+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid
2021. január 7. csütörtök, 16:04
Ha rendszeres kézfertőtlenítéssel, maszkhordással és távolságtartással kombináljuk, már 30 százalékos átoltottság is elég lehet a továbbfertőződési ráta 1,5-re csökkentéséhez.

Mikor térhet végre vissza az élet a normalitásba? Ezt a kérdést teszik fel a legtöbben a járvány idején, és erre próbál választ adni a Statnews.com cikke is, amelyet három szakértő írt: két adatelemző tudós (Menachem Fromer, Sarah Poole) és egy kardiológus (Robert M. Califf), mind az amerikai Verily cég munkatársai.

 

A Verily egyetemeknek, cégeknek segített a járvány terjedését modellálni, a tesztelések gyakoriságát belőni, később pedig megpróbálták a jövőt modellezni. Figyelembe vették az elővigyazatossági szabályok betartását, a korábi megbetegedések által kialakult védettséget, a beoltottság arányát, az oltások hatékonyságát, valamint a teszteléseket. 

 

A kutatók azt vették alapul, hogy ha a társadalom 1 százaléka vagy kevesebb fertőzött, az a menedzselhető állapot, az ennél magasabb arány már durvább beavatkozásokat igényel, ami kihat a munkába, iskolába járásra. 

 

Mekkora átoltottság mellett milyen védintézkedések kellenek?

 

1. Öt forgatókönyvet készítettek, az első forgatókönyv kb. a mai amerikai helyzetet modellezi: az átoltottság kicsi, az emberek 20 százaléka már átesett a fertőzésen, valamennyire működik a gazdaság, a vírus a mérsékelt maszkhordás és távolság mellett terjedni tud. Egy ember 1,5 másiknak tudja átadni a vírust, ez az R érték. Itt csak akkor lehet megelőzni a járvány újabb kitörését, ha mindenkit letesztelnek kétszer egy héten: ez nagyon drága, és esetleges lokális lezárások is előfordulhatnak. És a drágasága mellett megszervezni sem könnyű ezt. 

 

Mi van, ha az emberek nem hordanak maszkot, nem tartják a távolságot, mindent úgy csinálnak, mint régen? Az R itt 3-ra emelkedne, és a heti két tesztelés sem segítene megelőzni a terjedést: kitörne a járvány újra.

 

Tehát nem lehetne visszatérni a régi normális kerékvágásba. 

 

2. A második forgatókönyvben az R megmarad 3, de az átoltottság 45 százalékra ugrik (a vakcina hatékonyságát 95 százaléknak vették). Ehhez járul a 20 százalék, a betegségen átesettek védettsége. Ekkor a heti két tesztelés mindenkinél már elég a járvány újbóli kitörésének megfékezéséhez.

 

3. A harmadik forgatókönyv már 55 százalékos átoltottsággal számolt, ekkor havi egy teljes tesztelés is elég már fejenként. 

 

4. 60 százalékos átoltottságnál pedig már kialakul a nyájimmunitás, nem kell tesztelni: mindhárom utóbbi forgatókönyvnél az R értéke 3.

 

5. A legnagyobb biztonságot viszont az ötödik forgatókönyv adja:

 

30 százalékos átoltottság esetén maszkhordással, távolságtartással, kézhigiénével. Ekkor az R 1,5, és nincs szükség a társadalom időnkénti teljes letesztelésére.

 

Vagyis a védekezés megfelelő kombinációja kecsegtet a legnagyobb sikerrel, az oltás arányának növekedésével együtt. Ha az átoltottság lassan nő, akkor elhúzódó ideig kell maszkot hordani, távolságot tartani, folyton kezet mosni.

 

Az Azonnali és az IDEA Intézet decemberi kutatása szerint egyébként bár a magyar társadalomban viszonylag alacsony az oltási hajlandóság, de ezzel a harminchat százalékkal már jók lennénk az 5-ös forgatókönyvre.

 

De mi a helyzet nálunk?

 

El kell osztani a félelmeket, meg kell győzni az embereket, hogy oltassanak, most ez a legfontosabb, mondja Prinz Gyula járványügyi szakember az Azonnalinak. Az oltás elfogadása soktényezős kérdés, attól is függ, mennyire tekintik az emberek a betegséget veszélyesnek. Ha nagy a fertőzöttség, magas a halálozás, akkor a társadalom elvárja az oltást.

 

Aki fél a betegségtől, be fogja oltatni magát.

 

Aki vissza akar térni a normális élethez, szórakozni, utazni akar, az is akarhatja az oltást. Ha például, amint azt politikusok már belengették, csak az oltottak és a betegségen átesettek utazhatnak, akkor még inkább. Aki pedig fél a vakcinától, hezitálni fog. Szerteágazó az a motivációs rendszer, ami ilyenkor működik.

 

A kormányzati tájékoztatás most az egészségügyi dolgozókat próbálja meg meggyőzni, oltassák magukat, mert, mondja Prinz, sokuknak vannak kétségei még mindig.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás