+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2020. december 28. hétfő, 10:05
Ha a nőverés lehetséges variációi miatt kattintottál ide, akkor szégyelld magad. Ha nem, akkor mutatunk valamit, amiről lehet, nem is fogsz többé hallani, ha ezt a cikket nem olvasod el.

Először is, hátrébb az agarakkal: itt egyáltalán nem holmi nőverő hagyományról van szó, amit népszerűsíteni akarunk, hanem egy olyan keresztény hagyományról, amit magyar nyelvterületen már Bod Péter korában, a 18. században is ünnepeltek. Az aprószentekről. De honnan eredeztethető az ünnep? Mi a lényege, és miért a lányok megvesszőzéséről szól? És mi köze az egésznek Dávid királyhoz és az újévi köszöntőkhöz? 

 

Eleve, kik az aprószentek?

 

Máté evangéliumában szerepel az a rész, amely szerint Heródes haragra gerjedt, mert rájött, hogy a napkeleti bölcsek kijátszották őt, és nem tértek vissza hozzá Betlehemből, hogy elárulják a gyermek Jézus születésének helyét, akit Heródes meg akart öletni, mert féltette tőle a hatalmát:

 

„Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant és Betlehemben meg a környékén minden fiúgyermeket megöletett kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően. Így beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: Kiáltozás hallik Rámában, keserves sírás és jajgatás: Ráchel siratja fiait, s nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé.”

 

Az ún. aprószentek tehát azok a két év alatti fiúgyermekek, akiket Heródes király megöletettet, mert azt remélte, hogy ezáltal a Messiásnak nevezett gyermek Jézussal is végezni fog.

 

Mivel a Szentírás és az egyházi hagyományok nem adnak hírt arról, hogyan hívták ezeket a gyerekeket, és azt sem tudni, hányan lehettek, ezért a katolikus egyház aprószentekként kollektíve egyszerre ünnepli őket december 28-án, ugyanazon a napon, amikor a katolikus naptárban Dávid király névnapját is ünneplik.

 

Mivel az aprószenteket Jézus születése után gyilkolták le, ezért logikus volt, hogy azok emléknapját is a karácsonyi ünneplőbe építsék be, és mivel Betlehem – ahol az ezeket a gyermekeket lemészárolták – az Izraelt Kr. e. 1010 és 970 között vezető Dávid király szülővárosa, így az sem véletlen, hogy Dávid királyra is ezen a napon emlékeznek a katolikusok.

 

Mi is az aprószentekelés?

 

Aprószentek napján a házas férfiak, legények és a gyermekek is vesszőkkel vagy fenyőágakkal felszerelkezve járják végig azokat a házakat, ahol lányok, asszonyok tartózkodnak. Mégpedig azért,

 

hogy megvesszőzzék őket.

 

AZ ERDÉLYI, AZON BELÜL IS MAROS MEGYEI SZÉKELYHODOS FIATAL GYERMEKEI APRÓSZENTEKELNI INDULNAK 2015-BEN. FOTÓ: BÁLINT ZSIGMOND

 

Természetesen nem brutális vesszőzésre kell gondolni, hanem inkább rituális, fájdalommentes vesszőzésre. A folyamat alatt a vesszőző házas férfiak, legények vagy a gyermekek apró mondókákkal, versekkel kívánnak minden jót a megvesszőzött félnek és családjának a következő esztendőre, eközben pedig a kezükben lévő vesszővel vagy fenyőággal vesszőzést mímelnek.

 

Ezt a szokást az erdélyi és székelyföldi magyar falvakban tartották és tartják ma is, de csángómagyar gyimesi falvakban is népszerű. Barabás László erdélyi néprajzkutató – aki néprajzi kutatásai során maga is foglalkozott ezzel a hagyománnyal, és Székelyföld különböző településein néprajzi gyűjtéseket is végzett – az Azonnalinak elmondta: ha megnézzük az aprószentekelési hagyományokat, akkor azt látjuk, hogy

 

az élet, a növekedés, az egészség biztosításának egy ősi rituális mentalitása, óhaja és cselekvésmódja itatódott át a betlehemi gyermekgyilkosságra való emlékezéssel.

 

„Többrétegű és többfunkciójú népszokásról van szó, ami minden más kalendáris népszokás esetében is így van” – magyarázta a néprajzkutató. Bod Péter erdélyi református lelkész és irodalomtörténész már a 18. század derekán is közölt feljegyzéseket az aprószentekelési hagyományokról az 1757-ben megjelent Szent Heortokrátes című művében:

 

„Ezen a napon a gyermekecskéket jó reggel megütögetik az atyák vagy mások annak emlékezetére, hogy gyermekek szenvedtek Krisztusért, s nekik is szenvedni kell a világi életben.”

 

Barabás László elmondása szerint a 18. században még talán tényleg kellett, de az elmúlt ötven évben már biztosan nem kellett az aprószentek napi vesszőzéstől tartani, mivel az rendkívül játékos formában zajlott és zajlik.

 

Hogyan zajlott, és hogyan zajlik napjainkban?

 

Noha Erdély, Székelyföld és a gyimesi csángó falvakban alapvetően különböző módon zajlik a vesszőzés, egy hármas felosztást szinte minden településen megfigyelhetünk:

 

+ a kiskorú gyermekek ezen a napon bármelyik házba elmehetnek aprószentekelni, ahol női személy tartózkodik;

 

+ a legények, azaz a 18 éves kort betöltött fiúk csak oda, ahol velük hasonló korban lévő hajadon lány él;

 

+ míg a házas férfiak saját családjukban, szintén házas barátaiknál, idősebb női rokonaiknál vesszőznek.

 

KISGYERMEKEK APRÓSZENTEKI MEGVESSZŐZÉSE EGY UGYANCSAK SZÉKELYHODOSI CSALÁDNÁL 2015-BEN. FOTÓ: BARABÁS LÁSZLÓ.

 

A nők megvesszőzését egyébként az indokolja, hogy

 

Heródes fiúkat gyilkoltatott meg, így – a hagyomány szerint – mivel ebből a szenvedésből a nők anno kiestek, most ezt nekik kell viselniük.

 

Az aprószentekelést természetesen nem egyedül végzik a férfiak, legények, gyermekek: kisebb csapatokba verődve járják a házakat, ahol a vesszőzésért a gyermekek pénzt és süteményt, a legények és házas emberek bort, pálinkát, és egyéb szeszesitalokat kapnak.

 

Ameddig létezett a sorkatonaság, addig Erdélyben és Székelyföldön a katonasorban lévő legények, vagyis az ún. regruták voltak az aprószentekelés legfontosabb főszereplői, akik csoportokba verődve keresték fel azokat a házakat, ahol azok a lányok laktak, akinek a csoport valamelyik tagja udvarolt. Barabás László elmondása szerint ezeket a legénycsoportokat illett fogadni minden háznál, ahová bekopogttak, mert ha ez nem történt meg, akkor voltak települések, ahol a legényeknek ilyenkor jogukban állt ellopniuk a házigazda kapuját – vagy mivel a legények látogatására sokszor már este, éjszaka került sor –, felzavarni annak tyúkjait a fészkükről.

 

A lényeg lényegében ugyanaz

 

Erdély-szerte minden falunak volt sajátos szokásrendje az aprószenteki hagyományok megülését illetően, de a történések mozdulatai, eseményei nagyrészt hasonlítottak. Ez ugyancsak elmondható a mondókák szövegéről is: mindig az Aprószentek Dávid, Dávid vagy az Aprószentek, Szent Dávid felütéssel kezdődtek, de vannak települések, ahol a versike befejeződik egy Isten éltessen sokáig második sorral, míg máshol több szakaszon keresztül zajlanak a jókívánságok:

 

Aprószentek, Dávid, Dávid / Hegyen lakik, korcsolyázik.

Eltörött a korcsolyája / Nincsen, aki megcsinálja.

 

Fúrta, faragta, mégis faragatlan hagyta / Hallottam, hogy vágtak egy nagy disznót.

Hoztam egy kicsi csípős tormát / Hogy meg nem büdösödjön a hús.

 

Ezt a versikét a Maros megyei Görgényüvegcsűrön mondják az aprószentekelők. Nem kell nagy verselemzőnek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, az üdvözlők a disznóhús kiváló minőségének megőrzését kívánják. A településen – ahogyan a Kárpát-medencében általában – a disznóvágást a karácsonyi ünnepek előtt tartották, a disznóhús kiváló minősége felé irányzott jókivánságok pedig igencsak nagy illendőségnek számítottak, hiszen a disznóhús az ünnepi és az újévi étkezések egyik elengedhetetlen tartozéka volt.

 

APRÓSZENTEKELÉS A MAROS MEGYEI JOBBÁGYTELKÉN 2011-BEN. FOTÓ: BARABÁS LÁSZLÓ

 

Az aprószentekelés hagyománya az erdélyi magyar falvak elnéptelenedése miatt sokat veszít régi fényéből. Napjainkban, sőt ma is számos erdélyi településen művelik, és őrzik ezt a hagyományt, de létfontossága ugyanannyira okafogyottá válik, mint a disznóvágásoké. Bár a disznóvágást a fogyasztói társadalmi berendezkedésnek köszönhetően az erdélyi falvak népe is sok helyen elengedte már, hiszen disznóhúst bármelyik sarki boltban kapni lehet, azért az

 

„egy aprószentekelést kérnék” mondatra a „kettő lett, maradhat?” válasz biztos soha nem fog divatba jönni. Kár. De talán nem így lesz.

 

És mit csinálnak ilyenkor a románok? Megírtuk azt is!

 

NYITÓKÉP: Barabás László

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

Megkérdeztük, ki legyen az államfő Áder János után, válaszoltatok: akkor már inkább vissza a Magyar Királyságot és a Habsburg-házat!

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás