+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2021. január 11. hétfő, 20:22
Szerintük Biden ezzel teljesíthetné, amit Obama megígért, de végül nem váltott be.

Az emberi jogok tiszteletben tartásáért küzdő Amnesty International civil szervezet nyílt levélben arra kéri Joe Biden megválasztott amerikai elnököt, hogy beiktatása után számolja fel a

 

Guantánamói-öbölben található amerikai fogolytábor működését.

 

The treatment and imprisonment in Guantánamo are glaring human rights violations that the Biden administration must end now. Take action: http://amn.st/6183HnI1N ????

Közzétette: Amnesty International – 2021. január 11., hétfő

 

A civil szervezet szerint a demokrata elnök ezzel beválthatná korábbi elődje, Barack Obama elnök ígéretét, aki bár első hivatali napján elrendelte a guantánamói fogolytáborban tartottak eljárásainak felfüggesztését 120 napra, és 2009-ben elrendelte a fogolytábor teljes felszámolását is, ennek ellenére 2011 márciusában mégis meghosszabbította a tábor működését.

 

Az Amnesty International egy 62 oldalas jelentésben dokumentálja azokat a jogsértéseket, amelyeket jogtalanul és tisztességes eljárás nélkül fogvatartott és megkínzott személyek ellen követtek el a fogolytábor területén.

 

A civil szervezet szerint vannak olyan személyek is, akiknek a szabadon bocsátását már törvényesen elrendelték az amerikai hatóságok, de még mindig nem szabadultak, éppen ezért a fogolytábor felszámolása nem csak az ott fogvatartott 40 személy miatt fontos, hanem ezeknek a személyeknek a szabadsága miatt is,

 

továbbá az elmúlt 19 évben elkövetett nemzetközi jogi visszaélések kivizsgálása miatt is.

 

Daphne Eviatar, az Egyesült Államokban működő Amnesty International emberjogi programjának az igazgatója szerint a fogolytábor felszámolása nem csak a múltban elkövetett visszaélések felszámolásáról szól, hanem arról is, hogy a 2001 szeptember 11-ei terrortámadás 20 éves évfordulójához közeledve az amerikaiak „tovább küzdenek a tartós igazságért”.

 

A Guantánamói-öböl hivatalosan Kubához tartozik, azonban az Egyesült Államok 1903-ban örökös bérleti jogot szerezett az öböl déli, mintegy 115 négyzetkilométer nagyságú területén. Ezen a területen hozott létre a Bush-adminisztráció a szeptember 11-i terrortámadás után egy olyan fogolytábort, ahová többségében olyan közel-keleti országok állampolgárait zárták be az amerikaiak, akiket azzal gyanúsítottak, hogy kapcsolatban álltak valamilyen terrorszervezettel, például az Al-Kaidával. 

 

A fogolytábor területén nem érvényesülnek az amerikai törvények, így a kínzás tilalma sem.

 

Ez azért történhet meg, mert az USA nem a saját, hanem Kuba területének ismeri el az általa kvázi teljes ellenőrzés alá tartozó 115 négyzetkilométeres részt, amiért évenkénti morális bérleti díjat fizet. Igaz, Kuba az 1959-es forradalom óta nem ismeri el az Egyesült Államok jogát a területre, és nem hajlandó felvenni a bérleti díjat sem, de az 1903-as szerződés nem teszi lehetővé az örökös bérleti szerződés egyoldalú felmondását.

 

Legutóbb Donald Trump hosszabbította meg 2018-ban a fogolytábor működési engedélyét.

 

NYITÓKÉP: Tayeb Mezahdia / Pixabay

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szállítmányért éjjel titokban ment a szlovák légierő gépe. Igor Matovič szlovák kormányfő egy hónapja még nagyobb EU-s tagállami fegyelmet sürgetett a keleti vakcinákkal szemben.

Ez egyelőre azt jelenti, pár régióban bezárnak az éttermek három hétre, miután megnőtt a fertőzések száma. A finneknél sokkal jobb az általános járványhelyzet, mint nálunk.

Március 1-jétől a hónap végéig kell hordani a márciuskát: a szokást Erdély egyes részein magyarok is átvették. Mi ez?

Az ellenzék az előválasztási bejelentésében csak a leendő parlamenti frakcióikba beülő civilekről beszél, más pártokról nem. Pálinkásnak van sejtése, hogy ez mennyire szándékos.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás