Mentálisan is embert próbáló karácsony elé nézünk

Szerző: Petróczi Rafael
2020.12.19. 08:09

Erre figyelmeztet a WHO európai igazgatója, aki szerint hosszú távú mentális hatásai lesznek a vírus árnyékában töltött téli hónapoknak. Akikre most kell nagyon odafigyelni, azok a téli depresszióban szenvedők.

Mentálisan is embert próbáló karácsony elé nézünk

Most már szinte közhely, hogy ez a karácsony más lesz, mint amit megszoktunk: legalábbis akkor, ha nem akarjuk megszegni a koronavírus-járvány miatt bevezetett nemzeti rendelkezéseket – Nagy-Britanniában például három háztartásból jöhetnek csak össze az emberek ünnepelni, Franciaországban hat felnőtt találkozhat maximum, Olaszországban pedig még a lakóhely szerinti települést sem hagyhatják el az állampolgárok, az ünnepek kedvéért sem.

Arról, hogy Magyarországon milyen szabályozás lesz érvényben a karácsonyi időszakban (lazítanak-e például az este nyolcas kijárási korlátozáson), a kormány csak december 21-én, hétfőn fog dönteni, a szakemberek azonban azt javasolják: csak azok ünnepeljenek együtt, akik amúgy is egy háztartásban élnek, a máshol élő rokonokat pedig akkor látogassuk meg, amikor ezt már biztonságosan megtehetjük.

WHO: Ez hosszú küzdelem lesz, mentálisan is

Az egészségügyi szempontokon túl azonban a megszokottnál elszeparáltabban töltött karácsonynak, és úgy alapvetően a koronavírus árnyékában átvészelt téli hónapoknak a mentális egészségünkre is komoly hatása van és lesz: erre figyelmeztetett pénteken dr. Hans Kluge, a WHO európai irodájának igazgatója.

Mint Kluge elmondta: arra számít, hogy

az elkövetkező hónapokban növekedni fog „a súlyos mentális betegségekkel küzdők” száma

a koronavírus miatti korlátozásokkal sújtott téli időszak következtében.

Szerinte a járvány mentális hatásai hosszú távúak és kiterjedtek lesznek, így ezzel sokáig kell majd megküzdeniük a mentális egészséggel foglalkozó szakembereknek is.

HANS KLUGE (KÖZÉPEN) ONLINE TÁJÉKOZTATÓT TART A JÁRVÁNYRÓL KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI KORMÁNYFŐKNEK. FORRÁS: A WHO EURÓPAI IRODÁJÁNAK FACEBOOK-OLDALA

Az egyéni megküzdést segítendő a WHO egyébként stresszkezelési könyvet is kiadott, amiben rajzolt figurákon keresztül mutatják be például a hatékony stresszlevezetést szolgáló légzőgyakorlatokat.

Nem a járvány okozza a legsötétebb gondolatokat, az csak felerősíti őket

Annyiban minden bizonnyal igaza van a WHO európai igazgatójának, hogy az emberek általában a nehéz élethelyzetekből adódó problémák tartós feloldására nem a tűzoltás időszakában fognak időt szakítani, hanem az azt követő hónapokban – ez volt az Azonnalinak a vírus alatti munkájukról megnyilatkozó pszichológusok véleménye.

Azaz ha a járvány és a korlátozások közvetlen vagy közvetett hatásai miatt összeomlanak mentálisan emberek – a kórházba kerülő, klinikai eseteket leszámítva –, ők minden bizonnyal nem most, hanem csak néhány hónap múlva fognak az egészségügyi szakemberek látókörébe kerülni.

Ugyanakkor, ahogy az Azonnali riportjában megszólaló szakemberek elmondták: a koronavírus közvetlenül nem szokott oka lenni annak, hogy valaki pszichológushoz fordul. Mint egyikük kifejtette: „Trendszinten inkább az figyelhető meg, hogy akiknek vannak lelki nehézségei, azoknál ezek a koronavírus-válság alatt sokkal erőteljesebben jelentkeznek, és a növekvő szenvedésnyomás következtében keresnek fel szakembert.”

Azaz a koronavírus, a fizikai, egzisztenciális félelmek és csapások, a bezártság, a meggyengülő szociális hálók, a társas interakciók beszűkülése a lelki problémáknak sokkal inkább katalizátorai, semmint közvetlen okai.

A koronavírus közvetlen okként már csak azért sem szerepel, mert az ezekből fakadó frusztrációk közösségi jellegűek: mindannyian ugyanúgy szenvedünk attól, hogy nem mehetünk színházba, moziba, koncertekre, meccsre – így a járvány közvetlen traumái jól feldolgozhatóvá válnak szakember segítsége nélkül is.

A téli depresszió tüneteire rátehet egy lapáttal a járványhelyzet

Akiknek a mentális állapotára nem később, hanem most is súlyosan romboló hatással lehet a járvány, azok a téli depresszióban szenvedő emberek: ők azok, akik

alapból is nehezebben viselik a téli hónapokat, mert az agyuk biokémiai egyensúlya felborul a rövidebb nappali órák és a kevesebb napfény következtében, akár komoly depressziós tüneteket is előidézve.

Most pedig erre rátesz egy lapáttal, hogy még a szociális elzártsággal és távolságtartással is meg kell küzdeniük.

Magyarországon egyébként a lakosság körülbelül tizede szenvedhet téli depresszióban – az Egyesült Államokban ez az arány öt százalék –, ami azonban ennél is súlyosabb probléma, az az alkoholizmus: míg az alkoholfüggők aránya Magyarországon a 15 évnél idősebb lakosság körében 9,4 százalék (ennél rosszabb adattal csak a lettek „büszkélkedhetnek” az EU-ban), addig a problémás alkoholfogyasztókat tekintve már vezetők vagyunk: a társadalom 21,2 százaléka szenved fizikai vagy mentális egészségkárosodást a rossz alkoholfogyasztási szokásainak következtében.

 

A vírus – az alkoholizmus problémáját részletesen körüljáró cikkünk szerint – ezen a problémán is csak ront, bár a száraz novemberhez hasonló kezdeményezések valamelyest ellensúlyozhatják a koronamagányban egészségtelenül alkoholizálok számát.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek