+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. január 13. szerda, 16:48
Miután több európai vezető bírálta a techcégeket Trump tiltása kapcsán, a lengyel kormány megtette az első lépést a techcégek szabályozása felé.

A lengyel igazságügyi minisztérium olyan törvényjavaslatot fogalmaz meg, amely megtiltaná a közösségi oldalak kezelőinek (vagyis a nagy techcégek vezetésének), hogy bárki bejegyzését töröljék, vagy a személyt letiltsák az oldalról – írja az Euractiv. A törvényjavaslat apropója az amerikai elnök, Donald Trump közösségi oldalakról történő letiltása.

 

Trump ugyanis hónapok óta kétségbe vonja a választások legitimitását, és közvetlenül a Kapitólum ostroma előtt arra hívta fel a híveit, hogy vonuljanak a törvényhozás épületéhez és mutassanak erőt. Az elnök ezért a Twitterről végleg, a Facebookról legalább két hétre, Joe Biden beiktatásáig, a Youtube-ról meghatározatlan ideig letiltották. Hasonlóan elérhetetlen Trump Instagram-oldala és Snapchatje is.

 

Európában többen is bírálták a nagy techcégeknek ezt a lépését – egyes európai politikusok még digitális oligarchiáról is beszéltek, amikor felhívták arra a figyelmet, hogy

 

a digitális világ szabályozása nem lehet egy digitális oligarcha kezében.

 

A lengyel kormány ezzel fontos első lépést tett a techcégek szabályozása felé. A szélsőjobboldali Zbigniew Ziobro, a kisebbik lengyel koalíciós párt, az Egyesült Lengyelország (SP) vezetője, egyben lengyel igazságügyi miniszter szerint

 

„számos lengyel mozgalom áldozatul esett már az ideológiai cenzúrának, mivel azok online bejegyzését törölték vagy tiltották”.

 

A minisztérium indoklása szerint a közösségi oldalak a véleménynyilvánítás szabadságának eszközei kellene legyenek, ám ezzel ellentétben egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy a közösségi oldalak vezetői erőteljesen beleszólnak abba, hogy mi jelenthet meg vagy nem jelenhet meg az oldalon.

 

A törvényjavaslat szerint a közösségi oldalak adminisztrátorai

 

kizárólag abban az esetben törölhetnének bejegyzéseket, vagy tilthatnának le felhasználókat, ha azok egyértelműen a lengyel törvényekbe ütköznek.

 

A javaslatban ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a felhasználók panasszal fordulhassanak a közösségi oldalak adminisztrátoraihoz, sőt, be is perelhessék azokat, ha válaszukat nem tartják kielégítőnek, vagy nem válaszolnak 48 órán belül a beérkezett panaszra.

 

Az Európai Bizottság egyébként még decemberben mutatta be a nyilvánosságnak a nagy techcégek szabályozására vonatkozó ötleteit. A Bizottság elképzelései között egy olyan – a lengyel javaslattal egyébként ellentétes szándékú – a javaslat is szerepel, hogy a közösségi platformokat működtető techcégek nagyobb felelősséget vállaljanak a platformokon megjelenő tartalmakért. A Bizottság ezen kívül versenyjogi eszközökkel akadályozná meg a techcégek túlhatalmát, a tervek szerint az EU-s piacon bizonyos üzletrészeik eladására is kényszeríthetnék őket.

 

A szabályozás-kísérletre azért Margrethe Vestager, a Bizottság alelnöke szerint azért van szükség, hogy az európai felhasználók és vállalkozások továbbra is élvezhessék a digitalizáció előnyeit. A gigacégek mellett ugyanis szinte lehetetlen versenybe szállni, hiszen azok könnyedén felvárásolhatják a konkurenciát, és monopóliumot alakíthatnak ki egy-egy szegmensben a digitális szolgáltatások piacán.

 

NYITÓKÉP: Mass Media / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás