Miközben tart a Kongresszus ostroma, Georgiában nyert mindkét demokrata szenátor

2021.01.06. 22:31

Miközben Washingtonban Trump-szimpatizánsok ostrom alá vették a Kongresszust, Georgiában eredményt hirdettek a január 5-én tartott szenátusi választáson. A demokraták megszerezték a Szenátusban is a többséget, de Bidennek ettől függetlenül nehéz elnöksége lesz.

Miközben tart a Kongresszus ostroma, Georgiában nyert mindkét demokrata szenátor

Hivatalosan is véget értek a november 3-án tartott amerikai választások, miután az utolsó két szenátusi hely sorsáról is döntöttek a választók. A két szenátori helyet a Demokrata Párt két jelöltje, Jon Ossoff és Raphael Warnock nyerte,

így pedig a demokraták 2010 után ismét többségbe kerülnek a Kongresszusban, mivel a Képviselőházban és a Szenátusban is megszerezték a többséget.

Ez azért fontos Bidennek és a Demokrata Pártnak, mert így nem lesz megosztott a törvényhozás, és elkezdheti a programját megvalósítani. Persze a demokrata többség egyáltalán nem biztos, hogy ki is tart majd az elnöksége végéig, hiszen 2022-ben lesznek félidős választások.

De miért tartottak választásokat?

Mint már ismertettük, az amerikai választási rendszer nem egységes, hiszen nem a szövetségi kormány, hanem az államok hatáskörébe tartozik, hogy az adott államban miként választják meg az elnököt, illetve a többi döntéshozót. Georgiában például a szenátusi választás kapcsán a választási törvényt úgy alkották meg, hogy ha az első körben egyik jelölt sem szerzi meg az 50 százalék +1 szavazatot, akkor egy újabb fordulót tartanak, ahol már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.

Georgia tekintetében ezt a javaslatot 1963-ban fogadták el, de a déli államokra jellemző, hogy kétfordulósak a választások – igaz, ez leginkább az előválasztásokra jellemző, hiszen Georgia mellett csak Louisianában kétfordulósak az általános választások.

Ennek oka az afroamerikaiak elnyomásában keresendő, amit a második forduló ötletgazdája nyíltan is felvállalt: azért kell két forduló, hogy az első fordulóban a fehér jelöltek között megosztott szavazatok miatt ne egy afroamerikai jelölt kerüljön ki győztesen, ugyanis a második fordulóban a fehérek már egységesen a fehér jelöltre fognak szavazni. A törvényt a bíróságon megtámadták később, azonban Georgiában így is maradt a két fordulós szenátorválasztás abban az esetben, ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot.

Minden idők legdrágább szenátori kampányai Georgiában

November 3-án Georgiában két szenátorról szavaztak egyszerre a választók. A republikánus David Perduenak – aki 2014-ben szerezte meg a szenátusi helyet – lejárt a mandátuma, őt a demokrata Jon Ossoff hívta ki. A másik választás speciális választás volt, mivel 2019 végén lemondott a republikánus Johnny Isakson rossz egészségére hivatkozva, aki 2005 óta volt tagja a szenátusnak és csak 2022-ben járt volna le a mandátuma.

A november 3-i választásokon először megosztott lett az eredmény: Perdue szorosan, de több szavazatot szerzett Jon Ossoffnál, azonban nem érte el az 50 százalékot (49,7 százalékot kapott), ezért kiírták a második fordulót. Isakson helyéért többen is indultak, azonban a demokrata Raphael Warnock (32,9 százalék) és a republikánus Kelly Loeffler is távol (25,9 százalék) állt attól, hogy megszerezze a szavazatok abszolút többségét, így a másik szenátori helyről is a második fordulóban döntöttek.

Azonban a georgiai választási törvények miatt végül második fordulóra került sor, ahol pedig szoros eredményben de mindkét demokrata győzni tudott a republikánus jelöltekkel szemben: a szavazatok 98 százalékos állásánál a legtöbb hírügynökség már kijelentette, hogy a demokrata Jon Ossoff a szavazatok 50,3 százalékát szerezte Perdueval szemben, míg a lelkészből lett politikus, Raphael Warnock a szavazatok 50,7 százalékával győzedelmeskedett Loefflerrel szemben. Így jelenleg

a Szenátusban 50 republikánus és 48 demokrata mellett két demokratákhoz húzó független szenátor lesz, így szavazategyenlőség esetén az alelnöké, a demokrata Kamala Harrisé lesz a döntő szó,

akinek a szenátusi helyét Alex Padilla veszi majd át Harris beiktatása után. A két független jelölt a vermonti Bernie Sanders, illetve a maine-i Angus King, de mindketten a demokrata frakció tagjai a Szenátusban.

Trump inkább árt, mint segít a Republikánus Pártnak

Annak ellenére, hogy Donald Trump elvesztette a november 3-i elnökválasztást, továbbra sem mondott le arról, hogy maradhasson a székében, bár erre már semmi esélye – a vélt választási csalásról szóló kereseteit elutasították Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganban is.

Trump szerint ugyanis ő nyerte a választást, és a mostani második forduló előtt kampányolt is a jelöltek mellett – azonban a gyűlésen inkább arról beszélt, hogy novemberben valójában ő nyerte meg a választást, és a demokraták ellopták tőle a győzelmet. Emellett a választás előtt pár nappal szivárgott ki egy telefonbeszélgetés hangfelvétele, ahol Trump arra kéri a novemberi választás lebonyolításáért felelős georgiai republikánus tiszviselőt, hogy szerezzen neki elegendő szavazatot, hogy Georgiát megfordíthassa.

Trump az elcsalt választásokról szóló narratívájával a republikánus szavazók egy jelentős részét demobilizálta,

– sokan úgy gondolhatták, hogy minek elmenni szavazni, ha a választást a demokraták úgy is elcsalják, míg a telefonhívás kiszivárgása a demokrata szavazókat motiválta, hogy minél többen menjenek el szavazni.

Emellett a Trump-szimpatizánsok január 6-án tüntetést szerveztek Washingtonban, ahol azt követelték, hogy hagyják abba az elnökválasztás elcsalását, majd megostromolták a Kongresszus épületét is. Minderről bővebben itt írtunk.

Mi lesz így a Biden-adminisztrációval?

A demokraták és a Biden-Harris-páros így nemcsak a Fehér Házat, hanem a Kongresszust is bevették, amivel így könnyebben tudják majd a programjukat megvalósítani, hiszen egy Mitch McConell vezette republikánus Szenátus például visszatartotta volna az Obamacare bővítéséről szóló törvényjavaslatot, ahogyan a környezetvédelemről és a fegyverviselésről szóló Biden-programról sem szavaznának a szenátorok, ha a törvényhozás felsőháza republikánus kézben maradt volna.

Azonban a január 6-i események tükrében látni, hogy Bidennek nem lesz könnyű dolga, hiszen hatalmas feszültség van az amerikai társadalomban,

és Trump hívői képesek voltak megostromolni a Kongresszust, mivel úgy gondolják, hogy ezt a választást a demokraták elcsalták.

Így annak ellenére, hogy a 2022-es félidős választásokig biztos, hogy a Kongresszus mindkét kamarájában demokrata többség lesz, Bidennek hatalmas feladata lesz normalizálni a jelenlegi állapotokat. Azonban az, hogy a törvényhozás is mellette áll, a programjának a teljesítésében segítheti. 

NYITÓKÉP: Joe Biden / Facebook

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek