+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. december 23. szerda, 13:38
Először az egészségügyi dolgozók oltathatják be magukat már közvetlenül karácsony után azokkal a Pfizer-vakcinákkal, amikre az EU is rábólintott.

Véglegesítette és elfogadta az oltási tervet Orbán Viktor az országos operatív törzzsel való utolsó idei egyeztetést követően. Mint a miniszterelnök elmondta:

 

„Az első vakcinákból az orvosok, az ápolók, és a betegek életéért küzdő intenzív osztályon dolgozók kapnak először oltási lehetőséget.”

 

 

Az egészségügyi dolgozók átoltása Ausztriához hasonlóan már december 27-étől elkezdődhet, és mint az a keddi kormányinfón elhangzott: 5500 oltóanyag fog érkezni – ezek mind mRNS-alapú Pfizer-BioNTech-vakcinák lesznek. A Pfizer-vakcinákra egyébként az EU engedélyeztetésért illetékes szerve, az Európai Gyógyszerügynökség is rámondta az áment (ennek menetéről és jelentőségéről itt írtunk bővebben), ráadásul ezek az oltóanyagok szinte biztosan védettséget fognak nyújtani a Nagy-Britanniában terjedő koronavírus-mutáció ellen is.

 

A miniszterelnök ígérete szerint később a lakosság tömeges átoltása is elkezdődhet, igaz, azt maga is hangsúlyozta: egyelőre nem tudja, mikor következhet ez be – ez szerinte az uniós és a hazai egészségügyi szervek vakcina-engedélyeztetési folyamatától függ.

 

Az Azonnali megrendelésére az IDEA Intézet által készített közvélemény-kutatás egyébként azt mutatja: a magyar lakosság mindössze 36 százaléka szándékozik beoltatni magát a koronavírus ellen, míg 48 százalék ezt elutasítja, és 16 százalék még nem tudja ezt, vagy nem szeretne válaszolni. Érdekes, hogy pártpreferencia alapján is van különbség abban, hogy mely társadalmi csoportokban mekkora a hajlandóság az oltásra:

 

egyedül a fideszesek körében szárnyal az oltási kedv, nekik 57 százalékuk oltatná be magát, és csupán 38 százalék nem.

 

A legszkeptikusabbak a Jobbik szavazói: közülük mindössze 16 százalék oltatná be magát koronavírus-vakcinával, míg 66 százalék elutasítja ennek lehetőségét. A további érdekes közvélemény-kutatási eredményeket itt lehet átböngészni.

 

 

A miniszterelnök megerősítette azt is, hogy

 

elkezdték megnézni, hogy hogyan tudnának igazolást kiállítani arról, ha valaki bármilyen úton védettséget szerzett a vírussal szemben,

 

akár úgy, hogy beoltatta magát, akár úgy, hogy korábban átesett a betegségen. Orbán szerint – összhangban az uniós irányokkal – ennek az igazolás kiállítására alkalmas, a Belügyminisztérium által kifejlesztett digitális platformját is „megnézték”.

 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón egyébként már újságírói kérdésre meglebegtette: egész biztosan lesznek olyan szabályok nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, amik elő fogják írni a koronavírus elleni védettség igazolását ahhoz, hogy például moziba, színházba vagy fesztiválokra lehessen menni.

 

NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás