Sebastian Kurz népszerűsége folyamatosan csökken a járványkezelés következtében. Miközben az emberek már nem tekintenek annyira pesszimistán a jövőbe, az osztrák kancellárral és jobbközép-zöld kormányával elégedetlenek.
Sebastian Kurz népszerűségének a koronavírus mindenképpen jót tett. A tavaszi hullám idején a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűsége majdnem 50 százalék közelébe is került. Értelemszerűen egy rendkívüli helyzet idején a polgárok a végrehajtó hatalom felé fordulnak bizalommal, onnan várják a megoldást. Mivel
A járvány második hulláma azonban Ausztriát is keményen érinti. Az egy főre jutó napi új fertőzések tekintetében Ausztria novemberre világelső lett. A kormány már október végén szigorú lockdownt hirdetett az éttermek, kulturális intézmények bezárásával, esti kijárási tilalommal – nagyrészt ezeket másolta az Orbán-kormány is, elvégre Ausztriát „a laboratóriumunknak” tartja a magyar miniszterelnök. Kurzék november közepén aztán továbbszigorítottak: a boltok, üzletek is mind bezártak, és napközbeni kijárási tilalmat is bevezetett a kormány (igaz, számos kivétellel).
Kezdődött azzal, hogy kiderült: a néppárti vezetésű Tirolban elhallgatták február végén, hogy Ischgl síparadicsomban többen is megfertőződőttek a kínai koronavírusban, holott több skandináv állam már akkor jelezte, hogy az onnan visszatért állampolgáraik koronavírusosak lettek. Legalább kétezer német és skandináv fertőzés vezethető vissza a tiroli hatóságok késlekedésére. Jelenleg több, mint négyezren – például elhunytak hozzátartozói – tervezik perelni az osztrák államot is a konkrét vendéglátóipari egységek mellett a mulasztásokért.
A síturizmus kérdése aztán a második hullám idején is visszajött, amikor Kurz – a német, a bajor és az olasz kormányokkal is dacolva – kitartott amellett, hogy nyílhassanak meg a sípályák, jöhessenek a külföldi turisták már karácsony előtt Ausztriába. Miután azonban München a visszatérő turistákat tíznapos karanténnal, Róma pedig a határok lezárásával fenyegette meg, Bécs letett a tervéről, azaz végül mégsem követi Svájc példáját, ahol folyamatosan ment a síturizmus, holott az országban is nagyon magas a fertőzöttek száma.
Az ellenzék szerint a jobbközép-zöld Kurz-kormány nem készült fel nyáron eléggé a második hullámra, és ezért vannak rögtönzések. Ráadásul a lockdown október végi bejelentését is még az előzte meg, hogy pár héttel korábban Rudolf Anschober, zöld egészségügyi miniszter bizonygatta: bizonyosan nem lesz újabb lockdown.
December elején, amikor az osztrák kormány bejelentette a további szigorításokat, Kurz kancellár a közszolgálati ORF2 híradójának adott interjút, amiben
A vita arról robbant ki kettőjük között, hogy Wolf szerint a kormány késlekedett az intézkedésekkel, Kurz viszont elsősorban a bevándorlókra fogta volna a vírus elterjedését, akik a nyári szünetet külföldön töltötték, majd onnan – elsősorban a nyugat-balkáni államokból – „behozták” a vírust újra Ausztriába. Florian Klenk, a balliberális bécsi Falter hetilap főszerkesztője az interjú után eleve azzal vádolta meg Kurzot, hogy
Egy biztos: ellentétben az első hullámmal Kurz nem olyan magabiztosan cselekszik most, a társadalom is érzi, hogy sokszor rögtönöz a kabinet. Ezzel függhet össze, hogy miközben a közvélemény-kutatásokban az emberek optimizmusa növekszik a járvány végét illetően,
Miközben májusban az osztrákok 52 százaléka mondta azt, hogy egy közvetlen kancellárválasztás esetén Kurzot ikszelné, most már csak 32 százaléknyian gondolják így – azaz május óta húsz százalékpontot zuhant Sebastian Kurz népszerűsége.
A Kurz-éra végéről persze túlzás lenne írni, mert az ÖVP – a visszaesések ellenére – stabilan őrzi 40 százalékkal az első helyét a pártok versenyében,
Mindazonáltal a Zöldek is visszaestek az első hullám óta: miközben májusban 19 százalékra mérték őket, most 14 százalékon állnak. Ezzel szemben az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) csak nagyon kicsit tudnak a kormány népszerűségvesztéséből profitálni. Az első hullám idején nekik mért 19 százalékról mostanra csak 23 százalékra tudtak feljönni, annak ellenére, hogy pártelnökük, Pamela Rendi-Wagner amúgy infektológus-epidemológus. A Bécsben az SPÖ-vel közösen kormányzó liberális Neos pedig stabilan őrzi az országos 8 százalékát. Ezzel matematikailag se jönne ki még egy SPÖ-Zöldek-Neos-koalíció sem egyelőre országosan.
A szélsőjobboldal Ausztriában se tud megfelelően reagálni a koronavírusra, noha éppen az FPÖ elég hamar beleállt a korlátozások kritikájába. Ettől függetlenül megmaradtak 14 százalék környékén, azaz fej-fej mellett a Zöldekkel. Kurznak az is a szerencséje, hogy nincs egyelőre komoly kihívója az ellenzéki oldalon. A szociáldemokraták elnökét, Pamela Rendi-Wagnert a választók alig tíz százaléka látná szívesen a kancellári székben, azaz még saját pártjának híveinek több, mint fele is ellene van.
FOTÓ: Sebastian Kurz / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.