+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Dercsényi Dávid
2021. január 18. hétfő, 07:07
„Gondolom, az sejthető, hogy január elején nem ébredt fel egyszerre arra négy egyetem rektora, hogy de jó volna átváltozni alapítványi fenntartásúvá”, mondja egyik forrásunk az újabb egyetemek kormányközeli alapítványi kézbe vételének tervéről. A dolog több pénzzel, kevesebb autonómiával és szinte egyetemenként különböző állapotokkal fog járni.

Felpörögtek az események a magyar felsőoktatásban. A Magyar Narancs arról írt: alapítványi fenntartásúvá válhat a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem, a hvg.hu és a Szabad Pécs azt is hozzátette, információik alapján a Pécsi Tudományegyetem is erről egyeztet a kormánnyal. De a Semmelweis Egyetem (SE) is gondokodik, hogy átáll erre a formára, egyelőre belső egyeztetés zajlik a hallgatói önkormányzatokkal – erről a Népszava írt, amit közleményben megerősített az SE is, és hasonló közleményt adott ki a SZTE is.

 

Így az eddigi nyolc felsőoktatási intézmény (Miskolci Egyetem, a budapesti Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem, a Soproni Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a győri Széchenyi Egyetem, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, a szintén fővárosi Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a 2021 februárjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működő gödöllői-budapesti Szent István Egyetem) után továbbiak csatlakozhatnak az új fenntartói modellhez, ha döntés születik róla már a közeljövőben.

 

Folyamatos kísérletek

 

Különböző kormányok immáron 30 éve igyekeznek a magyar felsőoktatási rendszert kimozdítani az államháztartás rendszer alól, most erre látunk egy újabb kísérletet, mondja Derényi András oktatási szakértő, a Konett Team munkatársa  az Azonnalinak. Erre azért van és volt szükség, mert az államháztartási működésmód túl merev és bürokratikus, miközben az egyetemektől, oktatási intézményektől azt várják, legyenek rugalmasak, reagáljanak gyorsan például a társadalom, a gazdaság igényeire.

 

Működjenek együtt cégekkel, a kutatásaiknak legyenek a gyakorlati életben hasznosítható eredményei. De a tapasztalatok azt mutatják, ezek az igények az államháztartási rendszerben megszokott könyvelési, elszámolási módszerekkel nehezen megvalósíthatóak. Vagy a közalkalmazotti törvényt is lehet említeni: nem ösztönöz jobb teljesítményre, nem megoldható benne a differenciált teljesítmény-menedzsment, elkényelmesítheti a magas beosztású oktatót.

 

A probléma nem magyar sajátosság, külföldön is próbálkoznak a megoldásával régóta.

 

Ez most erre egy újabb kísérlet, mondja Derényi.

 

Itt egyfelől a felsőoktatás privatizációja zajlik, másfelől az intézmények működésének átalakítása a neoliberális oktatáspolitika jegyében – ez már Polónyi István oktatáskutatónak, a Debreceni Egyetem munkatársának a véleménye.

 

Fentről szóltak a négy egyetemnek, váltsanak

 

A legfrissebb történéseket (Szeged, Pécs, SE, Debrecen) úgy lehet értelmezni, hogy ezek az egyetemek menekülnének az alapítványi átalakulással egy, az orvosi karokat esetlegesen az SE alá összevonó rendszerből (aminek ötletét Kásler Miklóshoz és Merkely Béla SE-rektorhoz is kötik). A felvetés azért is aktuális, mert az agrártudományi egyetemi karok esetében ez az összeolvadás lezajlott: Csányi Sándor OTP-vezér át tudta vinni, hogy a Szent István Egyetem égisze alatt egy ilyen egyetem legyen, maga alá gyűrve Gyöngyöst, Keszthelyt és a többi agráregyetemet.

 

Az orvosi egyetem és orvosi karok összevonásáról Derényi azt mondja, nálunk időről időre megjelennek integrációs hullámok, de

 

még egy kormány sem nézte meg utóbb, hogy megérte-e, mi volt a haszna, mi volt a kára,

 

ténylegesen sikerült-e gazdaságosabbá vagy jobb minőségűvé tenni a működést. Ami a nemzetközi tapasztalatakból is megmutatkozik: egy ilyen összevonás általában két vezetői ciklusig ront a teljesítményen, és utána sem biztos, hogy javulás következik be.

 

A 2000-ben lezajlott felsőoktatási összevonási hullámnak (létrejött például a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyesülésével, vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetembe beolvadt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Budapesti Tanítóképző Főiskola, összesen 11 összeolvadás történt, írja a Eduline cikke) is vegyes eredményei lettek, nem látszódott, hogy érdemi megtakarítást vagy minőségjavulást lehetett volna elérni.

 

Ami látszott: nagyon nehezen alakult ki valódi együttműködés az összevont intézményrészek között. Ha egymástól földrajzi értelemben távoli intézményeket vonnak össze, ott pedig szinte alig van erre esély, inkább az tapasztalható, hogy a gyengébb egység tovább gyengül. Ezért is kockázatos az agráregyetemi integráció. De ennek végső egyenlegét majd 10-15 év múlva lehet megvonni.

 

A legújabb alapítványi tervekkel érintett egyik vidéki egyetemről egy forrásunk azt mondja, az orvosi karok egyesítése egyelőre nincs tervben. Az egyetemi átállásról úgy fogalmaz:

 

„gondolom, az sejthető, hogy január elején nem ébredt fel egyszerre arra négy egyetem rektora, hogy de jó volna átváltozni alapítványi fenntartásúvá...”

 

Fentről vázolták fel a terveket, akár már augusztustól át lehet állni, tehát még 2022 előtt. Az egyetem egyben tartása és fejlesztése miatt jobbnak tűnik az alapítványi fenntartás, „ugyanakkor sok bizonytalansági tényező is van, az egyetemi autonómia kérdése, a helyben hozott, szenátusi döntési jogkörök mennyire lesznek korlátozva”. Ami a kuratóriumtól függ leginkább. „Elméletben nem feltétlen ördögtől való egy ilyen modell, de ismerjük a magyar valóságot.”

 

Elveszíti közpénz jellegét

 

A dolog a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egyetemek átkerülnek az állam fenntartói szerepe alól vagyonkezelői alapítványok fenntartásába. Az alapítványok  kuratóriumát az alapító, vagyis az állam jelöli ki. Ezekbe az eddigi tapasztalatok szerint kormánypárti politikusok, akár miniszterek, a gazdasági élet szereplői és szakemberek kerültek be. Az alapítványi vagyonnal való gazdálkodást alapítványi vagyonellenőr felügyeli, személyéről a kuratórium és a felügyelőbizottság határoz. A kuratórium dönt a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a költségvetésről is.

 

A kilencedik alkotmánymódosítással ráadásul beleírtak egy, külön a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, amelyekről majd kétharmados törvény rendelkezik – hogy hogyan, azt egyelőre nem tudni. Ugyanekkor definiálták Alaptörvényben a közpénz szűkítő értelmezésű meghatározását is: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy ezáltal a vagyonkezelő alapítványok által kezelt pénz már az Alaptörvény szerint sem lesz közpénz.

 

A vagyonkezelői alapítványi fenntartói átállás szinte minden intézménynél máshogy zajlott eddig, más volt a belső elfogadottsága, volt, ahol az egyetemi vezetés és a hallgatók is akarták, akarják, és van, ahol nagy ellenállásba ütköztek, mint például az SZFE, mondja Polónyi. Az sem egységes, hogy az egyes egyetemek átállása milyen gazdálkodási háttérrel történik. A kormány ugyanis úgy érvel az új rendszer mellett, hogy megszűnik az egyetemek gazdasági függése a mindenkori kormánytól, önállóak lesznek.

 

Polónyi úgy látja, eddig kétféle rendszer állt fel, az egyik az úttörő Corvinusé, részben a MOME-é, Állatorvosi Egyetemé: amikor is az egyetemek tőkét kaptak (a Corvinus MOL-, Richter-részvényprotfóliót), amelyek hozama megteremtette azt az összeget, amelyet eddig az államtól kapott az egyetem.

 

A másik út a miskolci, győri egyetemé vagy az SZFE-é: itt már kevésbé stafírozzák ki őket, az alapítványok, amelyek kuratóriumában példátlan módon gyakorló miniszterek ülnek, mint Miskolcon Varga Judit igazságügyI miniszter, Győrben Szijjártó Péter külügyminiszter, leginkább megkapják az oktatás helyszínélül szolgáló épületek tulajdonjogát (az SZFE most talán rögtön el is ad belőle a hírek szerint). A gödöllői egyetem a Grassalkovich-kastélyt használhatja, és földtulajdont is kap, ebből képződhet forrása.

 

Bérfejlesztés történt a MOME-n

 

Milyen előnyök származhatnak az átalakulásból? Polónyi úgy látja, ezzel a szemlélettel megjelenik a piaci gondolkodás, a vállalati, menedzsmenti szemlélet, egy neoliberális oktatáspolitika, amely költséghatékony, a magánszféra mentalitását hozza be a rendszerbe. Szerinte gazdasági okokból egy idő után kiszorulhatnak a nagy egyetemekről a kis szakok és a jó nevű professzorok.

 

Máshogy látja Derényi, az átállás elvileg nem kell, hogy racionalizálást, oktatók elbocsátását, szakok bezárását vonja maga után, a nagy tudományegyetemek esetében sem. Elvileg ennek nem kellene az oktatók, oktatásszervezés szintjén semmilyen változást hoznia, csak a menedzsment, a szervezeti működés szintjén.

 

Ugyanakkor azt látja, a kuratóriumok úgy gyürkőznének neki rögtön hatalmas reformoknak, mintha az elmúlt 30 évben semmi nem történt volna, Pedig zajlottak fejlesztések, változások, például átálltunk a képzésben a bolognai rendszerre

 

Fel kellene tárni, mi történt eddig, meg kellene ismerni az intézményeket,

 

akár átvilágítással, akár más módszerekkel, ami akár egy évbe is beletelhet, és utána kellene megnézni, mi a teendő.

 

Pozitív változásokról számolt be az Azonnalinak Szalontai Ábel, a MOME Média Intézetének vezetője. Úgy látja, az alapítványi fenntartás 2020. augusztus 1-jei bevezetése óta olyan változások történtek, amelyek összhangban vannak azzal, amire korábban készült az egyetem. Az alapítvány nyíltan kommunikálta, mivel akarta elkezdeni a működését, mit változtatna meg.

 

Ilyen cél volt a MOME nemzetözi jelenlétének növelése, amely A MOME új kampuszán létrehozott Innovációs Központ (IK) esetében egy megindult és most is zajló nemzetközi, az IK vezetésére kiírt pályázatot is eredményezett. Ez a pályázat arról is szól Szalontai értelmezésében, hogy nőni fog többek között a MOME nemzetközi láthatósága.

 

A bérek terén is pozitív változások történtek, az állami háttér ugyanis eddig nem tudta rendezni ezt az oktatókat és nem oktató munkavállalókat érintő kérdést. Az egyetemi szakszervezetben egy éve megfogalmazódott az a követelés, hogy ezt rendezzék, és december 1-jével meg is történt egy bérkompenzáció. További javulásra is van ígéret teljes felsőoktatási szinten, ebből februuárra már a fizetési papírokon is látható lehet valami. Szalontai szerint

 

amíg az állam volt a fenntartó, alacsony bérezés mellett várta el a világszínvonalat, ez most változni fog.

 

Az átalakítás kihathat az oktatás minőségére, de ez alapvetően egy hosszú történet, mondja Derényi András oktatási szakértő. Az ilyen változások, az oktatók fejlesztése sok évet vesz igénybe. Az értékelés módszertana az egyetemi szférában tradicionális, a fiatalabb oktatók eltanulják az idősebbektől, beleszocializálódnak, és ezen változtatni nem megy egyik napról a másikra. A legutóbbi EU-s költségvetési ciklusban lehetett először pályázni olyan fejlesztési pénzekre, amelyek ennek a megváltozását segítették például továbbképzésekkel.

 

Az egyetemnek magának kellene döntenie az ügyeiről

 

Hátrányt jelenthet az alapítványi fenntartásba vétellel a döntések átláthatatlanná válása, az egyetemi autonómia elvesztése. Eddig a szenátus hozta a döntéseket, ahol a hallgatókat is képviselték, ezen túl viszont a kuratóriumban születnek a döntések, zártan, nem lehet rálátni. És ezekben a kormány és a gazdasági élet által delegált emberek ülnek, mondja Polónyi.

 

Az autonómia szűkülése Derényi szerint is gond. Ez az egyetemi autonómia csorbulását jelenti, ami azért problematikus, mert

 

az egyetem önszerveződő közösség, maga kell döntsön a saját ügyeiről, ilyen a tudomány és oktatás természete. Ha kívülről, mások próbálják ezt megmondani, az általában minőségromlást eredményez.

 

Ha megnézzük a világ oktatási intézményeinek rangsorait, hogy hol születnek kiemelkedő eredmények, azt látjuk, hogy a legjobbak mind autonóm intézmények, de még a közoktatásban is ez látszik, mondja a szakértő.

 

Az autonómiát látja corvinusos oktató forrásunk is problémásnak. Az ő egyéni helyzete nem változott, mióta alapítványi fenntartásba került az egyetem. Ugyanakkor régen egy oktató látta, milyen ügyek vanak, a kari tanácsokba oktatók jelentkezhettek a karokról, ott megvitatták az ügyeket, az felment a szenátus elé, és volt, hogy ha a tanács elutasított valamit, a szenátus levette a napirendről. 2019 júliusában lett alapítványi fenntartású a Covinus, utána megszűntek a karok, így a kari tanácsok is, a szenátus szerepe eljelentéktelenedett, a kuratórium dönt itt is a költségvetésről, fontosabb ügyekről. 

 

Vegyes tehát az összkép: az alapítványi modellre átállás jobb anyagi helyzetet teremt, teremtett, még ha a gazdasági függetlenséget nem is mindenhol tudta a kormány olyan vagyonelemekkel biztosítani, mint a kisebb méretű Corvinus esetében, és egyelőre nem látszik, hogy ez a kérdés hogyan lesz megoldva a nagy, tízezres hallgatói létszámú tudományegyetemeknél. Az autonómiacsökkenés tényleges hatásait is később lehet majd leszűrni, de a kuratórium bebetonozása és az olyan összetűzések a régi vezetéssel (és diáksággal), mint ami az SZFE-nél történt (sztrájk, egyetemfoglalás, oktatók sorozatos felmondása, a félév érvénytelenségével való fenyegetőzés a kuratórium részéről) nem erősíti azt a képet, hogy kizárólag szakpolitikai változásról van szó.    

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás