+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. december 13. vasárnap, 13:13
Két évszázaddal ezelőtt hunyt el az a magyar főúr, aki földbirtokosként, politikusként, és kultúrapártolóként tekintélyes örökséget hagyott a fiára. Habár nevét a mai napig a nemzet könyvtára őrzi, kevesen tudják, hogy azt nem a „legnagyobb magyarról”, hanem annak apjáról kapta. Ha azonban tüzetesebben vizsgáljuk meg Széchényi Ferenc gróf életművét, láthatjuk, hogy a különbségek kettejük között talán nem is olyan nagyok.

A Nemzeti Múzeum lépcsőitől balra egy taláros férfialak szobra magasodik, kinek nyakában a Habsburg Birodalom egyik legrangosabb kitüntetése, az Aranygyapjas Rend jelképe díszeleg, a jobb kezében pedig összegöngyölt fóliánst tart.  Mivel ez utóbbi nem más, mint a múzeum alapító okirata, így már sokak számára nyilvánvaló lehet, hogy a szobor gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferencet mintázza.

 

Honnan jönnek a Széchényiek?

 

1754. április 28-án jött a világra Felsőszéplakon a dénesfalvi grófnő, Cziráky Mária és Mária Terézia huszárkapitánya, Széchényi Zsigmond gyermekeként. Bár a Széchényiek fiatalnak számítottak az arisztokrata famíliák között,

 

felemelkedésük százéves története igen látványos volt. A család hírnevét megalapozó Széchényi-Szabó Márton még paraszti körülmények között nőhetett fel a 17. században,

 

de a végvári harcok során Veszprém várának hadnagyi rangját is megszerezte. György névre keresztelt fia már az esztergomi érsek székében foglalhatott helyet, akinek unokaöccse pedig a török kiűzésében is részt vett – ezt jutalmazta I. Lipót grófi ranggal.

 

Ferenc tehát a császári és királyi udvar felé tanúsított hűségét egyrészt családjának, másrészt a bécsi Theresianumban töltött éveknek köszönhette, ahol jogi és gazdasági tanulmányokat folytatott. Vonzották a felvilágosodás eszméi, olyannyira, hogy 1775-ben Kőszegen belépett a helyi szabadkőműves páholyba. Akárcsak híressé vált fia, ő is egy özvegyet vett feleségül: a József bátyja halálát követő harmadik esztendőben kérte meg Festetics Julianna kezét. Ahhoz azonban, hogy elvegye a keszthelyi Georgikon alapítójának nővérét, külön pápai engedélyt kértek.

 

Ez a tény, valamint fennmaradt levelezésük is bizonyítja, hogy szerelmi házasságot kötöttek, ami a korban igen ritka volt. Frigyükből hat gyermek született, akik közül öten érték meg a felnőttkort: Lajos, Franciska, Zsófia, Pál és István. Ez utóbbi iskoláztatására különösen ügyelt – talán érezte, hogy gondolkodásmódját és vívódó lelki alkatát ő örökölte leginkább. Nevelési elveit jól példázza egy családi az anekdota: a gróf egy öreg jobbágyát hívta meg ebédre, majd fiával megcsókoltatta annak kezét, mondván, hogy „ez a kéz adja a kenyeret”.

 

A „kalapos király” szolgálatában

 

II. József trónra lépését Ferenc bizakodva figyelte. Annak ellenére, hogy a királyi eskü elhagyása, valamint a Szent Korona Bécsbe szállítása ellen ő maga is felszólalt Sopron vármegye közgyűlésén, karrierje nyílegyenesen haladt felfelé: több vármegyében királyi biztos, 1783-ban a Horvát-Szlavón Bánság helytartója, két évvel később Zágráb főispánja lett. Az idő múlásával azonban a különc uralkodó reformjai egyre kevésbé lettek vállalhatóak számára, így 1786-ban (betegségre hivatkozva) minden tisztségéről lemondott.

 

Az egyik legsikeresebb jozefinista egyik napról a másikra visszavonult a közélettől és utazni kezdett: meglátogatta Csehország és a Német-római Császárság nagyvárosait, de járt Londonban és Oxfordban is. Csakúgy, mint legifjabb gyermeke fél évszázaddal később,

 

ő is e körutak során döbbent rá arra, hogy mekkorák a művelődésbeli különbségek Magyarország és Európa nyugati fele között.

 

Mivel külföldön több múzeumot, könyvtárat és egyetemet is meglátogatott, itt készült feljegyzései alapján a hazai kulturális örökséget ápoló intézmények fejlesztésébe kezdett.

 

A NAGYCENKI KASTÉLY BEJÁRATA. FOTÓ: WIKIMEDIA COMMONS

 

Ferenc, a mecénás

 

Széchényi Ferenc nagy buzgalommal gyűjtötte a magyar nyelvű könyveket, kéziratokat, térképeket és más történelmi emlékeket. Megbízott fürkészeivel minden magyar nagyvárosban találkozni lehetett, akik e ritkaságok után kutattak. A kor szokásával szemben előszeretettel alkalmazott magyar titkárokat németajkúak helyett, akik közül a leghíresebb a szintén szabadkőműves Hajnóczy József volt. Támogatta a magyar irodalom akkori képviselőit, köztük Csokonai Vitéz Mihályt és Kazinczy Ferencet is. Előbbi szerint Széchényi kultúrapártolása „dicsőséget szerzett a magyar nemzetnek”, míg utóbbi „szent hazafinak” nevezte őt.

 

II. Lipót rövid uralkodása alatt Ferenc részt vett a kor nagy reformterveinek kidolgozásában, ahol olyan „eretnek” gondolatok mellett foglalt állást, mint a vallásszabadság, a nemesi adózás vagy a magyar mint hivatalos nyelv bevezetése. Nem csoda, hogy ezek a célok majd négy évtizeddel később is visszatérnek fia könyveiben. A francia forradalom kitörése, majd az ezt követő koalíciós háborúk azonban ismét felkavarták a politika állóvizét.

 

I. Ferenc császár és király trónra lépését követően vissza kellett vonulnia, mert a Martinovics-féle összeesküvésbe sodródott Hajnóczy alkalmazása, valamint szabadkőműves tagsága már a Széchényi család jó hírnevét is fenyegette. Mikor a császár ügynökei kérdőre vonták, hogy miért nem ismerte Hajnóczy politikai nézeteit, akkor csak ennyit válaszolt: „A rám állított besúgót is évek óta ismerem, mégsem tudom, milyen jelentéseket firkál rólam!” Csupán 1798-ban tért vissza a közéletbe, amikor elvállalta Somogy vármegye főispáni tisztjét, de királyi biztosként közreműködött a Dráva és Duna szabályozásának korai munkálataiban is (lám, ezt az örökséget is továbbadta fiának).

 

1802-ben 11884 nyomtatványból, 1150 kéziratból, 143 kötetnyi térképből, 2019 nemesi címerből és 2675 éremből álló gyűjteményt adományozott a „drága hazának”, s ezzel a Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapját teremtette meg, ami a mai Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár jogelődjének tekinthető. Adományozókedve nem hagyott alább: 1808-ban újabb kilencezer kötettel és hatezer rézmetszettel toldotta meg korábbi felajánlásait. Nem véletlen hát, hogy tevékenységét a bécsi udvar a fent említett Aranygyapjas Renddel, míg a magyar országgyűlés József nádor előterjesztésére 1807-ben külön törvénycikkben mondott neki hálát:

 

„Hálás szivvel emlékeznek meg az ország karai és rendei gróf Széchényi Ferencz, királyi főkamarásmesternek azon bőkezüségéről s a közjólét gyarapitására irányzott igyekezetéről, mely szerint dicséretes emlékezetü őseinek nyomdokait követvén, terjedelmes és válogatott könyvtárát, valamint kiváló gondossággal és költekezéssel gyüjtött ritka pénzérmeit s jeles családok czimereit, ugyszintén földabroszait, képeit és kéziratait a magyar nemzet használatára, teljes joggal, átirta és ezekkel egy fölállitandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta.”

 

A váratlan fordulat

 

1811-ben ismét lemondott minden tisztségéről. Ennek hátterében egyre gyengülő látását sejthetjük, de a kortársak visszaemlékezései alapján szellemének romlása is megindulhatott. Ezt jelezte korábban nem jellemző vallási rajongása, ami mellé hullámzó kedélyállapot is társult. Viselkedésének változásairól fia, István a következőket jegyezte fel: „Az én jó öreg atyámat látta Viczay papa mint ateistát, mint lángoló hazafit, mint bősz royalistát, mint vakbuzgót és így tovább. [...] Így sodorták őt a hullámok, hogy fognak engem sodorni?” – elmélkedett az ifjú Széchenyi, aki

 

a családnévről állítólag a gyorsabb írás miatt emelte le a második ékezetet.

 

Széchényi Ferenc megfáradt szemeit 1820. december 13-án hunyta le örökre Bécsben, testét a nagycenki családi sírboltban helyezték el, ahová hamarosan követte felesége is. Öt évvel atyja halála után azonban a legkisebb fiú a pozsonyi diétán szólásra emelkedett, hogy birtokainak egyévi jövedelmét annak a bizonyos tudós társaságnak a felállítására ajánlja fel.

 

NYITÓKÉP: Johann Ender: Széchényi Ferenc portréja

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

Václav Klaus az egyik legismertebb kritikusa a koronavírus elleni intézkedéseknek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás