+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2021. január 13. szerda, 14:26
Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter szerint a brexit után érthetetlen lenne, ha az Európai Unió még mindig ragaszkodna az angol nyelvhez mint informális hivatalos nyelvhez. A politikus az európaiak tört angoltsága helyett több nyelvi pluralizmust szorgalmaz.

Nagy-Britannia kilépésével az Európai Unióban összesen két kis tagállam maradt csak, ahol – egy másik nyelv mellett – az angol is hivatalos: Írország és Málta. A két ország miatt tehát az angol nyelv a brexit után se kerül ki az Európai Unióból. A közösségben azonban, ahol hivatalosan persze mind a 27 tagállam nyelve elismert, ma is az angol (és részben a francia) nyelv az informálisan meghatározó.

 

Ez ellen szeretne tenni Clément Beaune francia EU-ügyi miniszter, aki szerint

 

ma gyakorlatilag „egy tört angol” a hivatalos nyelv,

 

elvégre az említett máltaiak és írek kivételével senki sem anyanyelveként beszéli az angolt – ha pedig ez eleve tanult nyelv minden európai számára, akkor itt lenne az idő, hogy más nyelvek tanulására is ösztönözzön a közösség. Beaune, aki – francia politikustól szokatlan módon – jól beszél angolul, elmondta, hogy szerinte

 

problematikus, ha az EU vezetői a különféle tárgyalásaikat egymás között továbbra is kizárólag angolul tartják.

 

Annak kérdésében, hogy mire kéne az angolt leváltani, még konkrétabban fogalmazott az olasz jobbközép Il Foglio napilap, amely már az újévi első számában azt szorgalmazta, hogy a brexit után az angolt teljességgel váltsa fel a francia nyelv egyedüli hivatalos nyelvként az unióban.

 

Beaune ezzel szemben nem nevezte meg, hogy esetleg a francia nyelvre váltaná-e le az angolt. Azt mondta: a nyelvi sokszínűséget kell támogatni, és Párizs – amely 2022 második felében tölti be az EU soros elnökségét – már most szeretne ennek megfelelő programokat kidolgozni.

 

Itt írtunk hét érvet arra, miért van igaza a francia miniszternek.

 

NYITÓKÉP: Mirta Toledo: Pure Diversity, 1993 / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás