+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2021. január 8. péntek, 17:45
Van, ahol betörnek a Kapitóliumba, van, ahol még csak most van a karácsony.

Miközben a világ az amerikai eseményekre figyelt csütörtökön, Romániában, a Duna-deltában éppen karácsonyt ünnepeltek a lipovánok. Azért „csak” most, mivel a keleti keresztények (ortodoxok) egy csoportja még mindig a gregorián naptárreform előtti régi naptárat, a julián naptárat használja, és aszerint bizony most kell megtartani karácsony ünnepét.

 

Kik ők?

 

A lipovánok óhitű ortodox oroszok, akik Nagy Péter orosz cár 17. század végi egyházreformja elől menekültek a Duna-delta területére, és élnek ott a mai napig. A lipovánok, azaz a Nyikon moszvai pátriárka által bevezetett rítusbeli reformokat ellenző, a korábbi hagyományaihoz ragaszkodó orosz népcsoport eredetileg a Dnyeper és a Don folyók környékén élt, fő foglalkozásuk pedig a halászat volt. A különadókban megnyilvánuló erősödő állami nyomás hatására ezen vallási ellenzékiek a a 17-18. század fordulóján a Duna-delta környéki lápvilágba települtek. Így az új szálláshelyük is ideális volt: a Duna-deltában is folytathatták mesterségüket, a halászatot.

 

 

Ma Romániában a 2011-es népszámlálás adatai alapján körülbelül 23 ezren vallják magukat lipovánnak. A szomszédos Ukrajnában, közvetlenül a román határral szemben, a majdnem tízezer fős nagyközség (amely 75 százalékos lipován többségű), Vilcovo a helyi lipovánok központja. Mivel a 18. században a lipovánok betelepülésekor népszámlálást még nem tartottak, ezért nem lehet megbecsülni a teljes lipován közösség akkori létszámát. Egy dolog viszont biztos: a romániai lipovánok létszáma az 1930-as népszámlálás óta (ekkor körülbelül 50 ezren vallották magukat lipovánnak) megfeleződött. 

 

A lipovánok a mai napig az ószláv nyelvet használják az istentisztelet során, két ujjal vetnek keresztet, valamint minden férfi ragaszkodik ahhoz, hogy hosszúra növessze a szakállát.

 

Mára annyit módosult ez a szokás, hogy már inkább csak az idősebb férfiak viselnek hosszúra növesztett szakállt.

 

LIPOVÁN HALÁSZ A DUNA-DELTÁBAN. FOTÓ: SPIRIDON MANOLIU / WIKIMEDIA COMMONS

 

A Duna-deltában evezve onnan ismerjük fel,

 

hogy lipován vidékre tévedtünk, hogy egyre több kék dolgot látunk:

 

nemcsak a népviseletüket, hanem a templomokat, sőt a lakóházakat is kék színűre festik. A bukaresti szabadtéri Dimitrie Gusti Skanzenben például meg lehet nézni egy tipikus lipován parasztházat is.

 

LIPOVÁN HALÁSZHÁZ A SKANZENBŐL. FOTÓ: DIMITRIE GUSTI MÚZEUM / FACEBOOK

 

Szóval ez az az időt a julián naptár szerint számoló romániai óhitű ortodox közösség – leginkább a lipovánok, de pár ukrán falu is (akiket rusznyákokként ismerünk) –, amely csütörtökön ünnepelte meg a karácsonyt. Ez ott is kuriózum: az ortodox Románia nagy többsége a gregorián naptár szerint, a nyugati keresztényekkel egy időben, december 25-én tette ezt meg. Viszont a lipovánokhoz hasonlóan az orosz és szerb ortodoxok, az örmények, a grúzok, az etiópok, a palesztinok, valamint a posztszovjet tagköztársaságok (a kazah ortodoxok és a kirgizek is) januárban ünneplik a karácsonyt.

 

A lipovánok valószínűleg saját identitásuk megőrzése miatt ragaszkodnak a julián naptárhoz,

 

mivel a gregorián naptárat használó egyéb ortodox hitű romániai kisebbségek (ukránok, szerbek) asszimlilálódása a román többségi társadalomba sokkal előrehaladottabb, mint a lipovánoké.

 

JELLEGZETES, KÉK SZÍNT HASZNÁLÓ LIPOVÁN TEMPLOM. FOTÓ: KOVÁCS SZABOLCS / PRIVÁT

 

Sarichioiban például megteltek a templomok a koronavírus-járvány ellenére is.

 

A kántálásra viszont már nem kerülhet sor,

 

mivel a helyi ortodox pópa úgy nyilatkozott, hogy ebben az évben lehetőleg csak a templomban, valamint otthon, családtagjaik körében énekeljék el a hagyományos orosz dalokat.

 

 

NYITÓKÉP: Rusii Lipoveni / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás