Banánköztársaság, bukott állam, a trumpizmus vége, Észak-Korea: a közép-európai sajtó Trump utolsó húzásáról

Egyöntetűen fordulópontnak látja a közép-európai sajtó a szerdai washingtoni eseményeket, de a következményekről már megoszlanak vélemények: van aki szerint ezzel vége a trumpizmusnak, más a polgárháború lehetőségét sem zárja ki.

Banánköztársaság, bukott állam, a trumpizmus vége, Észak-Korea: a közép-európai sajtó Trump utolsó húzásáról

Január 6-án szerdán, miközben a Szenátus és a Képviselőház közösen ülésezett, hogy felnyitva az államok által elküldött választási tanúsítványokat, elfogadják az elektori kollégium elnökválasztásról szóló döntésének eredményét, Donald Trump hívei – akik nem hajlandók elismerni a váalsztás eredményét –

megostromolták a Kongresszust.

A rendbontókat végül sikerült kiszorítani az épületből. Az események során négy ember halt meg, többen megsérültek.

A támadásról készült felvételek bejárták a világsajtót; mi megnéztük neketek, hogyan értékeli a közép-európai sajtó a Kongresszus megtámadását.

Német nyelvű sajtó: sokkoló, de nem meglepő fordulat

A bécsi jobbközép Die Pressét banánköztársaságok felkeléseire emlékeztetik a washingtoni jelenetek. „Ezzel el is érkeztünk a Trump-éra mélypontjához”, írja már publicisztikája címében Christian Ultsch, a napilap publicistája, a leköszönő elnök november harmadika óta folyton csalást kiáltó kommunikációjának betudva a történteket. Az osztrák publicista szerint

az amerikai demokrácia egyik tartóoszlopa omlott össze, mégpedig az, hogy a két nagy párt rá van kényszerítve az együttműködésre.

Azonban azzal, hogy polarizálódni kezdett az amerikai politika, az USA saját magát kezdte el blokkolni, a rendszer pedig diszfunkcionálisnak tűnik: „A világ szuperhatalma rendre elsüllyedt a pártcsatározásban és az egy helyben toporgásban.” Bidennek nehéz lesz ezt helyrehoznia, ha sikerül neki egyáltalán: azok az idők, amikor John McCainnel való barátsága számított valamit, elmúltak, hiszen annak a republikánus pártnak az azt fogságban tartó Trumppal immáron láthatóan vége, és most még a demokrata pártból is inkább balról fúj a szél. „Ha Biden el akar valamit érni, használnia kell a kongresszusi többségét, lehetőleg minél előbb” – vonja le a konzekvenciát Ultsch. 

A baloldali-liberális hamburgi Spiegel hetilap new yorki tudósítója, Marc Pitzke puccsra hasonlító jeleneteket emleget: szerinte amit láttunk, egy autokratikus lázálom, a Trump-elnökség logikus, groteszk végjátéka.

„A jelenetek sokkolnak ugyan, de meg nem lepnek”,

ilyesmit láthatunk ugyanis bukott államokból, megbukó rezsimektől. „De nem az USA-ból, ami magát a nyugati demokrácia bölcsőjének és védelmezőjének tekinti. Amit láttunk, az a trumpizmus maga.” Pitzke megemlíti: utoljára 2001. szeptember 11-én zárták így le Washingtont, mint január 6-án.

Mint írja, szembetűnő a különbség a Black Lives Matter-tüntetéseken tapasztalt rendőri készültséghez képest: noha különböző platformokon már hetek óta tervezték a Trump-hívek a Kapitólium ostromát, „az amerikai demokrácia szent csarnokai mégis ki voltak szolgáltatva a jobbos hordáknak. Hol volt a szövetségi rendőrség? Hol volt a Nemzeti Gárda?” A szerző egy dologban biztos: hogy ez még nem a vége. 

Az alternatív-baloldali berlini napilap, a taz.de publicistájának is a puccs jutott eszébe a washingtoni események láttán. Dorothea Hahn szerint bár sem a rendőrség, sem a katonaság nem állt nyíltan Trump mellé, a washingtoni rendőrségnek – ami sokkal nagyobb tüntetéseket is tud kezelni – előre kellett volna látnia, hogy mi várható, és jobban fel kellett volna készülnie a tüntetésre. Ha puccs nem is, a Kongresszus megtámadása Hahn szerint mindenképpen zavargás volt, és 2021. január 6. megmutatta, hogy az USA abba az irányba halad, hogy olyanná váljon, mint amilyenek a Trump által „shithole countries"-nak (szabadfordításban pöcegödör-országoknak) nevezett országok.

Trump elnökségének mélypontja, ahogy ezrek ostromolták az amerikai demokrácia szimbólumát,

 

ez az eredménye négy év uszításának, mocskolódásának és démonizálásának

 

írja Klaus-Dieter Frankenberger a Frankfurter Allgemeine konzervatív frankfurti napilap kommentárjában. Frankenberger szerint a fővárosban történtek sűrített formában mutatják, hogy milyen állapotban van az Egyesült Államok és milyen mértékű a megosztottság. Frankenberger felidézi, hogy miközben Georgia történelmet írt azzal, hogy fekete jelöltet választott szenátorrá, ami Washingtonban történik, az az összeesküvés-elméletek rohadt gyümölcse, és azért történelmi, mert annyira szégyenletes.

 

Ezt az elnököt el kell távolítani a Fehér Házból, és börtönbe kell zárni

 

fogalmaz indulatosan Torsten Krauel, a neoliberális berlini napilap, a Welt publicistája. Krauel szerint 160 év után heteken vagy hónapokon belül újra polgárháború lehet Amerikában, ha nem állítják meg Trumpot és híveit. A német publicista felidézi, hogy a Trump-szavazók felé megértéssel fordulók egy a szektás hiten, téveszméken és önsajnálaton alapuló mozgalmat próbáltak megérteni, akik most megmutatták, milyenek is valójában. Krauel Trump német „csodálóinak” is üzen: várja az AfD és más német Trump-szimpatizánsok magyarázatait, hogy miért volt rendben a Kongresszus megtámadása.

Az AfD-közeli lap, a Junge Freihet bár tudósít a washingtoni eseményekről, egyelőre nem a Kongresszus megtámadását kommentálja, hanem a georgiai szenátusi választás várható eredményeit véleményezi: ha mindkét szenátusi helyet a demokraták viszik el, akkor az állás a Szenátusban 50-50 lesz a republikánusok és a demokraták között, és a kommentár szerzője, Jürgen Liminski szerint Biden gyakorlatilag „szabad kezet kap”. 

Szlovák és cseh lapok: a trumpizmus vége, vagy jön a folytatás?

„Valószínűleg vége a trumpizmusnak”

 

nyilatkozta Daniel Roháč szlovák külpolitikai szakértő a jobbközép-liberális Denník N-nek. Roháč szerint a Kongresszusban történt események után a szenátusban nem maradhatnak lojálisak Trumphoz azok a republikánusok sem, akiket eddig a fanatikus hívektől való félelem tartott vissza attól, hogy elhatárolódjanak Trumptól. A szakértő szerint az is elképzelhetetlenné vált, hogy 2024-ben Trump vagy akár valamelyik fia elnökjelölt lehessen.


Ondřej Houska, a cseh gazdasági lap, a Hospodářské noviny újságírója szerint az események miatt a felelősség egyértelműen Trumpot terheli. Houska szerint végre fel kell fogni, hogy Trumpot komolyan kell venni. A cseh újságíró szerint bár Trump elnöksége véget ér, mégis folytatódik: bár Houska bízik benne, hogy január 20-án Trump békésen átadja az elnökséget Bidennek, felidézi, hogy a YouGov villámkutatása szerint a republikánus szavazók majdnem fele egyetért a Kongresszus elleni támadással, így a békés hatalomátadás után is „aggódni kell” majd az Egyesült Államokért.

Román sajtó – meredek párhuzamok

A népszerű román publicista, Cristian Tudor Popescu (CTP) meredek véleményt fogalmazott meg a Digi24 élő adásában, amelyet a független Republica egészben közölt. CTP történeti párhuzamokkal élve azt állítja, hogy „Trump Amerikát át kívánja alakítani egy »ezeréves birodalommá«.”

Szerinte ami jelenleg zajlik az USA-ban, az egy rossz szappanoperára hasonlít. Állami szintű terrorizmust is emlegetett, mert szerinte az egész eseménysorozat mögött az USA leköszönő elnöke, Donald Trump állt. A publicista szerint azok az egyének, akik betörtek a Capitoliumba, a véráldozatukról beszélnek. „Ám mit jelent ez az áldozat az ő szemükben?” – teszi fel a kérdést CTP

„A diktatúra megalapítását Amerikában. Amerika Észak-Koreává alakulását,

Donald Trumppal és családjával, mint örökös diktátorokkal. Mi mást akarnának, amikor megkérdőjelezik a demokratikus – és már minden intézmény által validált – választási eredményeket?”

Miután Észak-Korához hasonlította az Egyesült Államokat, a neves publicista elmondja azt is, hogy Donald Trump megtévesztett 70 millió amerikait. Népszerű, mint Hitler – mondja – ám Hitlerrel szemben Trumpot nem támogatja a hadsereg és az elit.

„Már csak a horogkereszt hiányzik a homlokáról!” 

A jobboldali Adevărul portálon Ovidiu Raețchi a trumpizmus jelenségét elemezte rövid véleménycikkben. Szerinte előnyös az, hogy a trumpizmus botrányosan vonul le az amerikai politikai színpadáról, mivel így mindenki láthatta annak valódi énjét. Raețchi szerint a jelenlegi események hatással lesznek a szélsőséges ideológiák jövőbeli népszerűségére is: csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy az amerikai társadalom nagy része elborzadva figyelte az eseményeket, ezért bízik abban, hogy a jövőben a társadalom elutasítja majd a szélsőséget.

Szerinte az amerikai állam bürokráciája mögött évszázados tapasztalat áll, és ez a rendszer „nem érdemli meg azt, hogy egy olyan jelenség jellemezze, irányítsa és végső soron karakterizálja (sőt karikaturizálja), mint a trumpizmus.

Ez sokkal jobban illik a Közép-Ázsiai posztszovjet köztársaságokhoz”

– zárja a gondolatmenetet.

NYITÓKÉP: LA NACION / Facebook

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek