+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2020. december 29. kedd, 10:34
Rajtunk keresztül egyszerűbb elvinni mondjuk egy olaszországi lopott autót a román határig, mintha Szerbián át próbálkoznának.

A 2020-as év első 11 hónapjában a Csengersima –  Pete, Csanádpalota –  Nagylak, valamint az Ártánd – Bors határátkelők romániai szakaszain sikerült lekapcsolni a legtöbb körözés alatt álló vagy lopott autót a romániai határrendészeknek, ezzel pedig Magyarország lett az a tranzitország, amelyen keresztül 

 

a legtöbb lopott, vagy körözés alatt álló gépjárművet próbálták meg eljuttatni keleti szomszédunkhoz az idei évben.

 

A román határrendészet csak arra vonatkozóan közölt pontos adatokat, hogy hány lopott vagy körözés alatt álló gépjárművet kapcsoltak le idén a határátkelőhelyek romániai szakaszain, de a kiadott sajtóközleményben nem említik, hogy ebből hányat tartóztattak fel a magyar-román határátkelőhelyek romániai részén, csak azt, hogy itt a legtöbbet.

 

Magyarország után a Moldovai Köztársaság és Bulgária az a két ország, amelyen keresztül ilyen gépjárműveket igyekeztek az idei év első 11 hónapjában Romániába juttatni. A lopott vagy körözött gépjárművek között volt 122 személygépkocsi, 19 kisbusz, 10 gépjárművek szállítására használatos tréler és 3 pótkocsi is.

 

A román határrendészet sajtóközleményéből az is kiderül, hogy a lopott vagy körözött gépjárművek többségének származási országa Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság. Így már teljesen világos, hogy miért hazánkon keresztül igyekeznek ezeket a gépjárműveket Romániába juttatni, hiszen

 

Magyarország Románia egyetlen nyugati szomszédja, amely tagja az Európai Uniónak is, ráadásul Magyarország a schengeni országok közé tartozik,

 

így ezeket a gépjárműveket könnyebb a felsorolt nyugati országokból a román határig eljuttatni, mintha mondjuk Szerbián keresztül próbálkoznának, ami nem tagja az EU-nak, így a határellenőrzés is szigorúbb.

 

A román határrendészet közleménye szerint a lefoglalt gépjárművek többsége középkategóriás személygépkocsi, de van közöttük néhány luxusautó is. A közlemény kitér arra is, hogy a feltartóztatott gépjárműveket szállító vagy vezető sofőrök szinte mind azzal védekeznek, hogy ők csak pénzt és megbízást kaptak arra vonatkozóan, hogy ezeket a gépjárműveket eljuttassák a célállomásig,

 

de nem volt tudumásuk arról, hogy azok lopottak lennének vagy körözés alatt állnának.

 

Aki az elmúlt évben figyelemmel kísérte a magyar rendőrség honlapját, az számos alkalommal felfigyelhetett a horrorkaraván megnevezésre. A magyar hatóságok ezzel a jelzővel illették azokat az autószállító trélereket, amelyek a megengedett súly fölött szállítottak nyugati országokból hozott autókat, és rendszerint azokkal a román határhoz igyekeztek eljutni, ahogyan ez a horrorkaraván is:

 

 

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ezeken a horrorkaravánokon mind lopott gépjárműveket szállítanának, de jól példázza, hogy a nyugati kocsikat sokszor a legköltséghatékonyabb módon próbálják Romániáig eljuttatni a kereskedők, akár úgy is, hogy figyelmen kívül hagyják a forgalmi szabályokat.

 

NYITÓKÉP: Románia határrendőrsége / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Egy amerikai középiskolai fúvószenekarban megvalósított megoldás kétségtelenül kényelmetlen, de az igazgató szerint a gyerekek legalább
újra együtt zenélhetnek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás