+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. január 8. péntek, 17:45
Van, ahol betörnek a Kapitóliumba, van, ahol még csak most van a karácsony.

Miközben a világ az amerikai eseményekre figyelt csütörtökön, Romániában, a Duna-deltában éppen karácsonyt ünnepeltek a lipovánok. Azért „csak” most, mivel a keleti keresztények (ortodoxok) egy csoportja még mindig a gregorián naptárreform előtti régi naptárat, a julián naptárat használja, és aszerint bizony most kell megtartani karácsony ünnepét.

 

Kik ők?

 

A lipovánok óhitű ortodox oroszok, akik Nagy Péter orosz cár 17. század végi egyházreformja elől menekültek a Duna-delta területére, és élnek ott a mai napig. A lipovánok, azaz a Nyikon moszvai pátriárka által bevezetett rítusbeli reformokat ellenző, a korábbi hagyományaihoz ragaszkodó orosz népcsoport eredetileg a Dnyeper és a Don folyók környékén élt, fő foglalkozásuk pedig a halászat volt. A különadókban megnyilvánuló erősödő állami nyomás hatására ezen vallási ellenzékiek a a 17-18. század fordulóján a Duna-delta környéki lápvilágba települtek. Így az új szálláshelyük is ideális volt: a Duna-deltában is folytathatták mesterségüket, a halászatot.

 

 

Ma Romániában a 2011-es népszámlálás adatai alapján körülbelül 23 ezren vallják magukat lipovánnak. A szomszédos Ukrajnában, közvetlenül a román határral szemben, a majdnem tízezer fős nagyközség (amely 75 százalékos lipován többségű), Vilcovo a helyi lipovánok központja. Mivel a 18. században a lipovánok betelepülésekor népszámlálást még nem tartottak, ezért nem lehet megbecsülni a teljes lipován közösség akkori létszámát. Egy dolog viszont biztos: a romániai lipovánok létszáma az 1930-as népszámlálás óta (ekkor körülbelül 50 ezren vallották magukat lipovánnak) megfeleződött. 

 

A lipovánok a mai napig az ószláv nyelvet használják az istentisztelet során, két ujjal vetnek keresztet, valamint minden férfi ragaszkodik ahhoz, hogy hosszúra növessze a szakállát.

 

Mára annyit módosult ez a szokás, hogy már inkább csak az idősebb férfiak viselnek hosszúra növesztett szakállt.

 

LIPOVÁN HALÁSZ A DUNA-DELTÁBAN. FOTÓ: SPIRIDON MANOLIU / WIKIMEDIA COMMONS

 

A Duna-deltában evezve onnan ismerjük fel,

 

hogy lipován vidékre tévedtünk, hogy egyre több kék dolgot látunk:

 

nemcsak a népviseletüket, hanem a templomokat, sőt a lakóházakat is kék színűre festik. A bukaresti szabadtéri Dimitrie Gusti Skanzenben például meg lehet nézni egy tipikus lipován parasztházat is.

 

LIPOVÁN HALÁSZHÁZ A SKANZENBŐL. FOTÓ: DIMITRIE GUSTI MÚZEUM / FACEBOOK

 

Szóval ez az az időt a julián naptár szerint számoló romániai óhitű ortodox közösség – leginkább a lipovánok, de pár ukrán falu is (akiket rusznyákokként ismerünk) –, amely csütörtökön ünnepelte meg a karácsonyt. Ez ott is kuriózum: az ortodox Románia nagy többsége a gregorián naptár szerint, a nyugati keresztényekkel egy időben, december 25-én tette ezt meg. Viszont a lipovánokhoz hasonlóan az orosz és szerb ortodoxok, az örmények, a grúzok, az etiópok, a palesztinok, valamint a posztszovjet tagköztársaságok (a kazah ortodoxok és a kirgizek is) januárban ünneplik a karácsonyt.

 

A lipovánok valószínűleg saját identitásuk megőrzése miatt ragaszkodnak a julián naptárhoz,

 

mivel a gregorián naptárat használó egyéb ortodox hitű romániai kisebbségek (ukránok, szerbek) asszimlilálódása a román többségi társadalomba sokkal előrehaladottabb, mint a lipovánoké.

 

JELLEGZETES, KÉK SZÍNT HASZNÁLÓ LIPOVÁN TEMPLOM. FOTÓ: KOVÁCS SZABOLCS / PRIVÁT

 

Sarichioiban például megteltek a templomok a koronavírus-járvány ellenére is.

 

A kántálásra viszont már nem kerülhet sor,

 

mivel a helyi ortodox pópa úgy nyilatkozott, hogy ebben az évben lehetőleg csak a templomban, valamint otthon, családtagjaik körében énekeljék el a hagyományos orosz dalokat.

 

 

NYITÓKÉP: Rusii Lipoveni / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Egy amerikai középiskolai fúvószenekarban megvalósított megoldás kétségtelenül kényelmetlen, de az igazgató szerint a gyerekek legalább
újra együtt zenélhetnek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás