2020: világvége ön számára

Magyarországon és a világ számos országában gyakorlatilag diktatúrákat vezettek be, hogy megküzdjenek egy új világjárvánnyal. A végén a kérdés ezért csak az lesz, ön hányadán fog állni ezekkel a folyamatokkal: gépezetben fogaskerék, algoritmusban szám vagy ember lesz ön?

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Kezdjük ott, hogy 2020 ugyanolyan év, mint bármelyik másik. Attól, mert a Föld sikeresen lehúzott egy kört a Nap körül, még nem változik semmi: nem kattant át a normális 2019 hirtelen a világ legrosszabb évévé, és 2021 január 1-én sem oldódik majd meg minden problémánk. Naptárakat forgatnak, bolygók keringenek: nem kell ez a kétezerhuszazás, Scooter úr!

Viszont ha mégis értékelni kéne ezek közül a teljesen önkényes ciklusok közül a legutolsót, ezt a kétezerhuszasat, hát legyen.

És íme, szerintem ezek történtek:

+ Magyarországon és a világ számos országában gyakorlatilag diktatúrákat vezettek be, hogy megküzdjenek egy új világjárvánnyal. Persze sokféle diktatúra van, és ezek a mostaniak kétségtelenül élhetőbbek, mint a XX. század diktatúrái. Ettől még marad: rendeleti kormányzás szűk vezetői réteggel és az ellentétes vélemények háttérbe szorításával.

+ Ezek, habár egészségügyi kérdésekre fókuszálnak (pl. „ a járványgörbe ellaposítása”), nem csak az egészségügyi rendszerre vannak hatással, hanem az élet majd minden területére.

+ Ami új jelenség az emberi történelemben, az talán az, hogy 2020-ban látszólag egy szűk szakértői – és nem politikai – réteg az, aki dönt arról, kivételes-e a helyzet, amiben élünk. „Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt”, és nem tudnék nagy összegben fogadni arra, hogy politikusok mondják meg, mikor térhetünk vissza a normális kerékvágásba virológusok, epidemiológusok és más Covid-észek helyett.

+ Ez a szakértői réteg számíthatott a média szinte teljes, a polgárok többségének és a világ leggazdagabbjainak némelyikének támogatására akár az adott országok politikai hatalmaival szemben.

2020 után valószínűsíteni fogom:

1. Minél fontosabb kérdésről van szó, a médiából annál kevésbé számíthatok másra, mint az aktuálisan Legnépszerűbb Leegyszerűsített Narratívára.

2. A polgárok (valamilyen szempontbóli) többségét teljesen hidegen hagyja a többiek élete, sőt, mindent és mindenkit támogat, ami valaki más életébe beleszólhat vagy mások szabadságát korlátozhatja.

3. Továbbá vegyük észre, hogy az előző pontok, ha nem is újak, ez mindenképpen az: Bill Gates, Mark Zuckerberg és még néhányan járványkezelési autoritásként léptek fel, és ami igazán elképesztő, járványkezelési autoritásként voltak kezelve.

A jó hír, hogy ez a szövetség jelenleg mindenkinek az érdekét szolgálja, aki a fenti csoportok valamelyikébe tartozik. A rossz hír, hogy azokét szolgálja.

Megkockáztatom viszont, hogy nem elsősorban az egészségügyi veszélyérzet és veszélyhelyzet az, ami idáig lökte a nyugati társadalmakat, hanem a társadalmakat összekötő bizalom ideiglenes felbomlása. A pánikvásárlások és a felhalmozások egy dolgot jeleztek mindenki számára: hogy polgártársaik jelentős része nem bízik abban, hogy néhány nap múlva is lesz kenyér a péknél és WC-papír a boltban. Nem bízott abban, hogy működni fog a társadalom, amiben él. (Személyesen nálam az jelezte, hogy itt valami hatalmas baj van, amikor egy ismerősöm azzal viccelődött, hogy, ha nagyon beüt a baj, ő már tudja, melyik szomszéd öregasszonyhoz fog betörni ennivalóért.)

Távmunka, telefonos háziorvos és társaik. Történelmi gazdasági visszaesés.

Magyar ellenzékiként, évekig sivító liberálisként egy biztos pontom volt: nehogy Orbán Viktornak itten tényleg formálisan is teljhatalma legyen. Azt nem lehet, olyan nincs, és nem is lesz! Erre tessék: 2020-ban 79 napig pontosan ez volt.

Ismerőseim egy jelentős része nemhogy nem ért egyet a fentiekkel, és nemcsak felpaprikázódna, hanem egyenesen ellenségének tekintene, ha ezeket olvasná. A járványkezelési álláspontok közötti lövészárkok mélyebbnek tűnnek, mint eddig bármilyen jobb-baloldal közötti kibékíthetetlenség. Egyrészről

Gyerekkori barátaimtól, akikhez képest sosem voltam elég liberális, hallottam olyanokat, hogy „Ervin, ne beszélj ilyenekről; most igenis diktatúrára van szükség, majd utána lehet az intézkedéseket kritizálni”. Vagy olyanokat, hogy „Kína jól kezelte a vírushelyzetet, Nyugaton meg egyénieskednek”. Nemcsak mélyebbek a törésvonalak, de sokan kerültek át a másik térfélre: vakok voltak, de most a járvány hatására látják a sokkal több vagy éppen sokkal kevesebb „intézkedés” szükségességét. (Nem akarok köveket vetni senkire, ezt rám is igaznak érzem.)

2020 arra is rámutatott, hogy elsősorban nem technológiailag vagyunk világszinten elmaradottak („repülő autó”), hanem a tudományos gondolkodás jelen állapotában tűnik téthelyzetben nagyon gagyinak, misztikusnak és alulfejlettnek. Arra elég, hogy bizonyos személyeknek legitimitási alapot biztosítson, amikor politikai aktorokként lépnek fel, de arra már kevés, hogy problémákat valóban megoldjon.

Ezek mind 2020. Több olyan dolog, amitől én vagy mások féltek, bekövetkezett.

Ha túléljük ezt a világvégét, mégsem az lesz a kérdés, sikerül-e legyőzni a vírust, vagy helyre tud-e állni a gazdaság, felszámolják-e a korlátozó intézkedéseket. Ezekre mind fogadnánk.

Visszatalál az útra, ahol az egyéni szabadság önmagában való érték, amiért akár áldozatokat is vállalna? A politikával szemben az egyének mellé fog állni?

Ha majd kicsit megnyugszik, üres szemébe néz a veszítenivaló nélkül jósolgató szakértőknek?

A szakértőkkel szemben megvédi politikusait?

Amikor már látja és elfogadja a tudósok korlátait, bezárja a böngészőtabot, amin éppen egy, a témához mit sem értő multimilliárdos mondja el a véleményét a világ dolgairól? Szuperpatríciusok helyett a Tudományhoz fordul iránymutatásért?

Így világvége után mi lesz?

A szerző közíró – legalábbis nagyon szeretné, hogy annak nevezzük. Az írás először a blogján jelent meg, és bár nagyon ritkán másodközlünk cikkeket, ez annyira megtetszett nekünk, hogy elkértük tőle. Vitáznál vele? Írj!