+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2021. január 6. szerda, 22:31
Miközben Washingtonban Trump-szimpatizánsok ostrom alá vették a Kongresszust, Georgiában eredményt hirdettek a január 5-én tartott szenátusi választáson. A demokraták megszerezték a Szenátusban is a többséget, de Bidennek ettől függetlenül nehéz elnöksége lesz.

Hivatalosan is véget értek a november 3-án tartott amerikai választások, miután az utolsó két szenátusi hely sorsáról is döntöttek a választók. A két szenátori helyet a Demokrata Párt két jelöltje, Jon Ossoff és Raphael Warnock nyerte,

 

így pedig a demokraták 2010 után ismét többségbe kerülnek a Kongresszusban, mivel a Képviselőházban és a Szenátusban is megszerezték a többséget.

 

Ez azért fontos Bidennek és a Demokrata Pártnak, mert így nem lesz megosztott a törvényhozás, és elkezdheti a programját megvalósítani. Persze a demokrata többség egyáltalán nem biztos, hogy ki is tart majd az elnöksége végéig, hiszen 2022-ben lesznek félidős választások.

 

De miért tartottak választásokat?

 

Mint már ismertettük, az amerikai választási rendszer nem egységes, hiszen nem a szövetségi kormány, hanem az államok hatáskörébe tartozik, hogy az adott államban miként választják meg az elnököt, illetve a többi döntéshozót. Georgiában például a szenátusi választás kapcsán a választási törvényt úgy alkották meg, hogy ha az első körben egyik jelölt sem szerzi meg az 50 százalék +1 szavazatot, akkor egy újabb fordulót tartanak, ahol már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.

 

Georgia tekintetében ezt a javaslatot 1963-ban fogadták el, de a déli államokra jellemző, hogy kétfordulósak a választások – igaz, ez leginkább az előválasztásokra jellemző, hiszen Georgia mellett csak Louisianában kétfordulósak az általános választások.

 

Ennek oka az afroamerikaiak elnyomásában keresendő, amit a második forduló ötletgazdája nyíltan is felvállalt: azért kell két forduló, hogy az első fordulóban a fehér jelöltek között megosztott szavazatok miatt ne egy afroamerikai jelölt kerüljön ki győztesen, ugyanis a második fordulóban a fehérek már egységesen a fehér jelöltre fognak szavazni. A törvényt a bíróságon megtámadták később, azonban Georgiában így is maradt a két fordulós szenátorválasztás abban az esetben, ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot.

 

Minden idők legdrágább szenátori kampányai Georgiában

 

November 3-án Georgiában két szenátorról szavaztak egyszerre a választók. A republikánus David Perduenak – aki 2014-ben szerezte meg a szenátusi helyet – lejárt a mandátuma, őt a demokrata Jon Ossoff hívta ki. A másik választás speciális választás volt, mivel 2019 végén lemondott a republikánus Johnny Isakson rossz egészségére hivatkozva, aki 2005 óta volt tagja a szenátusnak és csak 2022-ben járt volna le a mandátuma.

 

A november 3-i választásokon először megosztott lett az eredmény: Perdue szorosan, de több szavazatot szerzett Jon Ossoffnál, azonban nem érte el az 50 százalékot (49,7 százalékot kapott), ezért kiírták a második fordulót. Isakson helyéért többen is indultak, azonban a demokrata Raphael Warnock (32,9 százalék) és a republikánus Kelly Loeffler is távol (25,9 százalék) állt attól, hogy megszerezze a szavazatok abszolút többségét, így a másik szenátori helyről is a második fordulóban döntöttek.

 

Azonban a georgiai választási törvények miatt végül második fordulóra került sor, ahol pedig szoros eredményben de mindkét demokrata győzni tudott a republikánus jelöltekkel szemben: a szavazatok 98 százalékos állásánál a legtöbb hírügynökség már kijelentette, hogy a demokrata Jon Ossoff a szavazatok 50,3 százalékát szerezte Perdueval szemben, míg a lelkészből lett politikus, Raphael Warnock a szavazatok 50,7 százalékával győzedelmeskedett Loefflerrel szemben. Így jelenleg

 

a Szenátusban 50 republikánus és 48 demokrata mellett két demokratákhoz húzó független szenátor lesz, így szavazategyenlőség esetén az alelnöké, a demokrata Kamala Harrisé lesz a döntő szó,

 

akinek a szenátusi helyét Alex Padilla veszi majd át Harris beiktatása után. A két független jelölt a vermonti Bernie Sanders, illetve a maine-i Angus King, de mindketten a demokrata frakció tagjai a Szenátusban.

 

Trump inkább árt, mint segít a Republikánus Pártnak

 

Annak ellenére, hogy Donald Trump elvesztette a november 3-i elnökválasztást, továbbra sem mondott le arról, hogy maradhasson a székében, bár erre már semmi esélye – a vélt választási csalásról szóló kereseteit elutasították Pennsylvaniában, Wisconsinban és Michiganban is.

 

Trump szerint ugyanis ő nyerte a választást, és a mostani második forduló előtt kampányolt is a jelöltek mellett – azonban a gyűlésen inkább arról beszélt, hogy novemberben valójában ő nyerte meg a választást, és a demokraták ellopták tőle a győzelmet. Emellett a választás előtt pár nappal szivárgott ki egy telefonbeszélgetés hangfelvétele, ahol Trump arra kéri a novemberi választás lebonyolításáért felelős georgiai republikánus tiszviselőt, hogy szerezzen neki elegendő szavazatot, hogy Georgiát megfordíthassa.

 

Trump az elcsalt választásokról szóló narratívájával a republikánus szavazók egy jelentős részét demobilizálta,

 

– sokan úgy gondolhatták, hogy minek elmenni szavazni, ha a választást a demokraták úgy is elcsalják, míg a telefonhívás kiszivárgása a demokrata szavazókat motiválta, hogy minél többen menjenek el szavazni.

 

Emellett a Trump-szimpatizánsok január 6-án tüntetést szerveztek Washingtonban, ahol azt követelték, hogy hagyják abba az elnökválasztás elcsalását, majd megostromolták a Kongresszus épületét is. Minderről bővebben itt írtunk.

 

Mi lesz így a Biden-adminisztrációval?

 

A demokraták és a Biden-Harris-páros így nemcsak a Fehér Házat, hanem a Kongresszust is bevették, amivel így könnyebben tudják majd a programjukat megvalósítani, hiszen egy Mitch McConell vezette republikánus Szenátus például visszatartotta volna az Obamacare bővítéséről szóló törvényjavaslatot, ahogyan a környezetvédelemről és a fegyverviselésről szóló Biden-programról sem szavaznának a szenátorok, ha a törvényhozás felsőháza republikánus kézben maradt volna.

 

Azonban a január 6-i események tükrében látni, hogy Bidennek nem lesz könnyű dolga, hiszen hatalmas feszültség van az amerikai társadalomban,

 

és Trump hívői képesek voltak megostromolni a Kongresszust, mivel úgy gondolják, hogy ezt a választást a demokraták elcsalták.

 

Így annak ellenére, hogy a 2022-es félidős választásokig biztos, hogy a Kongresszus mindkét kamarájában demokrata többség lesz, Bidennek hatalmas feladata lesz normalizálni a jelenlegi állapotokat. Azonban az, hogy a törvényhozás is mellette áll, a programjának a teljesítésében segítheti. 

 

NYITÓKÉP: Joe Biden / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás