+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Varsányi Bence
2021. január 7. csütörtök, 07:17
A Sétáló Budapestről a 2019-es választás óta alig hallani valamit. Egy friss kutatás most utánajárt, hogy mi történt az akkor még lelkesen pultozó aktivistákkal: ott maradtak a mozgalomban, vagy annyira kiégtek a vesztes kampány után, hogy inkább hátat fordítottak a politikának? És mit gondolnak utólag: párttá kéne-e alakulnia a Sétáló Budapestnek?

Az utóbbi évtizedben rengeteg alulról építkező politikai kezdeményezést termelt ki magából a magyar közélet: közülük voltak, akik tartósan megragadtak a politikai arénában, mint a Jobbik, a Momentum vagy a Kétfarkú Kutya Párt, és voltak olyanok is, akik idővel eltűntek a süllyesztőben, mint az Együtt vagy a Hallgatói Hálózat.

 

Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a Puzsér Róbert nevével fémjelzett Sétáló Budapestnek, amely a 2019-es önkormányzati választáson mérettette meg magát végül szerény eredményekkel: főpolgármester-jelöltjük, a publicista-kritikus Puzsér Róbert 4,46 százalékot szerzett. Puzsér már a kampány alatt bejelentette: ha nem lesz főpolgármester, visszavonul a politikától, újra a kulturális térbe húzódik, és a Sétáló Budapest egyelőre nem mutatja jelét, hogy újra aktív legyen a politikában.

 

Túl tud-e élni egy vezető nélkül maradt szervezet egy vesztes kampányt, és ha igen, hogyan? Hogyan hatott a kampányban résztvevők későbbi politikai aktivitására és politikai érdeklődésére a kudarc?

 

Ezekre a kérdésekre kereste a választ Fényes Csongor, az ELTE Politikatudományi Doktori Iskolájának, valamint Galgóczi Eszter, a BCE Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatója egy, a Sétáló Budapest aktivistáinak szóló online kérdőíves kutatással, amit 2020 októbere és novembere között végeztek.

 

A kutatás nem előzmény nélküli, 2019 nyarán, az önkormányzati kampányt megelőzően Fényes már végzett egy hasonló kutatást: a Mércén publikált eredményekből akkor kiderült, hogy a szervezet aktivistaarchetípusa a fiatal, urbánus, diplomás és átlagos, vagy annál magasabb életszínvonalon élő családból származó férfi, aki nem kér a ’89-es rendszerváltozás utáni mindenkori politikai elitből.

 

A két kutatás ugyan fókuszában eltér egymástól, az összehasonlíthatóságot azonban megkönnyíti, hogy az egyes kérdések között nagy az átfedés, és a 2020-as kérdőívet kitöltő 133 fő több, mint 93 százaléka (122 fő) aktívan részt vett a 2019-es kampányban (a maradék a kampány előkészítésében, például a programírásban vállalt szerepet). Így végső soron jó rálátást kapunk arra, hogy hogyan változott a Sétáló Budapest aktivistahálózata a választás utáni egy évben. Természetesen egyik felmérésről sem mondható, hogy minden sétálós aktivistát elért volna, azonban a kutatók szerint mind 2019-ben, mind 2020-ban sikerült válaszadásra késztetni azt az (egykor) aktív magot, aminek jelentős hatása volt és van a szervezet életére.  

 

Továbbra is inkább tehetős férfiak a sétálósok

 

Az új kutatás a társadalmi háttér tekintetében nem sok változást mutat 2019-hez képest, a sétálós aktivisták továbbra is döntő többségében, 76 százalékban férfiak. Ami ennél szembeötlőbb, hogy

 

a szervezet aktivistahálózata némileg idősebb lett:

 

míg a tavalyi kampányidőszakban csak 30 százalékuk volt 30-39 év közötti középkorú, addig a politikailag inaktív 2020-as évben már több, mint 35 százalékot tett ki ez a korcsoport. Attól azért nem kell tartani, hogy a Sétáló Budapest a középkorúak klubjává válna: az aktivisták csaknem fele, 48 százaléka még így is 18 és 29 év közötti.

 

 

 

Ami egyértelműen látszik az adatokból, hogy jellemzően egy magasan képzett társadalmi réteg adja a szervezet aktivistabázisát: már a 2019-es kampány idején is 58 százalékuk rendelkezett valamilyen felsőoktatási képesítéssel – ez az arány 2020-ra 64 százalékra emelkedett.

 

Mindez persze nem olyan meglepő, ha hozzátesszük, hogy a válaszadók kicsivel több, mint 60 százaléka budapesti származású, és 95 százalékuk urbanizált környezetben nőtt fel. Ezt tükrözi a családi háttér is: az aktivisták több, mint 50 százaléka diplomás szülővel rendelkező családból származik, és a közepesnél magasabb életszínvonalon élnek: egy 1-től 10-ig terjedő skálán (ahol az 1 a legalacsonyabb, a 10 a legmagasabb életszínvonalat jelöli), átlagosan 6,8-as értéket adtak meg a válaszadók. Beszédes az is, hogy

 

az aktivisták háromnegyede magát az értelmiséghez vagy a középosztályhoz sorolja.

 

 

 

A kutatópáros megemlíti, hogy a szervezet tagsága társadalmi osztályhelyzetét tekintve sok rokonságot mutat a Hallgatói Hálózat tagjaival, a Momentum alapítóival és a középiskolás diákmozgalmárokkal. Azonban a Sétáló Budapest aktivistái mégsem illenek maradéktalanul ebbe a sorba, ugyanis a korábbi, diákok által létrehozott mozgalmakban jellemzően a 18-24 év közöttiek voltak a legaktívabbak,

 

a Sétáló Budapesthez viszont az ennél idősebb, már dolgozó és tehetősebb fiatalok csatlakoztak.

 

A sétálósok nem Puzsér-fanatisták

 

Egy olyan új, zöld, rendszerkritikus szervezet esetében, aminek egy olyan karakteres vezetője van, mint Puzsér Róbert, adja magát a kérdés: Puzsér lenne a sétálósok alfája és ómegája? Ezt a feltételezést erősítheti, hogy a 2019-es kutatás tanúsága szerint a Sétáló Budapesthez való csatlakozási kedv azután ívelt fel igazán, hogy Puzsér Róbert bejelentette a főpolgármester-jelölti indulását. Ugyanakkor azt követően is volt egy boom, hogy 2019 nyarán megkezdődött az emberek erőteljes bevonása a kampányba, például nyílt vitákkal vagy aktivistatalálkozókkal.

 

Érdekes módon azonban ahogy 2019-ben, úgy 2020-ban sem volt benne sem Puzsér személye, sem a közösségi élet a top három motivációban, amiért az emberek csatlakoztak a Sétáló Budapesthez. Ezzel szemben

 

a szervezet programja, a közért való tenniakarás, Budapest élhetősége, valamint a centrum politikai víziója jöttek fel elsősorban a csatlakozás okaként.

 

A 2020-as kérdőívben (ellentétben a 2019-essel) a válaszadóknak engedélyezték a kutatók, hogy egynél több motivációt is megjelölhessenek, így szembeötlő, hogy a program mennyire elsöprő motivációs erőt jelentett: a 133 válaszadó 99 százaléka, 132 fő csatlakozott a Sétáló Budapesthez a program miatt. Mindazonáltal Puzsér Róbert sem szomorkodhat, őt a válaszadók majdnem 81 százaléka jelölte meg csatlakozása okaként.

 

 

 

A program dominanciája kitűnik akkor is, ha arról kérdezzük a sétálósokat, hogy emiatt vagy Puzsér Róbert személye miatt csatlakoztak-e inkább a Sétáló Budapesthez:

 

az aktivisták kicsivel több, mint 58 százaléka inkább a program, míg valamivel kevesebb, mint 42 százalékuk inkább Puzsér miatt csatlakozott a kampányhoz.

 

Elvakultsággal sem lehet vádolni a sétálós aktivistákat

 

A 2020-as kutatásból kiderült az is, hogy az aktivistáknak nem voltak illúzióik a kampány esélyeit illetően: a válaszadók 68 százaléka 5 és 10 százalék közötti eredményre számított, és csupán 5 százalékuk számolt a szavazatok több, mint 15 százalékával.

 

A kutatópáros szerint ebből is látszik, hogy a sétálós aktivisták reálisan mérték fel a maguk politikai erejét, nem kergettek hiú ábrándokat, és ennek megfelelően 75 százalékuk inkább elégedett a Sétáló Budapest választási eredményével.

 

Az aktivisták jó része már csak ímmel-ámmal dolgozik a Sétáló Budapestben

 

Így aztán nagy baklövésnek tűnhet, hogy az egyébként elsősorban a program, nem pedig Puzsér személye iránt elkötelezett, a maguk mozgalmát reálisan látó aktivistahálózatot nem mozgósította politikai tevékenységre a szervezet és Puzsér Róbert a kampányt követően.

 

Márpedig ez nagyon meglátszik az adatokon:

 

az aktivisták nagyobb része, 40 százaléka már nem aktív a Sétáló Budapestben (ők feltételezhetően el is hagyták a szervezetet), míg 28 százalékuk csupán időnként vesz részt ma már annak életében.

 

A válaszadók mindössze alig 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem vesztette el aktivitását a szervezetben.

 

A sétálósok közéleti aktivitása azonban tavalyra nem csupán a szervezet életében való részvétel, hanem gyakorlatilag minden olyan tevékenység tekintetében drasztikusan visszaesett, ami aktív cselekvést igényel: még a legkisebb erőbefektetést igénylő cselekvésekre való kedv is szignifikánsan visszaesett, mint egy politikai nyilatkozat, petíció aláírása vagy egy demonstráción való részvétel. Egyedül helyi politikussal vették fel többen a kapcsolatot 2020-ban, mint az azt megelőző évben.

 

 

 

Ebből azonban nem következik, hogy a Sétáló Budapest aktivistái teljességgel kiábrándultak volna a politikából, a közéleti érdeklődésük ugyanis nagyobbrészt megmaradt:

 

társadalmi, politikai témákkal a válaszadók kis híján 57 százaléka foglalkozott a kampányt követően, és a közéleti hírekkel való, napi tájékozódás mértéke is egyértelműen emelkedett: 2020-ban majdnem kétszer annyian szakítottak naponta egy-két órát arra, hogy közéleti kérdésekről tájékozódjanak, mint 2019-ben.

 

 

 

Ahogy a kutatópáros írja, így kijelenthető: a Sétáló Budapest aktivistái „egyáltalán nem égtek ki a vesztes kampányt követően, politikai érdeklődésük megmaradt, azonban a megfelelő politikai csoportosulás hiányában politikai tettrekészségük nem tud becsatornázódni már meglévő, vagy esetleg új politikai formációkba”.

 

A Sétáló Budapest résztvevői megosztottak a párttá alakulás kérdésben

 

Ezek fényében adja magát a kérdés: párttá kellene-e alakulnia a Sétáló Budapestnek vagy sem? A 2020-as kutatás tanúsága szerint erről a szervezet aktivistái is nagyon eltérően gondolkodnak. Ugyan kisebbségben (21 százalék) vannak azok, akik szerint a Sétáló Budapestnek céljai eléréséhez párttá kéne alakulnia, azonban nem alakult ki egyértelmű többség amellett sem, hogy meg kéne tartani a civil létet: 44 százalék elveti a párttá alakulás ötletét, 35 százalék viszont nem tud egyértelműen állást foglalni a kérdésben. Ugyanakkor

 

a válaszadók 75 százaléka abban már egyetértett, hogy részt venne egy zöld, rendszerkritikus, középen elhelyezkedő tömörülés létrehozásában, amely sem a Fidesszel, sem a hatpárti ellenzéki tömbbel nem lép szövetségre.

 

Mindebből arra következtethetünk Fényes és Galgóczi szerint, hogy a sétálós aktivisták nem vetik el a pártpolitikába való esetleges későbbi bevonódást, a Sétáló Budapestet viszont inkább távol tartanák a pártpolitikától, és megőriznék annak civil voltát.

 

A cikk egyik szerzője, Varsányi Bence a Sétáló Budapest kommunikációs vezetője volt.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás