+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Palkovics László még 2018-ban nyilatkoztatta ki, hogy túl sok támogatást kapnak az alapkutatások, és az ilyen tudományos köldöknézegetések helyett inkább a gyakorlati hasznot és fejlesztéseket eredményező projekteket kellene támogatni. Az innovációs miniszter véleménye – amely a kutatóhálózatok, illetve a tudományos támogatási rendszer kormányzati befolyás alá gyűrésének egyik fő harci kiáltása is volt – komoly, azóta is tartó vitát robbantott ki. Nos, ez a vita éppen most dől el végleg – és nem a kormány javára.

 

Nem is Magyarországon élnénk, ha a miniszterelnök vasárnapi rádióinterjújának nem a legjelentéktelenebb (bár kétségtelenül otromba) félmondatán pörögne a nyilvánosság nagy része. (Azt most hagyjuk is, hogy több olyan ellenzéki felháborodó is akadt, aki Orbán disznótoros fotóival illusztrálva kérte ki magának az asszonyságozást – alig burkolt parasztozással kelve a nők méltóságának védelmére.)

 

Akik egy kicsit a mélyére néztek a történetnek, teljesen jogosan észrevételezték, hogy a kormányfő éppen azért nevezheti „magyar vakcinának” az oltóanyagot, mert a kifejlesztésében kulcsszerepet játszó

 

Karikó Katalin ugyan valóban Kisújszálláson nőtt fel – ám eredményeit, amelyekre most oly büszkék lehetünk, külföldön érte el, miután Magyarországon kirúgták a munkahelyéről.

 

Ez már valóban a felszínkapargató identitáscicaharcnál fontosabb észrevétel. Van azonban egy szempont, amiről eddig nem nagyon beszéltünk: ez az oltás egy hosszadalmas és bonyolult alapkutatás nyomán születhetett meg. Az ehhez hasonlókról nyilatkozta két és fél éve Palkovics László, hogy, ha „mindenki azt csinál, amit akar, akkor annak nem biztos, hogy lesz társadalmi hasznossága”.

 

Hát, ennek lett, nem is akármilyen.

 

A magyar tudós ugyanis nem a koronavírus elleni vakcina kifejlesztése miatt került a Nobel-díjra esélyesek közé, hiszen másfajta oltások is léteznek már, ezek nélküle is létrejöttek volna. Karikó Katalin nemzetközi elismerést kiváltó eredménye annak az mRNS-technológiának a megalapozása, amelynek mentén a Pfizer-BioNTech vakcináját kifejlesztették. Idáig pedig nagyon hosszú volt az út.

 

Első munkahelye a nyolcvanas évek első felében a Szegedi Biológiai Kutatóközpont volt, itt kezdett el a ribonukleinsavval (RNS) foglalkozni. 1985-ben aztán innen – éppen harmincadik születésnapján – létszámleépítésre hivatkozva elbocsátották. Ekkor döntött úgy, hogy kiköltözik Amerikába – ám itt sem fogadták lába elé terített vörös szőnyeggel.

 

Első pályázatát a hírvivő RNS (mRNS) kutatásáról elutasították, öt évvel később pedig visszaminősítették az egyetemen ahol dolgozott, és a Nature magazin sem tartotta közlésre méltónak tudóstársával, Peter Weismannal közös eredményeiket. A technológiát végül csak 2005-ben szabadalmaztatták, s a két kutató ekkor alapíthatott céget, hogy tökéletesítsék azt. Az mRNS iránti érdeklődés a 2010-es években kezdett el felpörögni, a magyar tudós 2014-ben került a BioNTech-hez, ahol igazán szabad kezet kaphatott a munkához.

 

Tehát ez az oltás azért születhetett meg, mert Karikó és kollégái több, mint három évtizedet töltöttek az RNS, majd egy még speciálisabb terület, az mRNS kutatásával

 

– amelynek akkor még létezéséről is csak egy nagyon szűk tudományos elit tudott, és ők sem sejthették, mekkora potenciál lehet a feltérképezésében. Akkor sem csüggedtek, amikor – talán a Palkovicséhoz hasonló megfontolásból – jó ideig legyintettek rájuk a tudomány állami és magánfinanszírozói.

 

Végül eljött az idő, amikor megteremtődtek a feltételek a technológia kidolgozására, az elvont alapkutatásból egyre inkább alkalmazott kutatás lett, amely most sokmillió ember életét, egészségét mentheti meg. Egyben a napnál is világosabbá teszi, mennyire hamis e két, nagyon sokszor egymásba átcsúszó, egymásra épülő tudományos tevékenység szembeállítása.

 

A járvány végét– egyben normális, szabad életünk visszaszerzését – ugyanis jelentős részben éppen annak köszönhetjük majd, hogy Karikó Katalin és társai hosszú esztendőkön át „azt csináltak, amit akartak”, és nem toporgott mögöttük stopperórával egy Palkovics-féle türelmetlen üzemmérnök.

 

Tényleg büszkék lehetünk rájuk. Arra már jóval kevésbé, hogy erre itthon aligha lett volna lehetőségük.

 

Balogh Gábor újpesti újságíró az Azonnalin hetente jelentkezik véleménycikkekkel. Olvass még tőle! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Európában máshol is bőven voltak és vannak olyanok, akik úgy lettek kormány- vagy államfők, hogy angolul rosszul beszéltek. Összeszedtünk párat!

A járvánnyal kapcsolatos álhírterjesztésért megítélt érdemrendet így senki nem vette át – a DK miniszterelnök-jelöltje azért nem kell szomorkodjon, meg fogja azt kapni postán.

A szükségállapot meghosszabbítását a parlamentnek is meg kellene szavaznia, de azt kormánypárti képviselők sem támogatják. Magyarországon akár őszig is maradhat a veszélyhelyzet.

Lodban a rendőrség elveszítette a város feletti irányítást. A fellázadt arab lakosok és zsidó szomszédaik a sötét utcán, spontán egymásra támadtak.

Mind a gázai terrorcsoportok, mind az izraeli hadsereg további, súlyos csapásokkal fenyegeti a másikat. A Vaskupola-rendszer működéséről azonban bámulatos videók készültek.

Az utolsó nagy kérdésben is sikerült dűlőre jutnia a hatpárti ellenzéki összefogásnak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás