+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Dercsényi Dávid
2021. január 19. kedd, 14:41
A Seychelle-szigetekről származó tájékoztató beszél eddig a legbővebben a Sinopharm vakcinájáról: amíg közzé nem teszi a kínai cég az ígéreteinek megfelelően a tömeges, 3-as tesztfázis eredményeit, a százezer lakosú szigetcsoport hivatalos tájékoztató dokumentumából tudunk meg a legtöbbet arról, kinek ajánlják a kínai vakcinát és kinek nem.

Két kérdés is felmerült a kínai Sinopharm vakcinjával kapcsolatban: az egyik, hogy ha Kínában a 18 és 60 év közötti korosztályt oltottak be vele, akkor nálunk lehet-e vele oltani idősebbeket – erről írt a hvg.hu –, illetve a másik, hogy a cég nem oszt meg bizonyos kutatási eredményeket a fejlesztésről.

 

Ez az a vakcina, amiből a magyar kormány azért venne akár milliós adagokat, hogy felgyorsítsa az oltatást, mivel az EU-s beszerzésű Moderna- és Pfizer-BioNTech-oltásból nem jön elég,

 

eddig csak 123 ezer embert tudtunk beoltani, miközben december 26-tól elindult a tömeges oltási program. A Sinopharm oltása elölt vírusal dolgozik, ez a legrégebb óta alkalmazott technológia. Az oltást már tömegesen alkalmazzák az Egyesült Arab Emírségekben és Bahreinben is. A cég adatai szerint az oltás 79 százalékos hatékonyságú, a Pfizer-Moderna kettős 90 százalékon felüli hatékonyságánál ez tehát kisebb.

 

Az Azonnali Dobson Szabolcs gyógyszerszakértőnél próbálta megtudakolni, mit is hiányolnak a szakértők. A legfontosabb talán az úgynevezett fázis III. humán vizsgálatok eredményei, mondja, ezek ugyanis nagy létszámú résztvevővel zajlottak. (A vakcináknak a forgalomba hozatal előtt három fázison kell átesniük, a 3-as tesztfázis a tömeges tesztelésé, ennek jegyében zajlik nálunk is épp most az orosz Szputnyik V vakcina tömeges tesztelése 1500 fővel.) Ezekből vonhatók le következtetések az adott vakcina hatásosságára és a biztonságosságára vonatkozóan, továbbá arról, hogy milyen korcsoportokra, milyen alapbetegségben szenvedőkre, és mely etnikumokra terjedtek ki a kutatások.

 

A Magyarországnak való szállításra váró Sinopharm annyit jelzett, hogy ezeket a jövőben valamikor publikálja, az engedélyeztetéssel foglalkozó OGYÉI szakemberei pedig a gyártási helyszínre utaztak ellenőrizni a körülményeket. 

 

A másik kérdés, hogy mi lesz a 60 éven felüliekkel. Ez azért probléma, mert a kormány minél gyorsabban beoltatná a leginkább veszélyeztetetteket (akik azonban javarészt 65 év felettiek), hogy az élet minél hamarabb visszaálljon a a régi kerékvágásba. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy nyilatkozott az ATV-nek, ez oltási stratégia kérdése. Kínában inkább azokat oltották be, akik a vírus terjesztésében játszanak nagyobb szerepet, mozgékonyabbak, azaz a 18-59 év közöttieket,

 

de a 60 év felettieknek is adható a vakcina,

 

ha más országok, mint például mi, inkább a veszélyeztetettekkel kezdjük az oltást. De az Országos Gyögyszerészeti és Élelmiszer-egészségügyi Intézet (OGYÉI) kezében van az engedélyezés. Erre Dobson azt mondja, csak a klinikai vizsgálatokkal lefedett korosztályok olthatók: de mivel publikált vizsgálatokat senki sem látott, tehát nem ismertek a 3-as fázisú tesztek adatai, így azt sem lehet tudni, pontosan mely korosztályok olthatóak.

 

Az OGYÉI hétfőn annyit mondott, miután a helyszínen megvizsgálta a Sinopharm gyártósorát, hogy az modern, megfelelő (itt írunk arról, hogy miért van ennek nagy jelentősége – és arról is, melyik típusú vakcinának melyek az előnyei, hátrányai). És még azt is hozzátette a gyógyszerhatóság, hogy további vizsgálatokra van szükség a vakcina hatásosságáról. Hogy ez konkrétabban mit jelent, illetve hogy a 60 éven felülieknek adható-e a vakcina, azt megkérdeztük az OGYÉI-től, a válaszukról természetesen beszámolunk majd.

 

Dobson arról is írt az Azonnalinak adott válaszában, hiába jelentek meg pro és kontra vélemények a kínai vakcináról,

 

a dokumentáció ismeretének hiányában nem lehet felelősségteljesen semmit sem kijelenteni róla.

 

Mint írja: „Csak a hatósági értékelők rendelkeznek mély és konkrét információval az adott készítmény tulajdonságairól, pontosabban arról, ami adott időben ezekből ismert. Az elméleti-elvi feltételezések lehetnek helytállóak és lehetnek olyanok, amelyeket a valóság nem igazol vissza.”

 

Ez a dokumentáció egy óriási dokumentumcsomag, öt modulból áll, és a készítmény gyógyszerészi-kémiai minőségéről/gyártásáról, preklinikai, illetve klinikai vizsgálatairól (azaz a tesztelés eredményeiről) szóló bizonyítékokat tartalmazza, írja le Dobson ebben a Facebook-csoportban. A dokumentáció mindig bizalmas, tehát nem kell nyilvánosságra hozni. Ami később nyilvános lesz, az a forgalombahozataliengedély-határozat nyilvános része, közte az ennek mellékleteként szereplő alkalmazási előírással, betegtájékoztatóval és címkeszöveggel (dobozfelirattal).

 

Mit tudunk eddig biztosan?

 

Dobson megtalálta a Seychelle-szigeteken bevezetett alkalmazási előírást, és lefordította. Az Afrika keleti partjainál lévő szigetország 25 ezer embert olt be a vakcinával, tehát 50 ezer adagot kapott belőle az Egyesült Arab Emírségektől adományként. A 98 ezer lakosú szigeteken 531 koronavírus-fertőzöttet tartanak nyilván, és eddig egy ember halt meg Covid-19-es megbetegedés következtében. A Seychelle-szigeteki tájékoztató kapcsán a gyógyszerszakértő azt írja,

 

ez most a legtöbb, amit a vakcináról mondani lehet.

 

+ 18-60 év közöttieknek alkalmazandó, 28 nap után kell beadni a második adagot. A Pfizer-BioNTech vakcinája 16 éves kortól adható, a cégek legalább 21 nappal később ajánlják a második oltást.

 

+ Alkalmazása ellenjavalt a terhes vagy szoptató nők esetében, mert nem áll rendelkezésre elég kutatási adat arról, hogy biztonságos-e nekik a vakcina. Ezért a terhes, szoptató vagy a következő 6 hétben gyereket vállalni szándékozók esetében az oltás elhalasztását javasolják. (A Pfizer-vakcinánál sincs elég nagy számú adat, így azt javasolják: csak akkor adják be, ha több előny származik az anya és magzat számára, mint hátrány.) 

 

+ Ellenjavalt az oltás akkor is, ha valaki allergiás a vakcina összetevőire, illetve súlyos allergia, anafilaxiás reakció esetében. De akkor is, ha a beteg olyan szteroidokat szed vagy daganatellenes kemoterápiát tart, amely csökkenti az immunrendszer működését. (A Pfizer esetében is ellenjavalt az oltás az összetevőkre kialakult allergia esetén, iletve magas lázzal járó akut betegség vagy fetőzés esetén.)   

 

+ Tünetes covidos betegnek nem adható be, meg kell várniuk a gyógyulást, és utána két héttel már megkaphatják. (A Pfizer-oltásra vonatkozóan ilyet nem ír az alkalmazási előírás.) 

 

+ Súlyos mellékhatást ezidáig nem észleltek, a gyakoriak a szokásosnak mondható bőrpír, fájdalom, duzzanat, viszketés (az esetek több mint 10 százalékában), nem gyakori mellékhatás pedig a bőrkiütés, hányás, émelygés, izomfájdalmak, álmosság, szédülés. (Ez a Pfizer esetében is nagyjából ilyen.)

 

Ha bővebben elmélyednél a témában: készítettünk egy rövid áttekintést arról, melyik vakcinát kinek ajánlják és kinek nem, illetve tudósok segítségével, a Reszkessetek betörökből vett közérthető példákkal elmagyarázzuk, melyik oltás pontosan hogyan működik.

 

NYITÓKÉP: CDC / Unsplash

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás