+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2021. január 25. hétfő, 11:10
A kormány újratemetné Hunyadi Mátyást, de előtte a maradványait genetikai vizsgálatoknak vetné alá. A célt sem leplezik: egyrészt be akarják bizonyítani, hogy Mátyás nem volt román származású, másrészt pedig, hogy új nemzeti emlékhelyet hoznának létre. Történészekkel jártuk körbe, miért lett ez ennyire fontos, és mi értelme van az egésznek.

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter múlt szerdán közzé tett egy videót a Facebook-oldalán Fény derülhet a Hunyadi-család származására címmel. A miniszter ebben arról számol be, hogy a székesfehérvári bazilika sírjában talált csontok segítségével a Magyarságkutató Intézet összeveti az 1458-90 között uralkodott Hunyadi Mátyás génállományát fiának, Corvin Jánosnak a Grad Lepoglavában található maradványaival, ami által

 

+ a család eredetére vonatkozó kérdésekre is választ lehet majd kapni;

 

 beazonosíthatóvá válnak a király székesfehérvári sírjában található maradványok.

 

Ezt követően Mátyást méltó módon (újra) el lehet temetni „ott, ahol nyugodni akart”, azaz Székesfehérvárott.

 

Archeogenetika, a csodafegyver

 

A Szűz Mária prépostságban Szent Istvántól Szapolyai Jánosig legalább tizenöt királynak lehetnek maradványai. Mellettük nyugszanak még feleségeik, de számos középkori nemes, egyházfi és rokonságuk is ide temetkezett. Az 1526-os mohácsi csatát követő időkben azonban komoly károk érték a bazilikát: 1543-ban a város török kézre került, a sírokat ekkor feldúlták és kifosztották.

 

Egészen napjainkig nemigen állt rendelkezésre olyan technológia, amelynek segítségével azonosíthatóvá váltak volna itt szunnyadó eleink összekeveredett maradványai.

 

Az utóbbi időben több történész és régész is azon igyekezett, hogy a királysírok körüli káosz átláthatóbb legyen, ilyenek például Rácz Piroska és Biczó Piroska munkái.

 

A csendet 2018-ban törte meg az archeogenetika tudománya. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sírokban található csontok DNS-ét összevetik más leletek, bizonyos esetekben a jelenkori populáció mintáival. Ennek segítségével sikerült azonosítani III. Béla csontjait, amiből Kásler ekkor a következő tanulságokat vonta le:

 

+ megvan a „Turul-dinasztia” géntérképe (hogy létezhet-e „Árpád-házi gén”, abba nem érdemes belemenni, hiszen akkor minden európai uralkodóháznak lehetne saját, csak rá jellemző génvariánsa, ami az emberiség többi tagjából meg hiányzik...);

 

+ III. Béla nem volt finnugor (ez pedig azért abszurd kijelentés, mert a „finnugor” egy nyelvészeti kategória, a csontok meg hát semmilyen nyelven nem beszélnek...).

 

Mivel külföldön is látványos eredményeket produkált (pl. 2012-ben így sikerült azonosítani III. Richárd csontjait), ezt követően az archeogenetikát nagyon megfuttatták nálunk itthon is. Belengették, hogy a közeljövőben megbízható eredmények lesznek a hun-magyar rokonság ügyében, ahogyan az „Árpád-házi gének” eredetét tavaly nyáron egészen a mai Afganisztán területéig vezették vissza.

 

Mindeközben pedig bőszen keresgélik a Szent István utáni trónharcok egyik főszereplőjének, Aba Sámuelnek a sírját is, hogy beilleszthessék ebbe a képbe (hiszen a monda szerint az Abák Attila fejedelem leszármazottjai voltak). A vizsgálatokat természetesen a pozsonyi csatáról készült animációs filmet jegyző Magyarságkutató Intézet végzi, amely az idei költségvetésből 1,2 milliárd forintot kap.

 

Úgy tűnik, hogy megvan a Wunderwaffe a gonosz, szabadkőművesekből verbuvált, Habsburgoktól mételyezett, szovjetek által kiképzett, majd Soros által megtámogatott akadémikus-finnugrista kutatókkal szemben. És ezt most, ahol csak lehet, bevetik.

 

Román volt-e Mátyás király?

 

Hunyadi Mátyás esetében nagyon hasonló a helyzet, mint az Árpádok hun eredete kapcsán. Itt is egy szakmailag széles körben elfogadott konszenzust kívánnak felrúgni azzal, hogy a dinasztia havasalföldi eredetét megkérdőjelezik.

 

A megindult vizsgálatról tudósító Magyar Nemzet egyenesen azt állítja, hogy Hunyadi János „számtalan bizonyíték szerint Luxemburgi Zsigmond törvénytelen gyerekeként született”. Ezt a legendát veszi részben alapul Bán Mór Hunyadi Jánosról szóló regényciklusa is. Nem véletlen hát, hogy a liberális kultúrdiktatúra nagy ostorozója, Szakács Árpád már ki is írta a Facebookra, hogy „most aztán izgulhatnak román barátaink...”

 

A Hunyadi-család havasalföldi származása körül azonban már rég nincsen vita.

 

Hunyadi János apja, Vajk (Vojk) Havasalföldről érkezett, akkoriban őket bizony oláhnak nevezték. Ezt ma lehet románnak nevezni, de tartsuk szem előtt, hogy ez a népnév csak a 19. században terjedt el, így használata kissé anakronisztikus. A középkorban ugyanis az a fajta nemzettudat, amiről ma beszélünk, nem létezett. Éppen ezért csúsztatás az is, amit a román történetírás állít „Matei Corvinról”, hogy a legnagyobb magyar király román volt (ezt olvashatjuk Mátyás kolozsvári szülőházának falán is).

 

MÁTYÁS KOLOZSVÁRI SZÜLŐHÁZA. FOTÓ: VITÁRIUS BENCE / AZONNALI

 

A rendelkezésre álló források (oklevelek, krónikák) alapján az egyik legkorszerűbb Mátyás-életrajz szerzője, Kubinyi András a következőket írta a família havasalföldi eredetéről:

 

„Ami az adatokból nyilvánvaló: a Hunyadi-család román eredetű volt. Erre utalnak az általuk eleinte használt keresztnevek, de először a későbbi kormányzót is Hunyadi Oláh Jánosnak hívták, később pedig külföldön »Walachia fehér lovagja«-ként emlegették. Származásáról nincs kétség, noha mindig akadtak, akik kétségbe vonták.”

 

Bonfini, Mátyás udvari történetírója ezt a havasalföldi származást használta fel arra, hogy egy ókori római nemzetségig, a Valeriusokig vezethesse vissza a Hunyadiak családfáját. Egyes kutatások azt feltételezik, hogy a Hunyadiak a havasalföldi vajdák, a Basarab-nemzetség leszármazottjai lehettek. Sokan ebbe a hipotézisbe kapaszkodnak, mondván, hogy akkor ők nem is románok, hanem inkább délszlávok vagy kunok voltak.

 

És akkor még a női ágról nem is beszéltünk: Hunyadi János anyjáról, Morzsinai Erzsébetről és családjáról még kevesebb információnk van. Egyes feltételezések görög (bizánci) eredetet sejtenek, amelyre maga Mátyás is hivatkozott. A fentiekből tehát látszik, hogy

 

egy ilyen, etnikailag kevert régióban, mint a Kárpát-medence, „tiszta” származásról beszélni gyakorlatilag lehetetlen.

 

Jól emlékezünk-e a Hunyadiakra?

 

A Hunyadiak emlékezetével kapcsolatban az utóbbi években több polémia is lezajlott: gondoljunk csak a Hunyadi Jánosról szóló film körüli botrányokra, amikor a Pesti Srácok által kiszivárgott forgatókönyv-koncepciók inkább emlékeztettek egy hollywoodi érzékenyítőkurzusra, mint történelmi filmre (állítólag Hunyadi a történetben alig kapott volna szerepet, helyette inkább különféle népcsoportok képviselőire koncentráltak volna) vagy a félresikerült belgrádi Hunyadi-szoborra, melynek külseje inkább idézte fel a hetvenes-nyolcvanas évek gyurmafilmjeinek világát, mint a neves törökverő alakját.

 

Mátyás kapcsán pedig a legnagyobb baj az, hogy az ő személyéről se nagyon tud mást az átlagember, csak azt, hogy álruhában járta az országot és közben nagyon igazságos volt.

 

C. Tóth Norbert, az MTA középkori kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa ezzel kapcsolatos kérdéseinkre a következőképp válaszolt: nem arra figyelünk, hogy milyen komoly társadalmi, gazdasági, hadügyi és kulturális eredmények születtek Magyarországon Mátyás uralkodása idejéről, hanem csak azt tartjuk szem előtt, hogy ő egy „nemzeti király” (amely fogalom a középkorban teljesen értelmezhetetlen). A történész szerint szomorú, hogy számtalan korrekt ismeretterjesztő könyv jelent meg Mátyásról és apjáról (lásd a cikk végét), ezek azonban nem kapnak akkora visszhangot, mint a jóval komolyabb büdzsével rendelkező Magyarságkutató Intézet.

 

C. Tóth arra is felhívta a figyelmet, hogy

 

ugyanilyen, a székesfehérvárihoz hasonló vehemenciával lehetne vizsgálni a havasalföldi vajdák sírjait is rokonságkeresés céljából.

 

Erre azonban (nem meglepő módon) kevés az esély, hiszen még a végén a román származás kapna megerősítést. A történész azon sem lepődne meg, ha Mátyás halálának okaként ismét előkerülne a mérgezett füge legendája, amivel az agyvérzés diagnózisát írnák felül (ami szintén szakmailag elfogadott nézetnek számít). Ezáltal ismét Mátyás felesége, Beatrix lehetne a bűnbak, hiszen sokak szerint neki állhatott ez a gyilkosság leginkább az érdekében.

 

Kanyó Ferencet, a Károli Gáspár Református Egyetem történészét is megkerestük a téma kapcsán. Úgy véli, hogy a genetika nehezen fog újat mondani a Hunyadiak származása kérdésében, mert gyanítható, hogy egy elrománosodott kun nemzetség leszármazottjai voltak, akik Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437) idején költöztek Magyarországra.

 

Amennyiben a genetikai vizsgálatok azt mutatják ki, hogy valamiféle kunokra jellemző genetikai markerekkel rendelkeztek a Hunyadiak, úgy ezt a tézist tulajdonképpen megerősíthetik. Ez annyiban emlékezetpolitikai művelet, hogy míg a román történetírás igyekszik kidomborítani a Hunyadiak román eredetét (pl. a román himnuszban is szerepel Mátyás), addig a magyar történetírás rendre árnyalni akarta azt.

 

Amennyiben a vizsgálatnak van emlékezetpolitikai célja, úgy az elsősorban a román történelemfelfogás ellenében fogalmazódik meg.

 

Az archeogenetikai vizsgálat kérdése egy érdekes kísérlet, és Kanyó úgy gondolja, hogy akár komoly eredményre is vezethet. A vizsgálatot megkönnyíti, hogy amennyiben sikerül Corvin János maradványaiból az Y-kromoszómát szekvenálni (ahogy az III. Béla csontvázával történt), úgy tényleg kimutatható lesz, hogy Mátyáshoz mely csontok tartoznak a székesfehérvári királysírokból. Ez azért fontos, mert tudomásunk szerint a Hunyadi családnak csak egyetlen férfitagját temették el Székesfehérvárott: Mátyás királyt.

 

A nehézséget az okozza, hogy míg egyes uralkodók esetében van gyanúnk, hogy mely csontváz köthető hozzájuk (például Károly Róbert esetében, egy megfelelő korú és temetkezési helyen előkerülő csontváz az „esélyes”), úgy hasonló maradvány Mátyás esetében Kanyó tudomása szerint nincs. Elméletileg semmi akadálya annak, hogy a csontok közül kiválogassák azokat, amelyeknek az antropológiai jegyei egyezés mutatnak Mátyáséval (azaz: férfi, 50 év körüli, a csontjain köszvény jelei mutatkoznak, stb.). Ezeken végre lehet hajtani ugyanazt a vizsgálatot, mint III. Béla esetében.

 

A gyakorlatban azonban tudjuk, hogy Mátyás sírját többször kirabolták, így kérdéses, hogy a hozzá tartozó csontok feltárása megtörtént-e, egyáltalán egyben maradt-e a csontváza a királynak. Ezért kockázatot jelenthet, ha feleslegesen roncsolunk csontokat, és nem lesz közöttük egyetlen Mátyáshoz köthető darab sem.

 

AZ INTERNETES NÉPMŰVÉSZET IS MEGIHLETŐDÖTT // ILLIBERAL MEMES, FB

 

Miért épp most?

 

A probléma tehát nem az, hogy végre el lehet különíteni Mátyás maradványait, melyeknek később megfelelő nyughelyet lehet biztosítani. Ez mindenkit megillet, így azokat is, akik a magyar történelemnek ennyire a szerves részeit képezik, mint a királyok. Szomorú, hogy más uralkodók esetében e tekintetben még mindig csak sötétben tapogatózunk. A gond inkább ott van, hogy ezt a célt emlékezetpolitikai törekvések írják felül.

 

A „minden másképpen volt” érzése a Nemzeti Együttműködés Rendszere elmúlt tíz évében megszokottá vált: volt itt Nagy Imre-szobor áthelyezés, Trianon-emléknap és emlékhely, német megszállási emlékmű, Nemzeti Vértanúk emlékművének felállítása, hunokkal teli tankönyvek, sőt még egy tragikomikus Petőfi-temetés is, és a sort még bőven lehetne folytatni.

 

Kásler miniszternek már régi hobbija, hogy a magyar múlt interpretálásában az ő koncepciója érvényesüljön. Jó példa erre Nemzeti Nagyvizit című 2012-13-as tévé- és rádióműsora, melyből már jól érződött konzervatív, a tudományos konszenzussal időnként szembehelyezkedő szemlélete, bár ekkor még az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója volt.

 

Most éppen egy világjárvány második hullámának közepén ülünk, ráadásul a fertőzöttekkel arányosan nő az oltásszkeptikusok száma is. Nem véletlenül háborodnak fel többen, amikor úgy érzik, hogy itt a dolgok prioritását valaki rosszul osztotta szét. Persze lehet azt is mondani, hogy amíg a közvélemény a Hunyadi-sír körüli polémiára figyel, addig sem a járványügyi intézkedések vannak a középpontban.

 

NYITÓKÉP: Márkó Laci / Hungarian Wikipédia

 

+ + +

 

Ajánlott irodalom a tisztánlátás kedvéért:

 

+  Biczó Piroska: A székesfehérvári királyi bazilika temetkezései. In: "Nekünk mégis Mohács kell..." II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései. Szerk. Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett. Bp., 2016. 109-123.

+  Biczó Piroska: Székesfehérvár. Nemzeti Emlékhely. I–II. Budapest, 2005. TKM Egyesület.

+  Engel Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában. Századok, 121. Budapest, 1987. 613–637.

+  Kubinyi András: Mátyás király. Vince Kiadó, 2001.

+  Pálosfalvi Tamás: Hunyadi Mátyás. Kossuth Kiadó, 2018.

+  Rácz Piroska: Árpád-házi királysírok. Kossuth Kiadó, 2016.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás