+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2021. január 26. kedd, 07:30
Csak ajánlani tudja az EU a térségen belüli nem létfontosságú utazások korlátozását, megtiltani nem. A harmadik országokból való belépésre viszont kialakíthat egységes szabályokat.

Az MTI nyomán már megjelent itt-ott a magyar sajtóban, hogy „Brüsszel” betiltaná az EU-n belül a nem elengedhetetlen utazásokat a koronavírus-járvány terjedésének megakadályozása céljából. 

 

A valóság ezzel szemben az, hogy a Bizottság csak egy tanácsi ajánlás ilyen értelmű módosítását kezdeményezi. Az ajánlás, amint az a nevében is benne van, nem kötelező, vagyis a tagállamok vagy követik azt, vagy nem.

 

Az érintett tanácsi ajánlás egyébként októberi: ahogy akkor az Azonnali is megírta, az uniós szakminisztererkből álló Európai Unió Tanácsa azt javasolta a tagállamoknak, hogy egységes szempontok szerint határozzák meg a zöldtől a pirosig terjedő besorolású régiókat és az oda való belépési feltételeket, de ne vezessenek be határzárat (mint ahogy tette azt papíron például Magyarország).

 

A Bizottság a hétfői közleménye szerint tehát most azt szeretné, hogy az Európai Unió Tanácsa (ahol tehát a tagállami kormányok miniszterei ülnek) ezt az ajánlást módosítsa: egyrészt egészítse ki egy újfajta, sötétvörös zónával a kiemelkedően magas esetszámú régiók esetében – a Rai összesítése szerint egész Csehország és Portugália, számos spanyol régió, és például Írország, a balti országok vagy Szlovénia egyes részei is ilyennek számítanának –, valamint koordinált módon erősen ellenmotiválja a nem elengedhetetlen EU-n belüli utazást anélkül, hogy a határokat lezárnák.

 

Ha tehát a Tanács tesz is majd a bizottsági javaslatnak megfelelő ajánlást, az csak ajánlás lesz, nem fogja a tagállamokat kötelezni. Eleve az EU-s tagállamok nagyrészét magába foglaló schengeni övezeten belül amúgy is csak kivételes és ideiglenes lehet a határellenőrzés visszavezetése, és arról kizárólag a tagállamok dönthetnek. Általában ők is kezdeményezik ezt (mint mondjuk történt ez a menekülthullám esetén 2015-ben), de súlyos esetekben – most ez történne –

 

a Tanács is ajánlhatja ezt, ez azonban csak ajánlás, és az is legfeljebb a határellenőrzés visszaállítására vonatkozik, nem határzárra.

 

A tagállamok maguk persze már most is erősen ellenmotiválják az utazásokat az EU-n belül is: be is vezettek be különféle protokollokat, hogy milyen okból, milyen teszttel lehet az országba belépni.

 

+ Olaszország például két napnál nem régebbi antigén- vagy PCR-tesztet kér EU-n belül érkezőktől is, amit aztán vagy elkérnek a határon, vagy nem;

 

Románia különböző zónákba rakja az országokat, jelenleg a Magyarországról érkezőket karantén és teszt nélkül is beengedi;

 

Magyarország pedig elvileg nem enged be külföldieket, de gyakorlatilag van egy csomó kivétel.

 

Ami biztos, hogy azt egyik ország sem tilthatja meg, hogy onnan valaki kiutazzon, a saját állampolgárát pedig minden országnak be kell engednie – más kérdés, hogy ezzel együtt be is teszi-e az illetőt rögtön karanténba vagy tesztelésre kötelezi-e. Mindenesetre, hogy egymás közt a tagállamok ezt hogyan intézik, és például ki milyen feltételekkel mehet át Szlovákiából Magyarországra vagy fordítva, arra az EU legfeljebb ajánlásokat tehet.

 

Más a helyzet a harmadik, azaz EU-n kívüli országokból érkezőkkel. Az ő belépésükre vonatkozóan az EU már alkothat kötelező szabályt, ebben az esetben pedig minden schengeni külső határon aszerint kell eljárni. Egy másik közleményben a Bizottság erre is tett javaslatokat: eszerint 72 óránál nem régebbi koronavírus-tesztet és akár karantént is elrendelhetnének a tagállamok a harmadik országokból érkezőkkel szemben (tehát most már a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok számára is). A Bizottság javaslata arra is meghatározna szempontokat, hogy a harmadik országokból érkezőkre vonatkozó szabályokat milyen esetekben, az adott ország milyen pozitivitási és tesztelési rátája esetén lehetne feloldani.

 

A harmadik országokból való belépésre vonatkozó szabályok tehát lehetnek majd kötelezőek, de egyelőre ez is csak javaslat, az EU-n belüli nem elengedhetetlen mozgás korlátozása pedig, ha lesz is belőle valami, pusztán nem kötelező ajánlás lesz.

 

FOTÓ: Bakó Bea, Szlovénia / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

Megkérdeztük, ki legyen az államfő Áder János után, válaszoltatok: akkor már inkább vissza a Magyar Királyságot és a Habsburg-házat!

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás