+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. december 19. szombat, 08:09
Erre figyelmeztet a WHO európai igazgatója, aki szerint hosszú távú mentális hatásai lesznek a vírus árnyékában töltött téli hónapoknak. Akikre most kell nagyon odafigyelni, azok a téli depresszióban szenvedők.

Most már szinte közhely, hogy ez a karácsony más lesz, mint amit megszoktunk: legalábbis akkor, ha nem akarjuk megszegni a koronavírus-járvány miatt bevezetett nemzeti rendelkezéseket – Nagy-Britanniában például három háztartásból jöhetnek csak össze az emberek ünnepelni, Franciaországban hat felnőtt találkozhat maximum, Olaszországban pedig még a lakóhely szerinti települést sem hagyhatják el az állampolgárok, az ünnepek kedvéért sem.

 

Arról, hogy Magyarországon milyen szabályozás lesz érvényben a karácsonyi időszakban (lazítanak-e például az este nyolcas kijárási korlátozáson), a kormány csak december 21-én, hétfőn fog dönteni, a szakemberek azonban azt javasolják: csak azok ünnepeljenek együtt, akik amúgy is egy háztartásban élnek, a máshol élő rokonokat pedig akkor látogassuk meg, amikor ezt már biztonságosan megtehetjük.

 

WHO: Ez hosszú küzdelem lesz, mentálisan is

 

Az egészségügyi szempontokon túl azonban a megszokottnál elszeparáltabban töltött karácsonynak, és úgy alapvetően a koronavírus árnyékában átvészelt téli hónapoknak a mentális egészségünkre is komoly hatása van és lesz: erre figyelmeztetett pénteken dr. Hans Kluge, a WHO európai irodájának igazgatója.

 

Mint Kluge elmondta: arra számít, hogy

 

az elkövetkező hónapokban növekedni fog „a súlyos mentális betegségekkel küzdők” száma

 

a koronavírus miatti korlátozásokkal sújtott téli időszak következtében.

 

Szerinte a járvány mentális hatásai hosszú távúak és kiterjedtek lesznek, így ezzel sokáig kell majd megküzdeniük a mentális egészséggel foglalkozó szakembereknek is.

 

HANS KLUGE (KÖZÉPEN) ONLINE TÁJÉKOZTATÓT TART A JÁRVÁNYRÓL KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPAI KORMÁNYFŐKNEK. FORRÁS: A WHO EURÓPAI IRODÁJÁNAK FACEBOOK-OLDALA

 

Az egyéni megküzdést segítendő a WHO egyébként stresszkezelési könyvet is kiadott, amiben rajzolt figurákon keresztül mutatják be például a hatékony stresszlevezetést szolgáló légzőgyakorlatokat.

 

Nem a járvány okozza a legsötétebb gondolatokat, az csak felerősíti őket

 

Annyiban minden bizonnyal igaza van a WHO európai igazgatójának, hogy az emberek általában a nehéz élethelyzetekből adódó problémák tartós feloldására nem a tűzoltás időszakában fognak időt szakítani, hanem az azt követő hónapokban – ez volt az Azonnalinak a vírus alatti munkájukról megnyilatkozó pszichológusok véleménye.

 

Azaz ha a járvány és a korlátozások közvetlen vagy közvetett hatásai miatt összeomlanak mentálisan emberek – a kórházba kerülő, klinikai eseteket leszámítva –, ők minden bizonnyal nem most, hanem csak néhány hónap múlva fognak az egészségügyi szakemberek látókörébe kerülni.

 

Ugyanakkor, ahogy az Azonnali riportjában megszólaló szakemberek elmondták: a koronavírus közvetlenül nem szokott oka lenni annak, hogy valaki pszichológushoz fordul. Mint egyikük kifejtette: „Trendszinten inkább az figyelhető meg, hogy akiknek vannak lelki nehézségei, azoknál ezek a koronavírus-válság alatt sokkal erőteljesebben jelentkeznek, és a növekvő szenvedésnyomás következtében keresnek fel szakembert.”

 

Azaz a koronavírus, a fizikai, egzisztenciális félelmek és csapások, a bezártság, a meggyengülő szociális hálók, a társas interakciók beszűkülése a lelki problémáknak sokkal inkább katalizátorai, semmint közvetlen okai.

 

A koronavírus közvetlen okként már csak azért sem szerepel, mert az ezekből fakadó frusztrációk közösségi jellegűek: mindannyian ugyanúgy szenvedünk attól, hogy nem mehetünk színházba, moziba, koncertekre, meccsre – így a járvány közvetlen traumái jól feldolgozhatóvá válnak szakember segítsége nélkül is.

 

A téli depresszió tüneteire rátehet egy lapáttal a járványhelyzet

 

Akiknek a mentális állapotára nem később, hanem most is súlyosan romboló hatással lehet a járvány, azok a téli depresszióban szenvedő emberek: ők azok, akik

 

alapból is nehezebben viselik a téli hónapokat, mert az agyuk biokémiai egyensúlya felborul a rövidebb nappali órák és a kevesebb napfény következtében, akár komoly depressziós tüneteket is előidézve.

 

Most pedig erre rátesz egy lapáttal, hogy még a szociális elzártsággal és távolságtartással is meg kell küzdeniük.

 

Magyarországon egyébként a lakosság körülbelül tizede szenvedhet téli depresszióban – az Egyesült Államokban ez az arány öt százalék –, ami azonban ennél is súlyosabb probléma, az az alkoholizmus: míg az alkoholfüggők aránya Magyarországon a 15 évnél idősebb lakosság körében 9,4 százalék (ennél rosszabb adattal csak a lettek „büszkélkedhetnek” az EU-ban), addig a problémás alkoholfogyasztókat tekintve már vezetők vagyunk: a társadalom 21,2 százaléka szenved fizikai vagy mentális egészségkárosodást a rossz alkoholfogyasztási szokásainak következtében.

 

 

 

A vírus – az alkoholizmus problémáját részletesen körüljáró cikkünk szerint – ezen a problémán is csak ront, bár a száraz novemberhez hasonló kezdeményezések valamelyest ellensúlyozhatják a koronamagányban egészségtelenül alkoholizálok számát.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás