Hogyan lehetett öngyilkos a volt szlovák rendőrfőnök a börtönben?

Szerző: Petróczi Rafael
2021.01.02. 08:45

Itt most már komoly fejek hullanak, fogalmazott az Azonnalinak Kovács Balázs felvidéki publicista, aktivista, akit arról kérdeztünk: tényleg az úgynevezett maffiaállam felszámolása zajlik-e Szlovákiában, ahol sorra tartóztatnak le a korábbi kormányhoz köthető vezetőket, oligarchákat. Hogyan reagálnak erre a különböző politikai oldalak, és mi állhat a korábbi rendőr-főkapitány rejtélyes börtönbeli öngyilkossága mögött?

Hogyan lehetett öngyilkos a volt szlovák rendőrfőnök a börtönben?

Drámai véget ért a 2020-as év Szlovákiában: december 30-án, kórházi körülmények között meghalt Milan Lučanský, a 2020 februárjáig smeres kormányt vezető Peter Pellegrini kormányának rendőrfőkapitánya, miután egy eperjesi börtönben felakasztotta magát. Lučanskýt a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA), a szlovák rendőrség különleges egysége vette őrizetbe december elején egy Júdás névre keresztelt akció keretében, amiről annyit tudni, hogy főként korrupciógyanú miatt tartóztattak le hat embert, köztük a volt rendőrfőkapitányt, akit az eperjesi börtönben tartottak vizsgálati fogságban. 

Lučanskýt december 29-én, 16:30-kor ellenőrizték utoljára a börtönőrök (akik 24 órás megfigyelés alatt tartották a volt rendőrfőkapitányt), és 16:39-kor lettek arra figyelmesek, hogy a fogvatartott egyáltalán nem nyúl a vacsorájához: ebben a kilenc percben történt a végül sikeres öngyilkossági kísérlet. Az eset ugyanakkor nem előzmény nélküli: két héttel korábban Lučanský már megsérült a szemére, Maroš Žilinka főügyész elmondása szerint az idegenkezűséget kizárva egy esés következtében.

A rejtélyes haláleset okairól egyelőre csak spekulációk vannak, mindenesetre Igor Matovič kormányfő Lučanský kórházi ápolásának idején azt írta: az öngyilkossági kísérlet főleg annak a maffiának az érdekeit szolgálja, amelynek tagjai attól tartottak, hogy Lučanský vallani fog ellenük. Ezzel szemben az ellenzék és főleg Robert Fico smeres exkormányfő úgy keretezi a történetet, hogy politikai leszámolás zajlik az előző kormányok tisztviselői ellen, olyan durván, hogy még öngyilkosságba is kergetik a letartóztatottakat.

Az eset körülményeit, a börtönőrök felelősségét már több vizsgálat is hivatott felderíteni: egyrészt Maroš Žilinka főügyész indított büntetőeljárást, másrészt a jelenlegi kormánykoalíció Kiska-párti (Za ľudí) igazságügyi minisztere, Mária Kolíková egy független vizsgálóbizottság feállítását is kezdeményezte, aminek tagjai közé várja az ellenzék képviselőit, az államfő jelöltjét, az ombudsmant, a Szlovák Ügyvédi Kamara, valamint az európai szervezetek képviselőit is. Az ügyről Kovács Balázs felvidéki publicistával beszéltünk.

INTERJÚALANYUNK, KOVÁCS BALÁZS FELVIDÉKI PUBLICISTA, AKTIVISTA, NÉHÁNY CIKKÉT AZ AZONNALIN IS OLVASHATJÁTOK.

Előzetesen azt mondta, ön szerint ez a legdurvább ügy a szlovák közéletben Ján Kuciak oknyomozó újságíró meggyilkolása óta. Mire alapozza ezt?

 

Hogy mi aktuálisan a legdurvább ügy, eléggé változó, ugyanis nagyon felgyorsultak az események az idei kormányváltás óta. Azért használom mégis ezt a szót, mert azért tényleg a Narcos című sorozatba illő jelenet, amikor az előző kormány rendőrfőkapitánya öngyilkosságot követ el úgy, hogy néhány héttel korábban tisztázatlan körülmények között is szerzett sérüléseket. Az is érdekes, hogy néhány percre magára hagyták az elvileg szoros megfigyelés alatt, és

néhány órával korábban pszichológus is megvizsgálta Lučanskýt, aki mindent rendben talált.

És mégis történt, ami történt. Az értelmezésemben ez mindennél világosabban mutatja, hogy van valami Andrej Kiska volt államfő kijelentésében, hogy maffiaállamban élünk, és komoly összefonódás van a szervezett bűnözés és az állami szervek között.

Ha már maffiázunk: Igor Matovič azt pedzegette, hogy az öngyilkossági kísérlet főleg annak a maffiának az érdekeit szolgálja, amelynek tagjai attól tartottak, hogy Lučanský vallani fog ellenük. Tényleg ez lehet a háttérben?

Nincs erről biztos tudása sem a miniszterelnöknek, sem nekem. Ami biztos, hogy Lučanský azért került őrizetbe, mert kenőpénz elfogadásával vádolták, és nem ő az egyedüli, akit mostanában letartóztatnak:

most már a korábbi kormányok alatt hivatalban lévő szinte teljes rendőrségi csúcsvezetés vizsgálati fogságban van.

Például Ľubomír Arpáš, a szlovák kémelhárítás egykori vezetője, a második Fico-kormány korábbi rendőrfőnöke, Tibor Gašpar, sőt, még a speciális ügyészség vezetője is. De szűk egy hónappal ezelőtt bevitték Szlovákia egyik top oligarcháját, Jaroslav Haščákot is, aki részben a Smer pénzügyi hátterét biztosította. Itt most már komoly fejek hullanak. 

Ez látszik az ellenzék, például Robert Fico kommunikációján is, ami úgy keretezi a letartóztatásokat, miszerint politikai leszámolás zajlik ellenük, nem pedig a független igazságszolgáltatás kezdett el újra működni. Ennek táptalajaként pedig az szolgál, hogy Szlovákiában nagyon alacsony az igazságszolgáltatásba vetett bizalom. Pedig becsületére legyen mondva a Matovič-kormánynak, hogy – ellentétben például a korábbi jobboldali, Dzurinda- és Radičová-kormányokkal – nem próbálja az ellenzék korrupciós ügyeit politikai jópontokra váltani. 

Ezek szerint Lučanský öngyilkossága nem is okozhat nagy törést az egyébként hektikusan működő kormánykoalícióban?

A legfontosabb törésvonal egyértelműen a koronavírus-válság kezelésével függ össze. (Erről itt írtunk bővebben – a szerk.) A korrupció elleni fellépés viszont pont, hogy a legerősebb kötőanyag a koalíció pártjai között. Már csak azért is, mert a közélet megtisztítása volt a legnagyobb elvárása a szlovák társadalomnak Matovičéktól. Annak ellenére, hogy több kérdőjel is felvetül a volt rendőrfőnök öngyilkosságával kapcsolatban, egyelőre nem látszik, hogy ez repedéseket okozna a koalícióban.

Akkor nem is tudja elképzelni, hogy Matovičnak az legyen Milan Lučanský, mint Ficonak Ján Kuciak, akinek az ügyébe Fico belebukott?

Ha Igor Matovičnak lesz ilyen trójai falova, az a koronavírus-válság kezelésének kommunikációs katasztrófája lesz, amikor rapszodikus sajtótájékoztatókon mindent és annak az ellenkezőjét is kijelenti – ennek kapcsán merültek fel folyosói pletykák, hogy Matovičnak nincsen helye a miniszterelnöki székben, mert az idegrendszere nem bírja a terhelést. 

Mit gondol, mit lehetett rábizonyítani Lučanskýra, ha a felelősségrevonás elől inkább az öngyilkosságba menekült? Lehet erről bármit mondani felelősségteljesen?

Felelősségteljesen nehéz, egyelőre ki kell várni az ügyek végét. Valóban történtek látványos letartóztatások és vádemelések az utóbbi időszakban, de látni kell, hogy hasonlóra volt már példa 1998-ban, a Mečiar-kormány bukása után is – az akkori kémelhárítás főnöke, akit a köztársasági elnök fiának elrablásával vádoltak, azóta is szabadlábon van. A kilencvenes években privatizáló vállalkozókat is perbe fogtak korruciógyanúval, és mindenkit elengedtek. De intő jel lehet a vád szerint a Kuciak-gyilkosságot megrendelő Marián Kočner ügye is, akit – igaz, még csak – elsőfokon felmentettek ez alól a vád alól, mert azt a bíróság szerint nem lehetett minden kétséget kizáróan bizonyítani. Azt a kérdést feszegetik a mostani letartózásokkal kapcsolatban is egyre többen, hogy ezeknek lesz-e érdemi következményük.

Lučanský kapcsán arról beszélnek, hogy

bevett gyakorlat volt a rendőrségnél, a vezetőségben, hogy különböző ügyeket állítottak le vagy raktak a fiók mélyére tíz- és százezer eurós kenőpénzekért cserébe.

Hasonló ügy miatt vonták őt is vizsgálat alá. 

Beszéljünk arról, hogy hogyan történhetett meg ez az eset. A hírek szerint kilenc percre hagyták magára Lučanskýt, ami alatt sikerült felakasztani magát. Mit mond ez el a szlovák büntetés-végrehajtás állapotáról? A rejtélyes szemsérülés és az öngyilkosság kapcsán is arról beszél a főügyész és az igazságügyi miniszter, hogy a börtönőrök aligha hibáztak.

Ezt nem tudom megmondani, erről addig nem lehet felelősségteljesen bármit mondani, amíg az ezt feltáró vizsgálatok le nem zárulnak. Ami bizonyos, hogy Lučanský saját maga felakasztására az utolsó ellenőrzés és a vacsoraosztás közötti tíz percnyi időt használta ki. A törvény értelmében kizárólag a különösen védett tanúkat és a fegyelmi büntetés miatt fogvatartottakat lehet 24 órán keresztül ellenőrzni, Lučanský egyik kategóriába sem tartozott. A szlovák börtönökben évente körülbelül tíz öngyilkosság, és ennél is több öngyilkossági kísérlet zajlik. Ezért azt gondolom, hogy

a politikai túlzás műfajába tartozik, amikor az előző kormány tagjai például az igazságügyi miniszter felelősségét feszegetik.

A most elindított vizsgálatok hozhatnak valódi eredményt a korábbi tapasztalatok alapján?

Nem így tenném fel a kérdést, hogy a korábbi tapasztalatok alapján, mivel precedens nélküli ügyről van szó. Az viszont biztos, hogy fontos próbája lesz a vizsgálat lefolytatása annak, hogy hogyan működik Mária Kolíková igazságügyi miniszter. Őt nemrég a kormány legjobb miniszterévé választották, jó a renoméja, nagy elvárások is vannak vele szemben, és láthatóan egy olyan hölgyről van szó, aki egy kész koncepcióval ült be a miniszteri székbe. Sok mindent meg fog mutatni róla, hogy ezek a vizsgálatok mennyiben fognak érdemi eredményt hozni, maradnak-e a vizsgálat után megválaszolatlan kérdések.

A Kuciak-gyilkosság után a különböző médiumok összefogtak, és együtt derítették fel a gyilkosság részleteit. Várható valami hasonló Lučanský öngyilkossága kapcsán is, vagy erre nem kell számítani, mivel nem egy újságíró, „egy közülünk” halt meg?

Adjuk meg a kontextust arról, hogy ki volt Lučanský – ugyanis ez megmagyarázza, hogy miért nem fog az ő halála olyan érzelmi szolidaritási hullámot kiváltani, mint Ján Kuciak esetében. Ő eleve azért került hivatalba Peter Pellegrini kormányzása idején, mert az elődjének, Tibor Gašparnak távoznia kellett a Kuciak-gyilkosságot követően. Lučanskýnak hivatalba lépése után kettő érdeme volt: egyrészt megszüntette a Kuciak-gyilkosság után szerveződött tüntetések erőnyszervezete, az Igazságos Szlovákiáért Mozgalom ellen indult eljárást, illetve ő volt az, aki szabad kezet adott a Kuciak-gyilkosság felderítéséért felelős nyomozócsoportnak.

A másik oldalról viszont arról a személyről beszélünk, aki Fico alatt Robert Kaliňák belügyminiszter jobbkeze volt hosszú éveken keresztül,

és annak a társaságnak az embere, akik a gazdasági körök és a maffia által foglyul ejtett állam modelljét kiépítették Szlovákiában. Nem hiszem tehát, hogy a társadalom széles rétegeiben ez a történet annyira rezonálna, mint Kuciak esetében tapasztalható volt. Főleg nem a Smer-ellenes városi középosztály körében, amely a 2018-as tüntetések derékhadát alkotta. 

Kikre érdemes figyelni, akiket valószínűleg eljárás alá fognak vonni a szlovák hatóságok 2021-ben?

Több személy körül is szorul a hurok, az egyik ilyen, akiről vannak folyosói pletykák, az Gál Gábor, az előző igazságügyi miniszter, akinek több korábbi üzletfelét is már őrizetbe vették. Az eljárások legfontosabb vonása, hogy itt már nem alacsony befolyású figurák kerülnek célkeresztbe, hanem a maffiaállam fő működtetői, tehát a Robert Fico alatti, sőt, akár melletti szint emberei.  

NYITÓKÉP: Milan Lučanský / Facebook

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek