+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2021. január 16. szombat, 18:03
Az újjoboldali média a Kapitóliumban lelőtt Ashli Babbittot George Floydhoz viszonyítva igyekszik legitimálni a Kongresszus Trump-hívek általi elfoglalását, de ez a párhuzam teljesen fals.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Már több mint egy hét telt el a kapitóliumi busójárás óta, aminek elképesztő bizarrsága végleg diszkreditálta Trumpot, és leválasztotta őt a Republikánus Pártról is. A QAnon-sámán, a geek sidekickjei, meg a kommandósnak öltözött fegyveres hazafiak a tengerentúli identitásharcokat élénken követő, és annak jobboldali-populista vonulatával azonosuló magyar kormánypárti sajtót is zavarba hozták.

 

A közszolgálati média sután igyekezett az egészet ráhúzni Bidenre: lám, káosszal kezdődik az elnöksége – miközben egyébként még be sem iktatták –, de aztán a tágabb összefüggésekre való rávilágítás igényével gyorsan megjelentek azok a sokkal hatásosabb narratívák is, amik a Kapitólium megtámadását a BLM-tüntetésekkel vetették össze. A Kapitóliumban agyonlőtt háborús veterán fehér nőt,

 

Ashli Babbittot pedig a „drogos, visszaeső bűnöző” fekete George Floyddal állították szembe,

 

akinek a rendőri intézkedés során bekövetkezett halála miatt kezdődtek el a BLM-mozgalom később anarchiába forduló tüntetései.

 

Ezt a narratívát közvetíti a magyar alt-right heteroszexuális Milo Yiannopoulosa, Jeszenszky Zsolt. A Babbitt halálát követő tüntetések hiányát kéri számon a kormánypárti média nemzetközi folyamatokat helyes keretben értelmező import-Nógrádija, Georg Spöttle, aki az azóta általános magyarázattá váló antifa provokáció lehetőségét is felveti.

 

A hatalmas követőtáborral bíró, mémoldalból lett alkoholbrandből lett véleményformáló entitás, Tibi atya pedig a Babbitt-Floyd és BLM-Kapitólium ellentétpárokat és ezek médiarepezentációját gyúrja össze egyetlen dühös számonkéréssé.

 

Ezen narratívák szerint a legtöbb baj természetesen a „liberális” médiával van: míg az George Floydot mártírként mutatja be, a BLM-tüntetéseket kísérő zavargásokkal pedig azonosul, addig az agyonlőtt Ashli Babbittról hallgat vagy terroristának, a Kapitóliumba betörőket meg csőcseléknek nevezi.

 

Miért van ez így? Miért nem állnak ki hollywoodi sztárok Babbitt mellett? Miért nem indul mozgalom az ő halála nyomán?

 

– kérdezik háborogva az újjoboldali véleményformálók.

 

Bár a két áldozat előéletének – drogos bűnöző férfi vs. büntetlen előéletű veterán nő – szembeállítása kétségkívül hatásos, ennek semmi köze az ő értelmetlen halálukhoz, a későbbi megdicsőülésükhöz vagy annak hiányához. 

 

George Floyd nem azért lett jelkép, mert drogos bűnöző volt, hanem azért, mert az intézkedés során a rendőrség soraiban rendszerszinten jelen levő rasszizmus miatt sokkal keményebben bántak vele, mint ahogy egy nem fekete drogos bűnözővel vélhetően bántak volna. 

 

Floyd a bőrének a színe miatt vált jelképpé, mert a halálának – legalábbis a BLM-mozgalom szerint – az volt az igazi oka.

 

Babbitt értelmetlen halálához sem volt köze az előéletének. Nem azért lőtték le, mert veterán katona, még csak nem is azért, mert Trump támogatója, hanem azért, mert részt vett a Kapitólium erőszakos ostromában.

 

Ugyanakkor Babbitt lelövése – az összes körülményt figyelembe véve – egyszerűen túlkapás volt, és a „minek ment oda” meg a „tudnia kellett volna, mire számítson” típusú relativizálásoknak itt sincs helyük. Már csak azért sem, mert a rendőrségnek, ami sokkal nagyobb tüntetéseket is tud kezelni, nem szabadott volna hagyni, hogy a tüntetők bemenjenek a Kapitóliumba.

 

Márpedig a demonstrációkon általában fel szokott merülni az igény, hogy a résztvevők középületeket nézzenek meg belülről, és ez meg is történne bárhol bármelyik tüntetésen, ha a rendőrség úgy állna hozzá dolgokhoz, mint a Kapitóliumnál. 

 

A rendőrség viszont beengedte a tüntetőket, köztük Babbittot is, akit végül lelőttek. Ehhez azonban – George Floyd halálával szemben –

 

Babbitt bőrszínének semmi köze nem volt.

 

Kettejük halálának körülményei másban sem hasonlítanak. Floyd halála a kiváltó oka volt a BLM-tüntetéseknek. Babbitt halála – pontosabban a tüntetés, amin részt vett és a Kapitóliumba való betörés, ami végül az életébe került – viszont az eredménye volt annak a hazugságokon alapuló uszításnak, amik Trump elnökségét meg a alt-right mozgalom egész dicstelen tevékenységét jellemezték. 

 

A Floyd halálát okozó körülmények – az, hogy a rendőrök a feketék ellen indokolatlanul keményen lépnek fel – rendszeresek. A Babbitt halálát okozó körülmények viszont egyáltalán nem gyakoriak: nem fordul elő rendszeresen, hogy tüntetők betörnek a Kapitóliumba, és ott furcsa jelmezekben, kommandósnak öltözve, felfegyverkezve és akár túszok ejtésére is készen grasszálnak. 

 

George Floyd halála azért lett jelkép, mert egy rendszerszintű problémára mutatott rá. A trumpista republikánusok, az alt-right meg a kapcsolódó mozgalmak is megpróbálhatnának tömegeket megmozgató jelképet csinálni Babbittból. De ezt pont azért nem tudják és talán nem is akarják megtenni, mert 

 

Ashli Babbitt végtelenül szomorú és értelmetlen halálát egyedi és ostoba körülmények között egy egyedi és ostoba túlkapás okozta.

 

Isten nyugosztalja.

 

Olvasnál még Renczes Ágostontól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás