+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. december 23. szerda, 17:47
Hogy ne tárgyalják az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt, inkább lemondott a moldovai kormányfő. Közben az ország új államelnökét is beiktatják, viszont neki egyelőre egy vele ellenséges parlamenttel kell szembenéznie. A kiút Sandu számára az előrehozott választás lehetne, de lehet, ezzel csak saját magának adna egy nagy pofont.

Egy nappal a moldovai új államfő, Maia Sandu beiktatása előtt, december 23-án

 

lemondott a Ion Chicu vezette függetlenek (valójában Chicu annyira független, hogy az utolsó napját államfőként töltő Igor Dodon tanácsadója volt korábban) és a moldáv demokraták (PDM) alkotta kormány Moldovában,

 

írja a moldáv sajtó.

 

A korábbi részek tartalmából

 

Moldovában legutóbb 2019-ben tartottak parlamenti választást, amelyet a szocialisták (PSRM) nyertek meg 31 százalékkal. Őket a nyugatbarát ACUM pártszövetség (innen jön a legutóbb államfővé válaszott Maia Sandu) követte 26, majd pedig a moldáv demokraták (itt volt pártelnök a nemzetközi körözés alatt álló Vlad Plahotniuc oligarcha) pártja (PDM) szerzett 23 százalékot. Bejutott a moldáv parlamentbe a Șor Párt is a maga 8 százalékos eredményével. Mivel a választások eredményeképpen 90 napig nem sikerült parlamenti többséget létrehozni és ezáltal kormányt alakítani, az államfő, a szocialisták soraiból érkezett Igor Dodon 2019 kora nyarán kiegyezett a nyugatbarát Maia Sandu köré csoportosuló politikai aktorokkal.

 

Így jöhetett létre a rövid életű PSRM és a nyugatosok által formált Sandu-kormány.

 

Sandu rövid miniszterelnöki pályafutását viszont a moldovai establishment pártjai (a PSRM és a Plahotniuc-féle PDM) megbuktatták, mivel fenyegetést láttak Sandu antikorrupciós és igazságügyi reformjai mögött.

 

Sandu helyére érkezett a most lemondott Ion Chicu, akit a PDM és a PSRM támogatott, névleg azonban a PSRM nem vett részt a kormányzásban. Chicu mostani lemondásának előzményéhez tartozik, hogy még november 15-én az EU-párti Maia Sandu nyerte a moldovai elnökválasztást, ezáltal a kelet-európai kis ország első női elnöke lett. Sandu a moldovai szocialisták (PSRM) korábbi pártelnökét, az addig regnáló államfőt, az oroszpárti Igor Dodont körülbelül 15 százalékos különbséggel győzte le.

 

Sandu megválasztásával egy komplex folyamat vette kezdetét, ugyanis míg

 

a megválasztott államelnök EU-párti volt, addig a parlamenti többséget Dodon szocialistái (PSRM) adták, miközben egy névleg függetlenek és demokraták alkotta kormánya volt az országnak.

 

A demokraták készek lettek volna megbuktatni azt a kormányt, aminek maguk is tagjai

 

A Sandut támogató ellenzéki pártok, az Akció és Szolidaritás Párt (PAS), a Jogosság és Igazság Platform (DA) látva az elnökválasztás eredményét, valamint a fenti helyzetből adódó politikai zsákutca következményeit (hogy például Dodon szocialistái a parlamentben elkezdték megnyirbálni a még elnöki hivatalába se lépett Sandu hatásköreit, és saját maguknak kedvezni Sandu kárára), még december 16-án bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a Chicu-kormány ellen. A kormányban szereplő PDM is támogatásáról biztosította a bizalmatlanságit benyújtó pártokat, vagyis hozzájárult volna saját kormányának buktatásához. A PDM elnöke, Pavel Filip azzal magyarázta saját maga buktatását, hogy a névleg független Chicu-kormány valójában Igor Dodon államfő és a Șor Párt érdekeit szolgálta ki.

 

Ezt a bizalmatlanságit december 23-án tárgyalták volna, azonban Chicu az utolsó államelnöki napját töltő Dodonnal, valamint a moldáv parlament elnökével, Zinaida Greceanîi-vel (ugyancsak a PSRM-ből) való konzultálást követően úgy döntött, hogy

 

megelőzi a bizalmatlansági indítvány tárgyalását és az arról történő szavazást, és benyújtja lemondását.

 

Chicu az elnökkel, Dodonnal és a házelnökkel tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy célja a parlament feloszlatása és új parlamenti választás kiírása.

 

Mi jön most?

 

Előrehozott választást kiírni (amiért Maia Sandu összetenné a két kezét, hiszen esély nyílna egy vele együttműködőbb törvényhozást alakítani) viszont csak abban a helyzetben lehetséges, ha a moldáv parlament elutasítja majd a hivatalba lépő Maia Sandu által felkért miniszterelnök-jelöltet. Ami összefüggésben azzal, hogy a parlamentben szocialisták körüli többség van, könnyen bekövetkezhet, már ha a szocialisták nem úgy gondolkodnak, hogy gyalulja csak le magát egy Sandu-párti kormány egy vele ellenséges törvényhozásban.

 

Azonban ha előrehozott választásokra kerül sor, akkor sem biztosított a Maia Sandu körül csoportosuló nyugabarát pártok győzelme. Egy novemberi közvélemény-kutatás szerint Dodon szocialistái ugyancsak nyernének: 40 százalékot szereznének, míg Sandu pártját, a PAS-t csak 23 százalékra mérték. Homlokegyenest ellenkező számokat mutatott a Europe Elects: szerintük a PAS 37 százalékot, míg Dodon szocialistái csak 32 százalékot tudnának összehozni. A korábbi tapasztalatok alapján egyelőre inkább annak van realitása, hogy

 

a kormány lemondását és az új államfő beiktatását követően még hosszan tartó hatalmi harc várható.

 

Sandu pártja, a PAS mindenképpen az előrehozott választásokra játszik, amit Sergiu Litvinenco képviselő meg is fogalmazott a Deutsche Wellének. „Egy új kormány – mindegy, hogy többségi, kisebbségi, átmeneti vagy nemzeti egységkormány – csak hozzájárulna ahhoz, hogy a jelenlegi parlament megmaradjon. Mi pedig új parlamentet szeretnénk.”

 

De úgy tűnik, hogy Sanduék óhajának adott esetben még a szocialisták sem állnák útját –

 

igaz, ehhez az kéne, hogy először is a mostani parlamenti viszonyok között esetleg megalakuló Sandu-párti kormány gyakorlatilag megbukjon.

 

„A szocialisták most hátrébb lépnek, és megadják az esélyt, hogy Sandu új kormányt formálhasson” – mondta Corneliu Ciurea a DW-nek, aki így vetette fel az előrehozott választás lehetőségét, mondván, hogy mivel Sandu pártja nem rendelkezik parlamenti többséggel, ezért az előrehozott választások opciója – véleménye szerint – egyre közelebb kerül.

 

NYITÓKÉP: Ion Chicu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A járványhelyzett miatti csonka kormányinfón kiderült az is, hogy az egészségügyi dolgozók döntő többsége elfogadta az új szolgálati jogviszonyt, és hogy az uniós tagállamok elfogadhatják egymás vakcinaútleveleit.

Az RMDSZ európai parlamenti képviselői ugyan az EPP EP-frakciójának belső szabályzatmódosítása ellen szavaztak, mégis úgy döntöttek: nem követik a Fideszt.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás