+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. december 21. hétfő, 13:55
A brit politikának kellett valamit mondania arról, hogy mennyivel fertőzőbb a B.1.1.7 nevű új koronavírus-mutáció, mint amihez hozzászoktunk, a tudósok azonban még azt sem erősítették meg, hogy valóban fertőzőbb-e. De mitől más ez a mutáció, mint ami eddig fertőzött, és hatékonyak lehetnek-e ellene az eddig kifejlesztett vakcinák?

Írország, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Ausztria – csak néhány EU-s tagország, ami már meg is tiltotta a Nagy-Britanniából történő beutazást az ott megjelent új koronavírus-mutáció miatt. A magyar kormány – mint azt az operatív törzs sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette – keddre virradóan követi a fenti országokat:

 

Magyarországra december 22. 0 órától tilos lesz Nagy-Britanniából repülővel beutazni, ez érvényes az üzleti utakra is.

 

Az új mutáció azonban bizonyítottan jelen van már Észak-Olaszországban, és egy német virológus szerint Németországban is. De mi is ez az új vírustörzs, ami miatt most mindenki eszeveszett tempóban igyekszik lezárni a határait a britek elől?

 

Mi ez a mutáció pontosan?

 

Fontos tudni, hogy nem egy teljesen új koronavírus-fajtáról van szó: a B.1.1.7 névre keresztelt variánsa annak a Sars-CoV-2 koronavírus-fajtának egy mutációja, ami már az első hullámban is „hódított” Európában, és végül globálisan is dominánssá vált.

 

A vírusok azonban – mint arra pécsi virológusok felhívták a figyelmet – nem kifejlődnek, aztán jól elvannak maguknak, amíg fertőzni tudnak, hanem változnak, mutálódnak, és főleg akkor teszik ezt, ha van lehetőségük nagy számban és változatos környezetben terjedni. Ezek egy világjárvány esetében mindenképpen adottak.

 

A legtöbbször azonban ezek a mutációk nem vezetnek ahhoz, hogy az adott vírus funkciója megváltozzon, azaz lényegileg másképp viselkedjen, mint a nem mutálódott „anyavírus” – ez látszik most mégis bekövetkezni a B.1.1.7 esetében.

 

Itt ugyanis egy olyan mutáció következett be (ezt a mutációt nevezik a szakzsargonban az N501Y jelöléssel), ami valószínűleg pozitív irányba változtatja meg a vírus fertőzőképességét: egész pontosan

 

a vírus tüskefehérjéjében okozhat olyan változást, hogy az emberi szervezetben könnyebben tudjon megtapadni maga a vírus.

 

Mennyivel fertőzőbb ez a vírusmutáció, mint az eredeti?

 

Ez az, amire a leginkább érintett Nagy-Britanniában kénytelen volt valamit mondani a politika: Boris Johnson miniszterelnök be is dobta a vadnak tűnő számot, hogy 70 százalékkal lehet fertőzőbb a B.1.1.7, mint a sima Sars-CoV-2.

 

Tudományos igényességű alátámasztása azonban ennek a számnak még nincsen, sőt,

 

a tekintetben sincs még konszenzus, hogy a B.1.1.7 valóban könnyebben fertőz-e.

 

A helyi operatív törzs, a brit kormánynak vírusügyben aládolgozó NERVTAG is csak mérsékelt magabiztossággal merte kijelenteni, hogy az új mutáció a fertőzés „átvihetőségének jelentős növekedését mutatja más változatokhoz képest”.

 

Ahogy Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem virológusa kifejtette:

 

„Nem áll elég bizonyíték rendelkezésre ahhoz, hogy határozott véleményt lehessen mondani arról, hogy növekedett-e a vírus átviteli képessége.”

 

És még ha tényleg egy fertőzőbb mutációval is van dolgunk – mint arra a NERVTAG a gyorsjelentésében rámutat –, akkor is sorakoznak az egyelőre még megválaszolatlan kérdések:

 

+ Pontosan mi a nagyobb arányú fertőzés mögötti mechanizmus? Attól lesz gyorsabban terjedő a B.1.1.7, hogy nagyobb mennyiségben képes megtámadni a szervezetet? Vagy mondjuk attól, hogy másképp oszlik el az emberi szöveteken?

 

+ Van-e összefüggés a terjedőképesség és az ember kora között? Mindenki között gyorsabban terjed az új mutáció, vagy mondjuk csak a fiatalok között?

 

+ Van-e tudományosan kimutatható különbség a mortalitás tekintetében?

 

+ Amennyiben valaki ebből a vírusból gyógyul fel, milyen – az újrafertőződést megakadályozó – antigéneket tartalmaz a szervezete, és mennyi ideig tarthat a védettség?

 

Ez utóbbira még a „normál kínai koronavírus” esetében sincsen egyelőre kielégítő válasza a tudománynak.

 

Amit egyelőre látni lehet, hogy ha egyáltalán – és ez egy nagy ha – gyorsabban terjedő és/vagy veszélyesebb az új mutáció az eredeti vírusnál, akkor már csak azért is veszélyesebb lehet az eddig terjedő változatoknál, mert könnyen ez válhat a dominánsan fertőző vírusfajtává – legalábbis erre enged következtetni az egyik brit tesztelő cég, a Milton Keynes által közzétett PCR-tesztjeinek adatsora, amelyen jól látható, hogy októbertől kezdődően jelentősen nőtt a pozitív eredmények között az új mutációval fertőzöttek aránya, fokozatosan domináns koronavírus-fajtává válva a teszteltek körében.

 

 

Ezzel számol az olasz kormány is: Luigi di Maio olasz külügyminiszter vasárnap este egy tévéműsorban arról beszélt, hogy egy fél százalékponttal megemelheti az új mutáció az R0 reprodukciós rátát, azaz azon mutatót, amely megmutatja, hogy egy fertőzött személy hány további személyt fertőzhet meg. Ez itthon Müller Cecília országos tisztifőorvos közlése szerint szeptember végén kicsivel 1 fölött volt itthon, Jakab Ferenc pécsi virológus szerint november elején 2,5 körül lehetett – hogy most mennyi, arról nem találni adatot, nagyjából 0,85 körülre becsülik. A járványügyi szakemberek és a rájuk hallgató kormányok célja a korlátozásokkal az, hogy ezt a rátát 1 alá szorítsák.

 

Halálosabb-e az új koronavírus?

 

Mint erre utaltunk is korábban, erre sem pro, sem kontra nincsen még semmilyen bizonyíték – már csak a B.1.1.7 elterjedésének területi korlátozottsága miatt sem.

 

Habár egyes találgatások szerint az új mutáció nem brit, hanem dán és ausztrál eredetű, és valószínűleg egy, a vírus ellen nehezebben védekezni tudó betegben fejlődhetett ki, egyelőre a tömeges elterjedés csupán Kelet- és Délkelet-Angliára, legfőképpen pedig Londonra koncentrálódik. Az újdonsága ennek a mutációnak így tulajdonképpen nem abban rejlik, hogy az elmúlt hetekben fejlődött volna ki, pusztán abban, hogy a briteknél terjedt el először tömegesen – azonban

 

az érintett régiókban egyelőre nem tapasztaltak megnövekedett halálozási arányt.

 

A bécsi virológus, Andreas Bergthaler az osztrák Kurier napilapnak azt mondta, szerinte a brit kormány azért csinált ekkora ügyet a mutációból, mert ezzel tudja legitimálni a nép szemében a karácsonyi járványügyi stratégiaváltását – ez az oka szerinte annak is, hogy a politika jóval drámaibb hangon beszél a mutációról (és cselekszik repülőjáratok töröltetésével), mint a tudomány.

 

Fog-e működni a vakcina az új vírus ellen is?

 

A britek voltak az elsők Európában, akik elkezdték átoltani a lakosságot egy koronavírus-vakcinával – teszik ezt azzal a Pfizer/BioNTech-vakcinával, amit nem a B.1.1.7-féle mutációra terveztek, és amit egyébként – mint az a Politico brüsszeli hírlevelében szerepel – éppen hétfőn engedélyezhet az erre hivatott Európai Gyógyszerügynökség (az engedélyeztetés folyamatáról és jelentőségéről itt írtunk részletesen).

 

A jó hír azonban a britek számára, hogy egyelőre legalábbis nem volt kidobott pénz vakcinákba fektetni: ezek ugyanis arra tanítják meg az emberi szervezetet, hogy a koronavírus számos pontját támadja meg hatékonyan. Így

 

a koronavírus-vakcináknak „nagyon valószínűtlen”, hogy gondot okozzon megfelelő védelmet nyújtani egy olyan vírusmutációval szemben, ami tulajdonképpen csak a tüskefehérjéjében más, mint az a vírus, amire kifejlesztették

 

– legalábbis erről beszélt Matt Hancock brit egészségügyi miniszter. 

 

Hozzá kell ehhez tenni, hogy a miniszter általánosságban beszélt a vakcinákról, de arról egyelőre nincs egyértelmű információ, hogy a különböző eljárással fejlesztett vakcinák között lehet-e különbség e tekintetben. Mindenestre az osztrák Kurierban Richard Neher svájci bioinformatikust idézik, aki szerint nagyon valószínű, hogy az mRNS-alapú Pfizer és Moderna-vakcinák hatásosak az új mutációval szemben is, ezen nem változtat, hogy a vírus egy eleme megváltozott.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

400 igen és 248 nem mellett az EP elfogadta a spanyol legfelsőbb bíróság kérését: felfüggesztik Carles Puigdemont és két katalán képviselőtársának a mentelmi jogát.

Az EP-beli szavazás ugyan titkos lesz, de az Azonnali utánajárt, hogyan fognak szavazni a magyar EP-képviselők.

A Fidesz Néppártból való távozásának sürgetése a jéghegy csúcsa az osztrák sajtó szerint.

Nyilvános bocsánatkérést is követelnek az oroszok azért, mert az EMA egy vezetője az orosz vakcina engedélyezésének elhalasztására szólította
fel az európai országokat.

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

A szabadságpárti Herbert Kickl „egészségügyi apartheidnek“ nevezte Izrael sikeres oltási politikáját.

Az országot irányító. Abdel Fattah el-Sziszi altábornagy amúgy brutális katonai rezsimje 2013-ben puccsal vette el a hatalmat az Izrael- ellenes és antiszemita Muszlim Testvériségtől, most eltökélte, hogy a zsidóságról is oktatni fogja a fiatalokat.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Twitter megosztás Google+ megosztás