A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.
Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.
Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!
Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Nem csökken az oltást elutasítók száma tavaly november óta, az oltási kedv növekedését elsősorban a bizonytalanok számának csökkenése okozza – állítja egy új, az Opinio piackutató alkalmazás segítségével készült kutatás. A vakcina elutasításának oka sokféle: van, aki nem bízik az oltások biztonságosságában, akad, aki információhiányra hivatkozik, de vírustagadók is akadnak.
Az adatfelvétel január 16 és 18 között, 1475 fős mintán készült, az eredmények országosan reprezentatívak a 16-59 éves, okostelefonnal rendelkező lakosságra kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint: tehát az idősekre és az okostelefonokkal nem rendelkezőkre nem vonatkoztathatók az eredmények.
Oltási hajlandóság
Az Opinio szerint a megkérdezettek negyede oltatná be magát biztosan, de ennél továbbra is sokkal többen vannak a vakcinát elutasítók, ők a megkérdezettek több mint egyharmadát teszik ki. Az adatokból világosan látszik, hogy minél idősebb valaki – tehát minél inkább ki van téve a koronavírus jelentette veszélynek –, annál inkább lenne hajlandó biztosan beoltatni magát.
Nem újdonság, de ezek az adatok is megerősítik: a diplomások, a férfiak és a fővárosiak körében jóval nagyobb az oltási hajlandóság, mint az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a nők, és a vidéken élők körében.
Miért nem akarnak oltatni az elutasítók?
Információhiány, a vakcina biztonságossága felőli kételyek és az ismeretek hiánya miatt – de akadnak köztük vírustagadók is. Az elutasítóknak viszont csak negyede választotta azt a vakcinával kapcsolatos bizalmatlanság okaként, hogy „Nem hiszek az egész koronavírusban". Feltűnő, hogy
Oltásútlevél és kötelező oltás sem kell
Nemrég Fekete-Győr András javaslatot arra, hogy az állam százezer forinttal jutalmazza a koronavírus elleni oltást beadatókat. Ami érdekes, hogy ezt a válaszadók többsége elutasítja, negyven százalékuk inkább nem ért eggyet azzal, hogy ez hatékony módja az oltási hajlandóság növelésének. A kötelező oltást a válaszadók több mint háromnegyede,
és csak kevesebb mint negyede értene egyet vele.
De vajon miért gondolkodhatnak így a magyarok?
Az Azonnalin mi is több anyagunkban foglalkoztunk már a kötelező oltás kérdésének és az oltásútlevelek kérdésével, ahogy a vakcina elutasítottságával is. Még decemberben az Azonnali számára készített egy (életkorra is reprezentatív) közvélemény-kutatást az IDEA Intézet, amiből kiderült, hogy a magyarok szerint a járványkezelésben leginkább a tudósokra, másodsorban pedig a közgazdászokra érdemes hallgatni. Az IDEA akkor 36 százalékos oltási hajlandóságot és 48 százalékos elutasítottságot mért, de az is kiderült, hogy leginkább a Fidesz és a Momentum szavazói oltatnák be magukat.
Oltásvitánkban többféle vélemény és érv megjelent az ügyben, csak az utóbbi időszakban
+ egy mikrobiológus megírta, miért nem csak természettudományos kérdés a járványkezelés;
+ Molnár Csilla állatorvos azt fejtette ki, miért hamis dilemma, hogy csak az oltás és a lockdown közül választhatunk;
+ az LMP társelnöke az oltáspénz ellen érvelt, amit korábban Fekete-Győr András szintén lapunk hasábjain védett meg;
+ Vértes Sára megírta, hogy egymás helyett az embereket nem tájékoztató kormányt kellene hibáztatnunk az oltás elutasítottsága miatt.
Megújult podcastunk, a Helyzet múlt heti részében pedig Boldogkői Zsolt virológussal, Ceglédi Zoltán elemzővel és Bakó Bea Azonnali-főszerkesztővel jártuk körbe az oltás esetleges kötelezővé tételének, a vakcina elutasítottságának és az oltásútleveleknek a kérdését.
ÁBRÁK: Opinio
NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali
A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?
Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.
Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.
Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.
A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.
Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!
Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.
Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.
Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.