+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Buzinkay György
2020. december 31. csütörtök, 09:10
A vírust most kell legyőzni, mert senkinek sincs joga emberek életét veszélyeztetni politikai okokból. Ezt a gordiuszi csomót pedig paradox módon akkor vághatja át a kormány, ha él azzal a lehetőségével, hogy kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Szerda reggelig 9429-en haltak meg koronavírusban Magyarországon.

 

Hogy érzékelni tudjuk, milyen pusztítást végez ez a vírus, érdemes megnézni a leggyakoribb halálozási okokat egy „békeévből”. 2018-ban a legtöbben szív- és érrendszeri betegségben hunytak el (hozzá kell tenni, hogy ide szokták sorolni az időskori „végelgyengüléses” eseteket is), szám szerint 64,7 ezren. Rákbetegségben 33,2 ezren, légzőrendszeri betegségekben pedig 8113-an haltak meg. Balesetben 3664-en vesztették életüket és 1656-an lettek öngyilkosok.

 

Szóval 9429 haláleset egy vírus miatt statisztikailag is sok, a harmadik legnagyobb halálozási ok lenne 2018-ban (persze, nagyon tudománytalan oda csak beilleszteni ezt a számot, de a nagyságrendet jól szemlélteti). És

 

mindez az esteszám úgy következett be, hogy gyakorlatilag a teljes társadalmi működést alárendeltük a vírus elleni védekezésnek.

 

Ha sokszor későn is és sokszor nem is megfelelő mértékben, de rengeteg korlátozást hozott a magyar kormány is azért, hogy megfékezzük a járványt. Így joggal feltételezhetjük, hogy ez a szám sokszoros mértékű lehetne, ha hagytuk volna szabadon tombolni a vírust, ha mondjuk a magyar-izlandi meccs végén egymást csókolgatták volna a szurkolók a stadionban, vagy ha a színházakban egymás nyakába lihegnének a nézők.

 

Tudom, hogy ezek most csak nyers számok voltak. Nem tudjuk ezzel leírni, hogy hány tízezer ember vesztette el a közvetlen hozzátartozóját, vagy hogy hány tízezren nem haltak ugyan bele a vírusba, de komoly fájdalmakkal és szenvedéssel estek át rajta.

 

A koronavírus nem azért van hatással a mindennapi életünkre, mert túlreagáljuk! Hanem azért, mert 2020-ban valóban komoly veszélynek tette ki az emberiséget.

 

Éppen ezért, nem csak egészségügyi, gazdasági és mindennapi politikai csatározások szintjén kell róla beszélni, hanem mélyebben is felvet kérdéseket, pl. az alapvető államszervezési feladatok terén. (Ezért is hasznos vitaindító Bakó Bea cikke.)

 

Az állam legfontosabb feladata a polgárainak biztonságát szavatolni. Az már ideológiai kérdés, hogy mennyire értjük tágan ezt a biztonságot: a fizikai biztonságon túl ide tartozhat a gazdasági biztonság megteremtése is (szerintem ide is kell tartozzon). De ha egy vírus tizedel egy társadalmat, akkor az államnak egészen biztosan ott van a legalapvetőbb feladatai között a járvány megszüntetése.

 

És persze azt is tudom, hogy azért 10 év Fidesz után is alapvetően liberálisan gondolkozunk a társadalomról, azaz fő alkotóelemként az egyénre tekintünk, nem pedig csoportokra (ahogy a szocialisták, a nacionalisták vagy a konzervatívok az osztályokra, nemzetekre vagy családokra gondolnak fő alkotóelemként, ezek között az egyén „eltűnik” számukra). De még a legszélsőségesebb liberálisok is azt vallják, hogy mindenki szabadsága addig terjed, ameddig azzal másnak nem árt. Márpedig a vírus nem magánügy! A vírus ugyanis gazdatesteken keresztül fertőz. Azt mindenki mondhatja, hogy őt nem érdekli, ha megbetegszik a kórtól, de

 

azt senki sem mondhatja, hogy őt nem érdekli, ha mást is megfertőz vele.

 

Az oltással nemcsak magunkat védjük meg egy betegségtől, hanem a környezetünket is. Azokat is, akik egészségügyi okokból nem oltathatják be magukat (most úgy néz ki, hogy pl. a várandós nők, vagy bizonyos tartós betegségekben szenvedők nem oltathatják be magukat). Minden együttélés alapvető szabálya, hogy „az erős megvédi a gyengét”, ez pedig jelen esetben azt jelenti, hogy aki egészséges vagy nem várandós, az beoltatja magát, ezzel védve azokat is, akik nem oltathatják be magukat.

 

A fenti levezetésből szerintem államelméleti alapon is az következik, hogy közhatalomnak a lehető legnagyobb mozgástér áll rendelkezésére a koronavírus legyőzéséhez. Írhatnám azt is, hogy korlátlan hatalom (na persze nem arra, hogy suttyomban elveszítse a közpénz közpénzjellegét, hanem ténylegesen a vírus elleni védekezésre). Igen, egy kormány ez alapján kötelezővé teheti minden állampolgárának az oltást (megint csak hangsúlyozom, hogy csak azoknak, akiket biztonsággal be lehet oltani).

 

A kötelezővé tételnek is az egyszerűbb és átláthatóbb formája, ha a kormány jogszabályban kötelezi az arra alkalmas polgárait a beoltásra, cserében természetesen mindenkinek ingyen és elérhető módon biztosítja a vakcinát. Az ennél valamivel bonyolultabb (éppen ezért szerintem rosszabb) mód, ha hátrányba részesíti azokat, akik nem oltották be magukat, vagy előnyben részesíti azokat, akik be vannak oltva (pl. tömegközlekedést csak azok használhatnak, akik oltva vannak). És persze még több vitára adhat okot, ha nem az állam, hanem magánvállalatok (pl. légitársaságok vagy szórakozóhelyek) teszik ugyanezt.

 

Lehet és kell is arról beszélni, hogy joggal van embereknek fenntartása az oltásokkal kapcsolatban. Meg arról is beszélni kell, hogy a magyar kormány katasztrofálisan kezeli a járványt, és

 

a kommunikációjával nemhogy nem növeli a közbizalmat, hanem egyenesen csökkenti, ami miatt nő a vírustagadók és az oltásellenesek száma.

 

A magyar társadalomban 2010 előtt is fájóan alacsony volt a közbizalom szintje, ennek a rontására pedig direkt rájátszott a Fidesz, hogy a bizalmatlanságot kihasználva a saját hatalmát biztosítsa. Ez pedig olyankor üt vissza (egyébként nekik is), amikor azt látjuk, hogy akkora az oltásellenesek száma Magyarországon, amekkora. Ez talán a legnagyobb történelmi bűne a mai kormánynak, amit csak évtizedek alatt lehet majd rendbe hozni.

 

Ugyanakkor a vírust most kell legyőzni, mert senkinek sincs joga emberek életét veszélyeztetni politikai okokból. Ezt a gordiuszi csomót pedig paradox módon akkor vághatja át a kormány, ha él azzal a lehetőségével, hogy kötelezővé teszi a koronavírus elleni oltást.

 

Buzinkay György a Momentum politikusa, írása az Azonnali főszerkesztője, Bakó Bea szerdai véleménycikkére reagál. Hozzászólnál te is a vitához? Hajde!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A kutyák ártalmatlannak tűnő területjelölése miatt kiszáradhatnak a fiatal fák a fővárosi főkertész szerint.

A Képzőművészeti Központ épülete hétfőn gyulladt ki, a pár éve felújított orgonát sem biztos, hogy meg lehet-e menteni.

Nem volt már hova beszállítaniuk, az éttermek bezártak a lockdown miatt.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás