Hamarosan jön az immunitást igazoló plasztikkártya

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a vakcinára.

Január 21-én tartotta szokásos kormányinfóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

A csütörtöki kormányinfó előtti nap késő délután derült csak ki, hogy az orosz Sputnik-V és a brit AstraZeneca vakcinája is megkapta az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet (OGYÉI) ideiglenes engedélyét, így a szállítás megkezdése előtt már csak a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) kell rámondani ezekre a vakcinákra az áment.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az OGYÉI az engedélyt már az előző héten megadta (érdekes, hogy akkor miért csak ezen a héten szerdán érkezett erről az első hír), és Szijjártó Péter külügyminiszter már a mai napon Moszkvába utazik, hogy tárgyaljon az Sputnik-V behozataláról Magyarországra.

Gulyás Szijjártó kenyerét nem akarta elvenni, hogy erről bővebben beszéljen, azt mindenesetre elmondta: egyelőre úgy tűnik,

Egyébként mind az orosz Sputnik-V, mind a brit AstraZeneca-vakcina rekombináns vakcina, azaz az oltás egy semleges, veszélytelen vírust (ez az úgynevezett rekombináns vagy adenovírus) juttat be a szervezetünkbe, ami tartalmazza a koronavírus genetikai állományát (ez a része a vírusnak az úgynevezett vírusvektor). Ez a vírusvektor jut be a sejteinkbe, és látja el instrukciókkal azokat, hogy hogyan fejlesszék ki a koronavírusra jellemző tüskefehérjét, ami ellen már megfelelő immunválaszt ad a szervezetünk.

Így lehet válogatni a vakcinák között

Ez már tehát egy másfajta elven működő vakcina, mint a jelenleg Magyarországon forgalomban lévő Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája, amik úgynevezett mRNS-technológiával készültek, és megintcsak más, mint az elölt vírussal dolgozó Sinopharm vakcinája, amiből egymillió adagot akar behozni a kormány rövid időn belül. (Hogy az egyes vakcináknak mik az előnyei és hátrányai, itt szedtük össze, a pontos működésükről pedig itt írtunk részletesen.)

Szóval most már tényleg nagyon úgy tűnik, hogy hamarosan sokféle vakcina áll majd a magyarok rendelkezésére, így felvetődik a kérdés: a kormány a korábbi ígéretével összhangban hogyan kívánja biztosítani, hogy az oltásra jelentkezőket csak azzal a vakcinával oltsák be, amelyikkel ők is akarják.

Gulyás Gergely miniszter elmondta: erre úgy lesz lehetőség, hogy amikor valakire sor kerül, meg fogják őt kérdezni, hogy milyen vakcinával szeretné beoltatni magát.

Ha lesz raktáron a kérésnek megfelelő vakcina, úgy az illetékesek újra megkeresik és értesítik erről.

Ehhez azonban – mint azt a miniszter hangsúlyozta – elengedhetetlen, hogy az emberek regisztráljanak a kormány vakcinaoldalán, mert csak úgy tudják mindig oda csoportosítani az éppen itt lévő vakcinamennyiséget, ha a vakcinára jelentkezők szerepelnek a központi nyilvántartásban. Ezzel Gulyás pontot tett annak a kérdésnek is a végére, hogy

Gulyás tájékoztatása szerint egyébként összesen eddig 8,8 millió embernek teljes védettséget adó oltására elegendő vakcinát kötött le az Európai Unión keresztül Magyarország, és eddig 331 ezer adag vakcina érkezett hazánkba, ami 165 500 ember beoltására ad lehetőséget. Ma körülbelül a beoltottak száma 140 ezer fő, akik között nem szerepel egyetlen kormánytag sem.

Vakcinaútlevél egyelőre nem, de védettséget igazoló okmány biztosan lesz

Ezek alapján egyre aktuálisabb kérdés az is, hogy meg fogják-e valahogy különböztetni azokat az embereket, akik már védettséget élveznek a koronavírussal szemben (akár úgy, hogy oltást kaptak, akár úgy, hogy átestek már a betegségen, és termelődik a szervezetünkben megfelelő mennyiségű antitest a vírussal szemben.

Erre megoldása lehet az oltásútlevél, ami megkövetelhetné a védettség igazolását a határon való átlépést megelőzően (az oltáshoz kötött különböző privilégiumok rendszeréről újrainduló podcastünkben is beszéltünk). Ebben a kérdésben – mint azt Gulyás a múlt heti kormányinfón is mondta – a magyar kormány kivárja, hogy milyen egységes uniós szabályozás fog születni.

Abban viszont úgy tűnik, a magyar kormány már elhatározásra jutott, hogy egy, a határokon belül használható igazolást be fog vezetni:

Hogy pontosan mit, arról a kormány még nem határozott, de Gulyás Gergely szerint azzal szemben, aki védett a koronavírussal szemben, nem sok értelme lenne megtartani az este 8 órás kijárási korlátozást.

Hogy ez a kártya mennyi ideig lesz érvényes, még nem tudni – mindenesetre a miniszter ígérete szerint

Ha már korlátozások: a kormány a jövőheti ülésén fog határozni a jelenleg február 1-ig érvényben lévő járványügyi korlátozásokról, köztük az ingyenes közterületi parkolás fenntartásáról. Azt már most meg tudta erősíteni a miniszter: az idősek vásárlási sávjának visszavezetése nincs napirenden.

Mihez fognak kezdeni a kiolvasztott, de fel nem használt vakcinákkal?

A hazánkba érkező vakcinamennyiség problémáját részben orvosolhatná, ha lenne Magyarországnak saját oltóanyaggyára – erre írt alá együttműködési megállapodást még májusban a Debreceni Egyetem és az NNK. A projektre a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el.

Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta, a cél egy széles nemzetközi együttműködés keretében egy vakcinalabor-gyár létrehozása, ami azonban a jelenlegi járvány megoldásába nem fog tudni bekapcsolódni és segíteni.

A rendelkezésre álló vakcinák mennyisége ettől függetlenül is központi kérdés: nem véletlen, hogy nagy port kavart az Átlátszó cikke, amiben egy neve elhallgatását kérő orvos mesélt arról, hogy az oltáshoz kiolvasztott, előkészített vakcinák nem egyszer a kukában végzik, mert az oltásra jogosult illető egész egyszerűen nem jelenik meg a kérdéses helyen és időben.

Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban kijelentette: álhír, hogy fel nem használt vakcinadagokat kiöntöttek a lefolyóba – azt mindazonáltal elismerte, hogy a felhasználásra valamilyen okból nem kerülő vakcinákra indokolt valamilyen külön szabályozást hozni. A miniszter hozzátette:

Kell-e félniük az este is nyitvatartani akaró üzlettulajdonosoknak?

Olaszországban kezdődött az a polgári elégedetlenségi mozgalom, ami arra ösztökélte az üzlettulajdonoskat, hogy a járványügyi előírásokat megszegve az esti órákban is tartsanak nyitva, így tiltakozva az őket cserben hagyó kormányzati válságkezelés ellen.

A kezdeményezés megihletett párakat Magyarországon is: az Ecsenyi Áron vezette Le Az Adók 75 Százalékával Párt január 25-re tömeges nyitvatartási akciót, magánszemélyként vendéglátósok pedig február 1-jére szerveznek tüntetést a Hősök terére.

Erre reagálva Gulyás Gergely csak annyit mondott, továbbra is mindenkit a járványügyi szabályok betartására kér. A miniszter azt is hozzátette, hogy az ilyen akciók néhány ellenzéki politikus felelőtlenségéről tanúskodnak, akik még a szabályok megszegését sem tartják túl nagy árnak ahhoz, hogy szerepelhessenek. Hogy itt vajon a szervezők soraiban politikusként egyedül jelen lévő Ecsenyi Áronra gondolt-e, Gulyás nem fejtette ki.

A Wichmann-kocsma megérdemli a műemlékvédelmet, még ha nem is szép

Az Azonnali kíváncsi volt arra is, hogy Gulyás Gergely miért rendelte el a műemléki védelmi eljárás megindítását a Wichmann-kocsma és a Márványmenyasszony épületeire, és miért szüntette meg ugyanezt a Radetzky-laktanya esetében.

Mint arra a miniszter válaszában kitért: ő az örökségvédelem és a józan ész parancsát követte csupán. Szerinte egyértelmű, hogy a Wichmann és a Márványmenyasszony Budapest ikonikus épületei, amiknél indokolt a műemlékvédelem.

A Márványmenyasszony esetében kiemelte, hogy a magyar filmtörténettől kezdve számtalan fontos eseménynek adott otthont, ami miatt megőrzésre érdemes, és

A Radetzky-laktanyáról szólva Gulyás kifejtette: a laktanyát nem bontják le, hanem egy 40 milliárdos beruházás keretében szállodává és irodaházzá alakítják át, úgy, hogy az örökségvédelemre méltó homlokzatot megtartják és felújítják.

Az Azonnali ezeken felül kíváncsi lett volna még arra is, hogy:

+ Mennyire sikerült a kormány szerint sikeresen elkölteni azt a körülbelül 4 milliárd adófizetői forintot, amit a kormány 2016-tól a Wizz Airnek adott öt balkáni repülőútvonal népszerűsítésére, melyek közül hármat már törölt is a légitársaság?

+ Fogja-e frissíteni a kormány további közszolgálati információkkal a koronavírussal foglalkozó oldalait, mint hogy például milyen eljárással készült vakcinák léteznek, azok hogyan működnek vagy hogy milyen mellékhatásokkal lehet számolni? (Ahogy azt egyébként Törökországban sikerült megcsinálni.)

+ Hogyan kíván hitelt érdemlően meggyőződni a magyar kormány a Sinopharm-vakcina biztonságosságáról, amikor nem ismert a harmadik tesztelési fázis dokumentációja?

Ezeket a kérdéseket azonban a kormányinfón nem olvasták be.

NYITÓKÉP: Magyarország kormánya / Facebook