Ki hallgattathatja el az amerikai elnököt?

Jelenleg úgy tűnik, hogy néhány amerikai milliárdos simán. Zuckerbergék most épp jól döntöttek, de az, hogy ezt megtehetik, legalább akkora bajt jelez, mint a sámán a Kapitóliumban.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Amerikában szerdán megtörtént, ami néhány hónapja még elképzelhetetlen lett volna: trumpista tüntetők törtek be a Kapitólium épületébe, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának üléstermeiben sámánnak, Frédinek és Béninek öltözött összeeszküvés-hívők és szefósok szaladgáljanak néhány órán keresztül.

Öt ember meghalt – egy nőt a Kapitóliumot védő rendőrök lőttek le, az összecsapás során szenvedett sérülésekben csütörtökön egy rendőr is életét vesztette, két tüntető sztrókban és szívrohamban a helyszínen, egy pedig tisztázatlan körülmények között halt meg.

A felelős Donald Trump, aki aznap korábban – hosszú hónapok polgárháborús uszítása, és gyakorlatilag az összes demokratikus intézmény legitimitásának következetes aláásása után – arra biztatta támogatói tömegét, hogy vonuljanak a Kapitóliumhoz.

– mondta Trump a dühös tömegnek, akiket korábban hosszú heteken keresztül azzal tüzelt, hogy a demokraták elcsalták a demokrata Joe Biden által megnyert elnökválasztást.

A szerdai események miatt a Twitter 12 órára, a Facebook meghatározatlan ideig, de legalább két hétig, Joe Biden elnökségének kezdetéig eltiltotta Trumpot a posztolástól.

A döntés az amerikai demokrácia szempontjából helyes –

Zuckerberg a döntés indoklását királyi többessel vezeti fel – mi a Facebooknál így, mi a Facebooknál úgy –, de a bejegyzésből nem lehet tudni, csak sejteni, hogy a döntés mögött pontosan ki vagy kik állnak.

Zuckerberg 2019-ben kiszivárgott, belső megbeszéléseken elhangzott mondataiból ugyanis világos: a Facebook elnök-vezérigazgatója (aki egyébként 57,9 százalékos szavazati többséggel rendelkezik az igazgatótanácsban) teljes kontrollt gyakorol a mammutcég ügyei fölött, és szerinte ez jól is van így. A végső döntés ebben az ügyben is egészen biztosan az övé volt. Lehet menni a Facebook „alkotmánybíróságához” felülvizsgálatra, aztán ők majd döntenek valahogy.

Aztán ott van Jack Dorsey, a Twitter alapítója és vezérigazgatója – az ő platformja csak 12 órára tiltotta le Trumpot, akinek a fiókját azóta visszaállították –, akit éppen amerikai celebek győzködnek, hogy kövesse Zuckerberg példáját, és tiltsa le az elnököt a békés átmenet végéig.

Ha úgy döntenek, Trumpnak maradnak a sajtóközlemények, a televíziók és az alternatív csatornák – azaz a 21. században az elsüllyedés az információs zajban és a teljes eljelentéktelenedés. Ha úgy döntenek – hiszen akár így is dönthettek volna –, az elnök szabadon és tetszőleges módon szíthatja tovább a Kapitóliumot ostromlókat. De Dorsey-nak és Zuckerbergnek most éppen nem ilyen kedve volt.

Ha Joe Bident valóban érdekli az amerikai demokrácia jövője, akkor sürgősen elgondolkozik majd azon, hogyan lehet ezt a hatalmat kivenni a Zuckerberghez és Dorsey-hoz hasonló milliárdosok kezéből. Az önszabályozás nem fog működni –

Olvasnál még Szűcs Donáttól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!