+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Buzinkay György
2020. december 31. csütörtök, 09:10
A vírust most kell legyőzni, mert senkinek sincs joga emberek életét veszélyeztetni politikai okokból. Ezt a gordiuszi csomót pedig paradox módon akkor vághatja át a kormány, ha él azzal a lehetőségével, hogy kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Szerda reggelig 9429-en haltak meg koronavírusban Magyarországon.

 

Hogy érzékelni tudjuk, milyen pusztítást végez ez a vírus, érdemes megnézni a leggyakoribb halálozási okokat egy „békeévből”. 2018-ban a legtöbben szív- és érrendszeri betegségben hunytak el (hozzá kell tenni, hogy ide szokták sorolni az időskori „végelgyengüléses” eseteket is), szám szerint 64,7 ezren. Rákbetegségben 33,2 ezren, légzőrendszeri betegségekben pedig 8113-an haltak meg. Balesetben 3664-en vesztették életüket és 1656-an lettek öngyilkosok.

 

Szóval 9429 haláleset egy vírus miatt statisztikailag is sok, a harmadik legnagyobb halálozási ok lenne 2018-ban (persze, nagyon tudománytalan oda csak beilleszteni ezt a számot, de a nagyságrendet jól szemlélteti). És

 

mindez az esteszám úgy következett be, hogy gyakorlatilag a teljes társadalmi működést alárendeltük a vírus elleni védekezésnek.

 

Ha sokszor későn is és sokszor nem is megfelelő mértékben, de rengeteg korlátozást hozott a magyar kormány is azért, hogy megfékezzük a járványt. Így joggal feltételezhetjük, hogy ez a szám sokszoros mértékű lehetne, ha hagytuk volna szabadon tombolni a vírust, ha mondjuk a magyar-izlandi meccs végén egymást csókolgatták volna a szurkolók a stadionban, vagy ha a színházakban egymás nyakába lihegnének a nézők.

 

Tudom, hogy ezek most csak nyers számok voltak. Nem tudjuk ezzel leírni, hogy hány tízezer ember vesztette el a közvetlen hozzátartozóját, vagy hogy hány tízezren nem haltak ugyan bele a vírusba, de komoly fájdalmakkal és szenvedéssel estek át rajta.

 

A koronavírus nem azért van hatással a mindennapi életünkre, mert túlreagáljuk! Hanem azért, mert 2020-ban valóban komoly veszélynek tette ki az emberiséget.

 

Éppen ezért, nem csak egészségügyi, gazdasági és mindennapi politikai csatározások szintjén kell róla beszélni, hanem mélyebben is felvet kérdéseket, pl. az alapvető államszervezési feladatok terén. (Ezért is hasznos vitaindító Bakó Bea cikke.)

 

Az állam legfontosabb feladata a polgárainak biztonságát szavatolni. Az már ideológiai kérdés, hogy mennyire értjük tágan ezt a biztonságot: a fizikai biztonságon túl ide tartozhat a gazdasági biztonság megteremtése is (szerintem ide is kell tartozzon). De ha egy vírus tizedel egy társadalmat, akkor az államnak egészen biztosan ott van a legalapvetőbb feladatai között a járvány megszüntetése.

 

És persze azt is tudom, hogy azért 10 év Fidesz után is alapvetően liberálisan gondolkozunk a társadalomról, azaz fő alkotóelemként az egyénre tekintünk, nem pedig csoportokra (ahogy a szocialisták, a nacionalisták vagy a konzervatívok az osztályokra, nemzetekre vagy családokra gondolnak fő alkotóelemként, ezek között az egyén „eltűnik” számukra). De még a legszélsőségesebb liberálisok is azt vallják, hogy mindenki szabadsága addig terjed, ameddig azzal másnak nem árt. Márpedig a vírus nem magánügy! A vírus ugyanis gazdatesteken keresztül fertőz. Azt mindenki mondhatja, hogy őt nem érdekli, ha megbetegszik a kórtól, de

 

azt senki sem mondhatja, hogy őt nem érdekli, ha mást is megfertőz vele.

 

Az oltással nemcsak magunkat védjük meg egy betegségtől, hanem a környezetünket is. Azokat is, akik egészségügyi okokból nem oltathatják be magukat (most úgy néz ki, hogy pl. a várandós nők, vagy bizonyos tartós betegségekben szenvedők nem oltathatják be magukat). Minden együttélés alapvető szabálya, hogy „az erős megvédi a gyengét”, ez pedig jelen esetben azt jelenti, hogy aki egészséges vagy nem várandós, az beoltatja magát, ezzel védve azokat is, akik nem oltathatják be magukat.

 

A fenti levezetésből szerintem államelméleti alapon is az következik, hogy közhatalomnak a lehető legnagyobb mozgástér áll rendelkezésére a koronavírus legyőzéséhez. Írhatnám azt is, hogy korlátlan hatalom (na persze nem arra, hogy suttyomban elveszítse a közpénz közpénzjellegét, hanem ténylegesen a vírus elleni védekezésre). Igen, egy kormány ez alapján kötelezővé teheti minden állampolgárának az oltást (megint csak hangsúlyozom, hogy csak azoknak, akiket biztonsággal be lehet oltani).

 

A kötelezővé tételnek is az egyszerűbb és átláthatóbb formája, ha a kormány jogszabályban kötelezi az arra alkalmas polgárait a beoltásra, cserében természetesen mindenkinek ingyen és elérhető módon biztosítja a vakcinát. Az ennél valamivel bonyolultabb (éppen ezért szerintem rosszabb) mód, ha hátrányba részesíti azokat, akik nem oltották be magukat, vagy előnyben részesíti azokat, akik be vannak oltva (pl. tömegközlekedést csak azok használhatnak, akik oltva vannak). És persze még több vitára adhat okot, ha nem az állam, hanem magánvállalatok (pl. légitársaságok vagy szórakozóhelyek) teszik ugyanezt.

 

Lehet és kell is arról beszélni, hogy joggal van embereknek fenntartása az oltásokkal kapcsolatban. Meg arról is beszélni kell, hogy a magyar kormány katasztrofálisan kezeli a járványt, és

 

a kommunikációjával nemhogy nem növeli a közbizalmat, hanem egyenesen csökkenti, ami miatt nő a vírustagadók és az oltásellenesek száma.

 

A magyar társadalomban 2010 előtt is fájóan alacsony volt a közbizalom szintje, ennek a rontására pedig direkt rájátszott a Fidesz, hogy a bizalmatlanságot kihasználva a saját hatalmát biztosítsa. Ez pedig olyankor üt vissza (egyébként nekik is), amikor azt látjuk, hogy akkora az oltásellenesek száma Magyarországon, amekkora. Ez talán a legnagyobb történelmi bűne a mai kormánynak, amit csak évtizedek alatt lehet majd rendbe hozni.

 

Ugyanakkor a vírust most kell legyőzni, mert senkinek sincs joga emberek életét veszélyeztetni politikai okokból. Ezt a gordiuszi csomót pedig paradox módon akkor vághatja át a kormány, ha él azzal a lehetőségével, hogy kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást.

 

Buzinkay György a Momentum politikusa, írása az Azonnali főszerkesztője, Bakó Bea szerdai véleménycikkére reagál. Hozzászólnál te is a vitához? Hajde!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás