gyakorlatilag a radikális balos erő,

 

kezdetben balrább állva a szocdemektől is. Mára viszont helyet cseréltek, miközben az SPÖ se nevezhető különösen radikálisnak.

 

Kiszorul a balos szárny?

 

A párton belül megmaradt balos kritikusok egyike volt a cikk elején említett Ewa Ernst-Dziedzic. Ő főleg a menekültpolitikában szegült szembe a kormánnyal – ha elérni nem is tudott semmit, legalább a látszatát fent akarna annak tartani, hogy a Zöldek még mindig egy menekültpárti erő.

 

A Lengyelországban született, de tíz éves kora óta Ausztriában élő politikusnő a leszboszi menekültek kapcsán mondta azt, hogy „nyomást kell gyakorolni Kurzra“. Persze ennek eredménye kapcsán ő se táplált nagy illúziót, elvégre a menekültpárti erők – az ellenzéki SPÖ és Neos, valamint a kormánypárti Zöldek – nem rendelkeznek többséggel, azaz Kurz – ha másképp nem megy – az FPÖ-vel úgyis végig tudja vinni a saját álláspontját. A politikusnő azonban tavaly szeptemberben Leszboszra utazott, hogy onnan számoljon be a katasztrofális állapotokról – de a közvéleményben csak annyi maradt meg, hogy menekültgyerekekkel szelfizik.

 

EWA ERNST-DZIEDZIC TAVALY SZEPTEMBERBEN LESZBOSZ SZIGETÉN. FOTÓ: EED / TWITTER

 

De még a retorikában se követték őt párttársai. Az eredmény pedig ismert: Sigi Maurer, aki vasmarokkal tartja a zöld parlamenti klubot a kormánytöbbségben, másik helyettest javasolt Ernst-Dziedzic helyére.

 

Az új ember az észak-macedón származású Meri Disoski lesz, aki már engedékenyebbnek mutatkozik a menekülttémában

 

– vagy legalábbis nem fogja ezzel hergelni a nagyobbik kormánypártot.

 

A Kurier napilapnak nyilatkozó zöld képviselők azonban prózaibb okot látnak a csere mögött: Ernst-Dziedzic túlságosan önjáró lett volna, ugyanis ő már a 2024-es bécsi helyhatósági választásokra figyel, ahol szívesen lenne az ökopárt listavezetője. Mint ismert: hiába szereztek a Zöldek történelmi jó eredményt a tavaly októberi bécsi választásokon, a szocdemek nem akarták velük folytatni a kormányt, mire a párt a saját tartományi elnökét, Birgit Hebeint büntette meg – azaz jelenleg szabad préda a bécsi Zöldek vezetői posztja.

 

KÉRDÉSES, HOGY AZ ÉSZAK-MACEDÓN SZÁRMAZÁSÚ MERI DISOSKI (KÉPEN) A MÉRSÉKELTEBB MENEKÜLTPÁRTISÁGA VAGY A BÉCSI ELNÖKSÉGÉRT FOLYÓ HARC RÉSZEKÉNT KERÜLT-E A ZÖLDEK PARLAMENTI KLUBJÁNAK VEZETÉSÉBE. FOTÓ: MD / FB

 

A bécsi „bukás“ azonban a Zöldek országos helyzetét is más megvilágításba helyezi. A párt hiába tartja magát ma is még hivatalosan baloldalinak, a szocdemekkel – de még a liberális Neost bevéve – sem jönne ki egy valamennyire baloldali kormánytöbbség. Ráadásul miközben Bécsben az SPÖ és a Neos koalíciójával egy szociálliberális alternatíva formálódik,

 

a Zöldek ma mindenütt, ahol kormányoznak – így a szövetségi szinten vagy Tirolban – az ÖVP-vel közösen teszik ezt.

 

Azaz mára mintha a Zöldek váltak volna az ÖVP természetes szövetségeseivé.

 

Ez amúgy különösen a párt népszerűségének nem árt, sőt, még erősödnek is:

 

jelenleg országosan 14 százalékon állnak a Zöldek. A kínai koronavírus-járvány kezelésének kommunikációjában Sebastian Kurz kancellár és zöld egészségügyi minisztere, Rudolf Anschober nagyon jól kiegészítik egymást – közösen szokták a sajtótájékoztatókat tartani, ahol Kurz a határozott, kemény szerepét viszi, Anschober meg a kedves bohókásét.

 

Ha valami a Zöldeknek árthat, az nem is a menekültpolitika lesz, hanem éppen a járványkezelés,

 

amelynek kudarcaiért sokan a nem orvos végzettségű Anschobert teszik felelőssé. Az ellenzékben mintha ki is alakult volna egyfajta feladatmegosztás: Miközben a szélsőjobboldali FPÖ a „Kurz muss weg“ jelszavával a kancellárra lő, a liberális Neos – nem kevésbé kemény stílusban – Anschobert támadja, és a távozását követeli. Ez persze csak még inkább összekovácsolja az ÖVP-Zöldek-szövetséget.

 

Azon balliberális értelmiségiek, akik a Zöldeket önfeladással vádolják, nem sokat számítanak, elvégre ők már vagy eleve átpártoltak a szocdemekhez és a liberálisokhoz, vagy végül úgyis a Zöldekre szavaznak le.

 

Felkészülnek a német Zöldek?

 

Az osztrák példát azonban Németországban is sokan figyelik, elvégre megvan ott is a lehetősége annak, hogy az idei őszi parlamenti választások után a CDU/CSU már nem a középpárttá süllyedt szocdemekkel (SPD), hanem a második erővé lett Zöldekkel köt új nagykoalíciót.

 

A német Zöldek persze már tavaly, amikor a bécsi kormány létrejött, kritizálták az osztrák testvérpártot. Főleg a menekültpártiság feladására célozva azt mondták:

 

„ilyen Németországban nem fordulhat elő“. Pedig nagyon is előfordulhat,

 

elvégre a német Zöldeknek is Berlinben csak a jobbközéppel együtt van esélyük kormányra jutni, ott pedig várhatóan a CDU/CSU is éppen a menekültpolitikában nem engedne. Nem kizárt, hogy egy új német kancellár is majd a kurzi „klíma- és határvédelem“ kormányát alakítaná meg az ottani Zöldekkel.

 

Egy biztos: az a Baden-Württemberg tartomány, ahol ma már – ráadásul egy katolikus zöld miniszterelnök vezetésével – az ökopárt a CDU-val kormányoz, menekültpolitikában a keményvonalas szigorítás híve. Márpedig a stuttgarti modell még a bécsinél is régebbi: ott 2011-ben jött létre a zöld-konzervatív koalíció.

 

NYITÓKÉP: A Kurz-kormány négy zöldpárti minisztere (balról jobbra: Rudolf Anschober szociális és egészségügyi miniszter, Alma Zadić igazságügyi miniszter, Werner Kogler alkancellár és Leonore Gewessler környezetvédelmi-innovációs miniszter) / Die Grünen, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Feröer-szigetek lakóit nem különösen izgatja egyelőre a járvány harmadik hulláma.

Ecsenyi Áron a korábbi tüntetésein összeszedett bírságai miatt nem akarta igazolni magát: bevitték, három óra múlva elengedték, de közben lökdösték és inzultálták.

Civilek is indulhatnak rajta, ha előre nyilatkoznak arról, hogy győzelmük esetén melyik párt frakciójába ülnének be. Aki 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét, részt vehet az előválasztáson.

Hetvenöt éve írták alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás