+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Papp Gábor András
2020. december 15. kedd, 15:06
Donald Trump sok külföldön állomásozó amerikai katonát hozna haza az Egyesült Államokba még Joe Biden beiktatása előtt, és ezzel komplett országok és régiók válhatnak instabillá Afrikában és a Közel-Keleten. Akárhonnan is nézzük, ma Afganisztánban és Szomáliában is Amerika jelenti a stabilitást.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Mi a közös Afganisztánban, Irakban és Szomáliában? A szélsőséges éghajlat és instabil kormányzatok mellett az amerikai katonák meghatározó jelenléte. Mindhárom országban mérhetetlen a pusztítás és a terror, nem is beszélve az iraki és afganisztáni embertelen háborúkról, amelyek a mai napig is kísértik az ott lakók és az onnan elmenekültek életét. Az ezekben az országokban állomásozó amerikai katonák amellett, hogy saját országuk félresiklott stratégiai hibáit próbálják foltozgatni, már sok-sok éve stabilitást és biztonságot jelentenek az ott lakóknak, és problémát a terroristáknak.

 

Ez most úgy néz ki, hogy megváltozik, és nem abba az irányba, aminek ők vagy mi, európaiak örülhetünk.

 

Donald Trump amerikai elnök nagy port kavart a nemzetközi porondon azzal, hogy októberben a maradék Afganisztánban állomásozó amerikai katonák hazahozataláról tweetelt, amit karácsonyig szándékozik megtenni. Ezt követte a helyettes védelmi miniszterének, Chris Millernek a bejelentése novemberben, miszerint a Pentagon készen áll csökkenteni az Afganisztánban és Irakban állomásozó katonák számát országonként 2500-ra január 15-ig. Trump legújabb bejelentése pedig arról szól, hogy Szomáliából is ki akarják vonni a csapatok nagy részét jövő év elejéig. Ha ezek a csapatkivonások valóban megtörténnek, annak súlyos következményei lehetnek ezekre a régiókra és Európára nézve.

 

Utolsó rúgások

 

Donald Trump továbbra is kitart amellett, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt csalással nyerte meg az amerikai elnökválasztást. Az elnök számos pert is indított az ügyben, amelyeket valódi bizonyítékok hiányában el is veszített. Biztosnak tűnik, hogy Joe Bident 2021. január 20-án be fogják iktatni, mint az Egyesült Államok 46. elnökét, így a kérdés adott: miért éppen most akarná hazahozni a katonákat Donald Trump, bő egy hónappal a leköszönése előtt?

 

Trump már a 2016-ban is sokszor kampányolt a katonák hazahozatalával, és a 2019-es State of the Union beszédében is utalt erre, amikor úgy fogalmazott, hogy „a nagy nemzetek nem űznek végtelen háborúkat”. A számok azonban másról árulkodnak. Míg az Obama-elnökség végén, 2016-ban megközelítőleg 198 ezer katona állomásozott a tengerentúlon, addig ez a szám nagyjából egy 2020 szeptemberi jelentés szerint 169 ezerre csökkent.

 

Az ördög azonban a részletekben rejlik: 2017 decemberétől kezdve ugyanis a nemzetvédelmi minisztérium (Defense Department) egyszerűen

 

kivette az Afganisztánban, Szíriában és Irakban tartózkodó katonák számát a jelentéseikből, aktív katonai operációkra hivatkozva.

 

Amit a Trump-adminisztráció csinált négy év alatt, az amerikai katonák sokszor hibás átcsoportosítása és nem a „hazahozataluk” volt.

 

Bármennyi katonát is sikerülne Trumpnak hazahoznia, Biden újakat fog kiküldeni a beiktatását követően – ezt nemcsak az általa képviselt külpolitikai irány, de az USA nagyhatalmi pozícióját veszélyeztető nemzetközi politika is megköveteli. Ezt az egyre veszélyesebb nemzetközi légkört Washington körül jól mutatják olyan példák, mint amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet 2014-ben, vagy Kína hihetetlen fegyverkezése a Dél-kínai-tengeren. A politikai kommunikációs trükk pedig egyszerű: amíg Trump a „katonák hazahívójaként” tetszeleghet, addig Bident „háborús uszítónak” lehet beállítani.

 

Afganisztánt hátrahagyni nem kell félnetek

 

Az Egyesül Államokat el sem lehet képzeni a saját érdekeit biztosító nemzetközi intézmények és rengeteg katonai támaszpont nélkül. A puszta gondolat, hogy ezeket az ország bármikor is hátrahagyja, önmagában is meglehetősen abszurdnak tűnik. Érdemes azonban végiggondolni, hogy mi történne, ha csupán bizonyos régiókból az amerikaiak egyszerűen kivonnák csapataikat. Az Európát is érintő menekülthullám és terrorcselekmények fényében érdemes Afganisztánt és Szomáliát néznünk, hogy az esetleges amerikaiak által hátrahagyott hatalmi vákuumot kik és miképpen töltenék be.

 

Az afganisztáni talán az egyik legismertebb a „végtelen háborúk” közül, az itteni konfliktus az USA 2001. szeptember 11-ei terrortámadásra adott válasza és egy sor másik „végtelen háború” kezdete, ami közel két évtizede tart. Afganisztán kapcsán létezik egy olyan szerződés, ami meghatározza az amerikai katonák kivonásának a módját, és leszögezi, hogy 2021 májusáig ennek meg is kell történnie.

 

Jelenleg megközelítőleg ötezer amerikai katona tartózkodik Afganisztánban és nagyjából háromezer Irakban, ezt a számot év végéig 2500 főre szeretné csökkenteni Trump a két országban külön-külön. Azonban a részletekről nagyon keveset tudni, például:

 

+ a kivonni kívánt alakulatok típusáról,

 

+ a hátramaradó békefenntartó erők mennyiségéről,

 

+ a beépített civil és katonai személyekről,

 

+ diplomáciai küldöttekről,

 

+ a humanitárius munkát végzőkről,

 

+ és azokról is, akik a bázisok és a felszerelések karbantartását végzik majd.

 

Van azonban egy kongresszusi jelentés, ami szerint 2020 utolsó negyedévében Afganisztánban több, mint 30 ezer személy volt szolgálatban. Ebből az is kiderül, hogy komoly amerikai és szövetségesi kivonások történtek az elmúlt egy évben, pedig a második negyedévben még körülbelül 50 ezer. A meglévő információkból lehet következtetni arra, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie majd Bidenéknek:

 

+ Az első és legfontosabb, hogy a tálibok betartják-e az ígéretüket, hogy az országban mindennemű helyi és nemzetközi terrornak útját állják. Erre nincs semmi garancia, főleg, hogy egy részük továbbra is kapcsolatban van az al-Kaidával. Sőt, az Egyesült Államok és a tálibok közti megegyezés értelmében már történtek is fogolycserék, aminek a keretében az afgán kormány közel ötezer tálib foglyot engedett már el, közülük négyszáz olyat, akik különösen veszélyesek. Az ő visszatérésük a harcmezőre sok fejtörést okozhat még a békepártiaknak.

 

+ Az afgán kormány civil és katonai büdzséjét is jórészt amerikai és szövetséges támogatások teszik ki, így kérdéses, hogy a jövőben miből fognak gazdálkodni. Remélhetőleg, ha az USA vagy bármelyik nagyhatalom támogatni kívánja az afgán kormányt, már nem hagyják figyelmen kívül az ott uralkodó mérhetetlen korrupciót, ami nagyban aláásta a stabilitás felé tett erőfeszítéseket.

 

+ Amennyiben a hosszantartó kiegyezés mégsem sikerül a két fél között, nem árt, ha megvan az a kiépített infrastruktúra és környezet, amely lehetővé teszi a csapatok gyors bevetését. Az elmúlt időben nagyjából tíz bázist zártak be, és egyáltalán nem mindegy, hogy a többit megfelelő módon karban tudják-e tartani.

 

+ Az afgán nemzeti erők felszereltsége és képzettsége meglehetősen gyenge, arról nem is beszélve, hogy teljesen rá vannak utalva az amerikai és szövetséges légi támogatásokra, amelyeket még a béketárgyalások ideje alatt is sokszor kellett bevetni.

 

+ A hatalmi vákuum nyomására

 

más nagyhatalmak is bepróbálkozhatnak, leginkább Oroszország.

 

Az oroszok 2015-ben ismerték el stratégiai kapcsolataikat a tálibokkal, amit azóta is fenntartanak. Azonban Pakisztán, Irán és Kína is sorban áll az ajtónál. Bár Peking Afganisztáni jelenlétének sikere erősen megkérdőjelezhető tekintettel, a kínai muszlim kisebbség szisztematikus elnyomására.

 

Mi újság Szomáliával?

 

A 15 milliós országban több, mint 15 éve tart a terror uralma. Ez az utóbbi időben egyre csak erősödött. A vérengzés mögött az ország kormányzásáért folyó harc áll, a versesengő felek pedig a szomáli kormányzat és az al-Shabaab terrorszervezet. Maga az ellentét 2006-ra nyúlik vissza, amikor az országot irányító Iszlám Bíróságok Unióját meggyanusították azzal, hogy kötődése van az al-Kaidához – amiért a szomszédos Etiópia, amerikai támogatással persze, lerohanta Szomáliát.

 

A szétvert kormányzat darabjaiból csírázott ki az al-Shabaab terrorszervezet, ésl étrejött egy új átmeneti kormány Etiópia támogatásával. A nemzeti legitimitás hiánya, a hihetetlen korrupció, a nemzeti hadsereg felének alkalmatlansága és a tény, hogy képtelenek érdemben állami szolgáltatásokat nyújtani Mogadishu fővárosán kívül mind azt támasztja alá, hogy

 

csak idő kérdése, mikor omlik össze a kormányzat.

 

Az országnak a maga belviszályán túl további problémákat jelenthetnek közvetlen szomszédjai: Etiópia, ahol jelenleg egy polgárháborúnak lehetünk szemtanúi és Kenya, ahol az Al-Shabaab ugyan csak nagy erőkkel van jelen. Mivel a térségben számtalan belviszály zajlik, akár csak az egyik országnak az instabillá válása is táptalajként szolgálhat a terrorszervezetek elképesztő megerősödésének.

 

A jelenlegi hétszáz amerikai katona nagy részét Kenyába, illetve környező országokba akarják átvezényelni, aminek komoly következményei lesznek Szomáliára nézve, és ezek a csapatkivonások az al-Shabaabot is alkupozícióba emelhetik. Képzett és jól felszerelt katonák hiányában az Al-Shabaab további területeket foglalhat, beleértve magát a fővárost is. Végezetül az amerikaiak által kiképzett elit terrorelhárítási osztag, a Danab Brigád védtelen marad nem csak a terroristákkal, de a Szomáliát uraló törzsi ellentétekkel szemben is, tekintettel az osztag színes törzsi hátterére.

 

A Biden-adminisztrációnak fontos megértenie, hogy Szomália esetében politikai, és nem katonai megoldást kell eszközölniük. Az anyagi és katonai támogatásukat a jelenlegi diszfunkcionális kormányzat megreformálásához kell kötniük, ezzel is növelve a szomáli lakosság bizalmát a kormányzat felé, így útját állni további radikalizálódásnak.

 

Merre tovább?

 

Politikai játszma vagy sem, az Egyesült Államok nem engedhet meg magának további átgondolatlan és hektikus stratégiát, amennyiben fenn kívánja tartani saját pozícióját. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen stratégiával magát a NATO-t is aláássa, és

 

az elhamarkodott csapatkivonások visszaüthetnek úgy, hogy a későbbiekben még több pénzt és emberéletet kell majd feláldoznia az USA-nak.

 

2011-ben az amerikaiak irtózatos erőket mozgósítottak, hogy eltöröljék az al-Kaidát a föld színéről, és közel sikerrel is jártak. Az al-Kaida egy része azonban fennmaradt – köszönhetően a jelentős amerikai csapatkivonásoknak Irakból – majd kihasználva az Arab Tavasz adta káoszt megszületett az Iszlám Állam (ISIS).

 

A kiszámíthatóságot és stabilitást biztosító amerikai katonák meggondolatlan kivonása ezeknek a régióknak a káoszba taszításához vezethet, ami újabb terrorszervezetek és magukat prófétáknak valló tömeggyilkosok színrelépését eredményezheti.

 

Ez a káoszon és vérontáson kívül pedig újabb menekülthullámokat is eredményezhet, újra felkorbácsolva a kedélyeket Európában.

 

A szerző politológus. Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

A tüntetők közel nyolc órán át állták körbe a bevándorlási hivatal autóját, így végül nem tudták deportálni a két indiai férfit. Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy Skóciának legyen saját bevándorláspolitikája.

Szombattól korlátozás nélkül utazhatnak a beoltott magyarok és csehek a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Gulyás Gergely szerint a PCR-tesztek nem adnak elég bizonyosságot. Viszont jöhetnek a lakodalmak és lassan a koncertek is. Mutatjuk, miről volt szó az eheti kormányinfón!

A miniállam mindeközben 50 euróért árulja turistáknak az orosz vakcinát, cserébe el kell tölteni hat éjszakát náluk.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás