+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2021. január 26. kedd, 07:30
Csak ajánlani tudja az EU a térségen belüli nem létfontosságú utazások korlátozását, megtiltani nem. A harmadik országokból való belépésre viszont kialakíthat egységes szabályokat.

Az MTI nyomán már megjelent itt-ott a magyar sajtóban, hogy „Brüsszel” betiltaná az EU-n belül a nem elengedhetetlen utazásokat a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása céljából. 

 

A valóság ezzel szemben az, hogy a Bizottság csak egy tanácsi ajánlás ilyen értelmű módosítását kezdeményezi. Az ajánlás, amint az a nevében is benne van, nem kötelező, vagyis a tagállamok vagy követik azt, vagy nem.

 

Az érintett tanácsi ajánlás egyébként októberi: ahogy akkor az Azonnali is megírta, az uniós szakminisztererkből álló Európai Unió Tanácsa azt javasolta a tagállamoknak, hogy egységes szempontok szerint határozzák meg a zöldtől a pirosig terjedő besorolású régiókat és az oda való belépési feltételeket, de ne vezessenek be határzárat (mint ahogy tette azt papíron például Magyarország).

 

A Bizottság a hétfői közleménye szerint tehát most azt szeretné, hogy az Európai Unió Tanácsa (ahol tehát a tagállami kormányok miniszterei ülnek) ezt az ajánlást módosítsa: egyrészt egészítse ki egy újfajta, sötétvörös zónával a kiemelkedően magas esetszámú régiók esetében – a Rai összesítése szerint egész Csehország és Portugália, számos spanyol régió, és például Írország, a balti országok vagy Szlovénia egyes részei is ilyennek számítanának –, valamint koordinált módon erősen ellenmotiválja a nem elengedhetetlen EU-n belüli utazást anélkül, hogy a határokat lezárnák.

 

Ha tehát a Tanács tesz is majd a bizottsági javaslatnak megfelelő ajánlást, az csak ajánlás lesz, nem fogja a tagállamokat kötelezni. Eleve az EU-s tagállamok nagyrészét magába foglaló schengeni övezeten belül amúgy is csak kivételes és ideiglenes lehet a határellenőrzés visszavezetése, és arról kizárólag a tagállamok dönthetnek. Általában ők is kezdeményezik ezt (mint mondjuk történt ez a menekülthullám esetén 2015-ben), de súlyos esetekben – most ez történne –

 

a Tanács is ajánlhatja ezt, ez azonban csak ajánlás, és az is legfeljebb a határellenőrzés visszaállítására vonatkozik, nem határzárra.

 

A tagállamok maguk persze már most is erősen ellenmotiválják az utazásokat az EU-n belül is: be is vezettek be különféle protokollokat, hogy milyen okból, milyen teszttel lehet az országba belépni.

 

+ Olaszország például két napnál nem régebbi antigén- vagy PCR-tesztet kér EU-n belül érkezőktől is, amit aztán vagy elkérnek a határon, vagy nem;

 

Románia különböző zónákba rakja az országokat, jelenleg a Magyarországról érkezőket karantén és teszt nélkül is beengedi;

 

Magyarország pedig elvileg nem enged be külföldieket, de gyakorlatilag van egy csomó kivétel.

 

Ami biztos, hogy azt egyik ország sem tilthatja meg, hogy onnan valaki kiutazzon, a saját állampolgárát pedig minden országnak be kell engednie – más kérdés, hogy ezzel együtt be is teszi-e az illetőt rögtön karanténba vagy tesztelésre kötelezi-e. Mindenesetre, hogy egymás közt a tagállamok ezt hogyan intézik, és például ki milyen feltételekkel mehet át Szlovákiából Magyarországra vagy fordítva, arra az EU legfeljebb ajánlásokat tehet.

 

Más a helyzet a harmadik, azaz EU-n kívüli országokból érkezőkkel. Az ő belépésükre vonatkozóan az EU már alkothat kötelező szabályt, ebben az esetben pedig minden schengeni külső határon aszerint kell eljárni. Egy másik közleményben a Bizottság erre is tett javaslatokat: eszerint 72 óránál nem régebbi koronavírus-tesztet és akár karantént is elrendelhetnének a tagállamok a harmadik országokból érkezőkkel szemben (tehát most már a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok számára is). A Bizottság javaslata arra is meghatározna szempontokat, hogy a harmadik országokból érkezőkre vonatkozó szabályokat milyen esetekben, az adott ország milyen pozitivitási és tesztelési rátája esetén lehetne feloldani.

 

A harmadik országokból való belépésre vonatkozó szabályok tehát lehetnek majd kötelezőek, de egyelőre ez is csak javaslat, az EU-n belüli nem elengedhetetlen mozgás korlátozása pedig, ha lesz is belőle valami, pusztán nem kötelező ajánlás lesz.

 

FOTÓ: Bakó Bea, Szlovénia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Egy amerikai középiskolai fúvószenekarban megvalósított megoldás kétségtelenül kényelmetlen, de az igazgató szerint a gyerekek legalább
újra együtt zenélhetnek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás