+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Renczes Ágoston & Bukovics Martin
2021. január 7. csütörtök, 11:52
Egyöntetűen fordulópontnak látja a közép-európai sajtó a szerdai washingtoni eseményeket, de a következményekről már megoszlanak vélemények: van aki szerint ezzel vége a trumpizmusnak, más a polgárháború lehetőségét sem zárja ki.

Január 6-án szerdán, miközben a Szenátus és a Képviselőház közösen ülésezett, hogy felnyitva az államok által elküldött választási tanúsítványokat, elfogadják az elektori kollégium elnökválasztásról szóló döntésének eredményét, Donald Trump hívei – akik nem hajlandók elismerni a váalsztás eredményét –

 

megostromolták a Kongresszust.

 

A rendbontókat végül sikerült kiszorítani az épületből. Az események során négy ember halt meg, többen megsérültek.

 

A támadásról készült felvételek bejárták a világsajtót; mi megnéztük neketek, hogyan értékeli a közép-európai sajtó a Kongresszus megtámadását.

 

Német nyelvű sajtó: sokkoló, de nem meglepő fordulat

 

A bécsi jobbközép Die Pressét banánköztársaságok felkeléseire emlékeztetik a washingtoni jelenetek. „Ezzel el is érkeztünk a Trump-éra mélypontjához”, írja már publicisztikája címében Christian Ultsch, a napilap publicistája, a leköszönő elnök november harmadika óta folyton csalást kiáltó kommunikációjának betudva a történteket. Az osztrák publicista szerint

 

az amerikai demokrácia egyik tartóoszlopa omlott össze, mégpedig az, hogy a két nagy párt rá van kényszerítve az együttműködésre.

 

Azonban azzal, hogy polarizálódni kezdett az amerikai politika, az USA saját magát kezdte el blokkolni, a rendszer pedig diszfunkcionálisnak tűnik: „A világ szuperhatalma rendre elsüllyedt a pártcsatározásban és az egy helyben toporgásban.” Bidennek nehéz lesz ezt helyrehoznia, ha sikerül neki egyáltalán: azok az idők, amikor John McCainnel való barátsága számított valamit, elmúltak, hiszen annak a republikánus pártnak az azt fogságban tartó Trumppal immáron láthatóan vége, és most még a demokrata pártból is inkább balról fúj a szél. „Ha Biden el akar valamit érni, használnia kell a kongresszusi többségét, lehetőleg minél előbb” – vonja le a konzekvenciát Ultsch. 

 

A baloldali-liberális hamburgi Spiegel hetilap new yorki tudósítója, Marc Pitzke puccsra hasonlító jeleneteket emleget: szerinte amit láttunk, egy autokratikus lázálom, a Trump-elnökség logikus, groteszk végjátéka.

 

„A jelenetek sokkolnak ugyan, de meg nem lepnek”,

 

ilyesmit láthatunk ugyanis bukott államokból, megbukó rezsimektől. „De nem az USA-ból, ami magát a nyugati demokrácia bölcsőjének és védelmezőjének tekinti. Amit láttunk, az a trumpizmus maga.” Pitzke megemlíti: utoljára 2001. szeptember 11-én zárták így le Washingtont, mint január 6-án.

 

Mint írja, szembetűnő a különbség a Black Lives Matter-tüntetéseken tapasztalt rendőri készültséghez képest: noha különböző platformokon már hetek óta tervezték a Trump-hívek a Kapitólium ostromát, „az amerikai demokrácia szent csarnokai mégis ki voltak szolgáltatva a jobbos hordáknak. Hol volt a szövetségi rendőrség? Hol volt a Nemzeti Gárda?” A szerző egy dologban biztos: hogy ez még nem a vége. 

 

Az alternatív-baloldali berlini napilap, a taz.de publicistájának is a puccs jutott eszébe a washingtoni események láttán. Dorothea Hahn szerint bár sem a rendőrség, sem a katonaság nem állt nyíltan Trump mellé, a washingtoni rendőrségnek – ami sokkal nagyobb tüntetéseket is tud kezelni – előre kellett volna látnia, hogy mi várható, és jobban fel kellett volna készülnie a tüntetésre. Ha puccs nem is, a Kongresszus megtámadása Hahn szerint mindenképpen zavargás volt, és 2021. január 6. megmutatta, hogy az USA abba az irányba halad, hogy olyanná váljon, mint amilyenek a Trump által „shithole countries"-nak (szabadfordításban pöcegödör-országoknak) nevezett országok.

 

Trump elnökségének mélypontja, ahogy ezrek ostromolták az amerikai demokrácia szimbólumát,

 

ez az eredménye négy év uszításának, mocskolódásának és démonizálásának

 

írja Klaus-Dieter Frankenberger a Frankfurter Allgemeine konzervatív frankfurti napilap kommentárjában. Frankenberger szerint a fővárosban történtek sűrített formában mutatják, hogy milyen állapotban van az Egyesült Államok és milyen mértékű a megosztottság. Frankenberger felidézi, hogy miközben Georgia történelmet írt azzal, hogy fekete jelöltet választott szenátorrá, ami Washingtonban történik, az az összeesküvés-elméletek rohadt gyümölcse, és azért történelmi, mert annyira szégyenletes.

 

Ezt az elnököt el kell távolítani a Fehér Házból, és börtönbe kell zárni

 

fogalmaz indulatosan Torsten Krauel, a neoliberális berlini napilap, a Welt publicistája. Krauel szerint 160 év után heteken vagy hónapokon belül újra polgárháború lehet Amerikában, ha nem állítják meg Trumpot és híveit. A német publicista felidézi, hogy a Trump-szavazók felé megértéssel fordulók egy a szektás hiten, téveszméken és önsajnálaton alapuló mozgalmat próbáltak megérteni, akik most megmutatták, milyenek is valójában. Krauel Trump német „csodálóinak” is üzen: várja az AfD és más német Trump-szimpatizánsok magyarázatait, hogy miért volt rendben a Kongresszus megtámadása.

 

Az AfD-közeli lap, a Junge Freihet bár tudósít a washingtoni eseményekről, egyelőre nem a Kongresszus megtámadását kommentálja, hanem a georgiai szenátusi választás várható eredményeit véleményezi: ha mindkét szenátusi helyet a demokraták viszik el, akkor az állás a Szenátusban 50-50 lesz a republikánusok és a demokraták között, és a kommentár szerzője, Jürgen Liminski szerint Biden gyakorlatilag „szabad kezet kap”. 

 

Szlovák és cseh lapok: a trumpizmus vége, vagy jön a folytatás?

 

„Valószínűleg vége a trumpizmusnak”

 

nyilatkozta Daniel Roháč szlovák külpolitikai szakértő a jobbközép-liberális Denník N-nek. Roháč szerint a Kongresszusban történt események után a szenátusban nem maradhatnak lojálisak Trumphoz azok a republikánusok sem, akiket eddig a fanatikus hívektől való félelem tartott vissza attól, hogy elhatárolódjanak Trumptól. A szakértő szerint az is elképzelhetetlenné vált, hogy 2024-ben Trump vagy akár valamelyik fia elnökjelölt lehessen.


Ondřej Houska, a cseh gazdasági lap, a Hospodářské noviny újságírója szerint az események miatt a felelősség egyértelműen Trumpot terheli. Houska szerint végre fel kell fogni, hogy Trumpot komolyan kell venni. A cseh újságíró szerint bár Trump elnöksége véget ér, mégis folytatódik: bár Houska bízik benne, hogy január 20-án Trump békésen átadja az elnökséget Bidennek, felidézi, hogy a YouGov villámkutatása szerint a republikánus szavazók majdnem fele egyetért a Kongresszus elleni támadással, így a békés hatalomátadás után is „aggódni kell” majd az Egyesült Államokért.

 

Román sajtó – meredek párhuzamok

 

A népszerű román publicista, Cristian Tudor Popescu (CTP) meredek véleményt fogalmazott meg a Digi24 élő adásában, amelyet a független Republica egészben közölt. CTP történeti párhuzamokkal élve azt állítja, hogy „Trump Amerikát át kívánja alakítani egy »ezeréves birodalommá«.”

 

Szerinte ami jelenleg zajlik az USA-ban, az egy rossz szappanoperára hasonlít. Állami szintű terrorizmust is emlegetett, mert szerinte az egész eseménysorozat mögött az USA leköszönő elnöke, Donald Trump állt. A publicista szerint azok az egyének, akik betörtek a Capitoliumba, a véráldozatukról beszélnek. „Ám mit jelent ez az áldozat az ő szemükben?” – teszi fel a kérdést CTP

 

„A diktatúra megalapítását Amerikában. Amerika Észak-Koreává alakulását,

 

Donald Trumppal és családjával, mint örökös diktátorokkal. Mi mást akarnának, amikor megkérdőjelezik a demokratikus – és már minden intézmény által validált – választási eredményeket?”

 

Miután Észak-Korához hasonlította az Egyesült Államokat, a neves publicista elmondja azt is, hogy Donald Trump megtévesztett 70 millió amerikait. Népszerű, mint Hitler – mondja – ám Hitlerrel szemben Trumpot nem támogatja a hadsereg és az elit.

 

„Már csak a horogkereszt hiányzik a homlokáról!” 

 

A jobboldali Adevărul portálon Ovidiu Raețchi a trumpizmus jelenségét elemezte rövid véleménycikkben. Szerinte előnyös az, hogy a trumpizmus botrányosan vonul le az amerikai politikai színpadáról, mivel így mindenki láthatta annak valódi énjét. Raețchi szerint a jelenlegi események hatással lesznek a szélsőséges ideológiák jövőbeli népszerűségére is: csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy az amerikai társadalom nagy része elborzadva figyelte az eseményeket, ezért bízik abban, hogy a jövőben a társadalom elutasítja majd a szélsőséget.

 

Szerinte az amerikai állam bürokráciája mögött évszázados tapasztalat áll, és ez a rendszer „nem érdemli meg azt, hogy egy olyan jelenség jellemezze, irányítsa és végső soron karakterizálja (sőt karikaturizálja), mint a trumpizmus.

 

Ez sokkal jobban illik a Közép-Ázsiai posztszovjet köztársaságokhoz”

 

– zárja a gondolatmenetet.

 

NYITÓKÉP: LA NACION / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás