+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. december 12. szombat, 18:10
Sebastian Kurz népszerűsége folyamatosan csökken a járványkezelés következtében. Miközben az emberek már nem tekintenek annyira pesszimistán a jövőbe, az osztrák kancellárral és jobbközép-zöld kormányával elégedetlenek.

Sebastian Kurz népszerűségének a koronavírus mindenképpen jót tett. A tavaszi hullám idején a jobbközép Osztrák Néppárt (ÖVP) népszerűsége majdnem 50 százalék közelébe is került. Értelemszerűen egy rendkívüli helyzet idején a polgárok a végrehajtó hatalom felé fordulnak bizalommal, onnan várják a megoldást. Mivel

 

az első hullám Ausztriában se volt olyan súlyos, úgy nézhetett ki: Kurzék sikere az alacsonyabb fertőzöttség.

 

A járvány második hulláma azonban Ausztriát is keményen érinti. Az egy főre jutó napi új fertőzések tekintetében Ausztria novemberre világelső lett. A kormány már október végén szigorú lockdownt hirdetett az éttermek, kulturális intézmények bezárásával, esti kijárási tilalommal – nagyrészt ezeket másolta az Orbán-kormány is, elvégre Ausztriát „a laboratóriumunknak” tartja a magyar miniszterelnök. Kurzék november közepén aztán továbbszigorítottak: a boltok, üzletek is mind bezártak, és napközbeni kijárási tilalmat is bevezetett a kormány (igaz, számos kivétellel).

 

Kurzot azonban számos kritika érte már a járvány kirobbanása óta.

 

Kezdődött azzal, hogy kiderült: a néppárti vezetésű Tirolban elhallgatták február végén, hogy Ischgl síparadicsomban többen is megfertőződőttek a kínai koronavírusban, holott több skandináv állam már akkor jelezte, hogy az onnan visszatért állampolgáraik koronavírusosak lettek. Legalább kétezer német és skandináv fertőzés vezethető vissza a tiroli hatóságok késlekedésére. Jelenleg több, mint négyezren – például elhunytak hozzátartozói – tervezik perelni az osztrák államot is a konkrét vendéglátóipari egységek mellett a mulasztásokért.

 

A síturizmus kérdése aztán a második hullám idején is visszajött, amikor Kurz – a német, a bajor és az olasz kormányokkal is dacolva – kitartott amellett, hogy nyílhassanak meg a sípályák, jöhessenek a külföldi turisták már karácsony előtt Ausztriába. Miután azonban München a visszatérő turistákat tíznapos karanténnal, Róma pedig a határok lezárásával fenyegette meg, Bécs letett a tervéről, azaz végül mégsem követi Svájc példáját, ahol folyamatosan ment a síturizmus, holott az országban is nagyon magas a fertőzöttek száma.

 

Az ellenzék szerint a jobbközép-zöld Kurz-kormány nem készült fel nyáron eléggé a második hullámra, és ezért vannak rögtönzések. Ráadásul a lockdown október végi bejelentését is még az előzte meg, hogy pár héttel korábban Rudolf Anschober, zöld egészségügyi miniszter bizonygatta: bizonyosan nem lesz újabb lockdown.

 

December elején, amikor az osztrák kormány bejelentette a további szigorításokat, Kurz kancellár a közszolgálati ORF2 híradójának adott interjút, amiben

 

a neves újságíró, Armin Wolf keményen nekiment a kancellárnak, azzal vádolva, hogy „amit mond, az nem igaz”.

 

A vita arról robbant ki kettőjük között, hogy Wolf szerint a kormány késlekedett az intézkedésekkel, Kurz viszont elsősorban a bevándorlókra fogta volna a vírus elterjedését, akik a nyári szünetet külföldön töltötték, majd onnan – elsősorban a nyugat-balkáni államokból – „behozták” a vírust újra Ausztriába. Florian Klenk, a balliberális bécsi Falter hetilap főszerkesztője az interjú után eleve azzal vádolta meg Kurzot, hogy

 

egy igazi „neofesiszta” lenne – azaz a tartalom helyett csak a forma, a megjelenítés érdekelné.

 

Egy biztos: ellentétben az első hullámmal Kurz nem olyan magabiztosan cselekszik most, a társadalom is érzi, hogy sokszor rögtönöz a kabinet. Ezzel függhet össze, hogy miközben a közvélemény-kutatásokban az emberek optimizmusa növekszik a járvány végét illetően,

 

Kurz népszerűsége három éve nem látott mélypontra zuhant.

 

Miközben májusban az osztrákok 52 százaléka mondta azt, hogy egy közvetlen kancellárválasztás esetén Kurzot ikszelné, most már csak 32 százaléknyian gondolják így – azaz május óta húsz százalékpontot zuhant Sebastian Kurz népszerűsége.

 

A Kurz-éra végéről persze túlzás lenne írni, mert az ÖVP – a visszaesések ellenére – stabilan őrzi 40 százalékkal az első helyét a pártok versenyében,

 

a két kormánypártnak – az ÖVP-nek és a Zöldeknek – pedig egy mostani parlamenti választáson is meglenne az abszolút többsége.

 

Mindazonáltal a Zöldek is visszaestek az első hullám óta: miközben májusban 19 százalékra mérték őket, most 14 százalékon állnak. Ezzel szemben az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) csak nagyon kicsit tudnak a kormány népszerűségvesztéséből profitálni. Az első hullám idején nekik mért 19 százalékról mostanra csak 23 százalékra tudtak feljönni, annak ellenére, hogy pártelnökük, Pamela Rendi-Wagner amúgy infektológus-epidemológus. A Bécsben az SPÖ-vel közösen kormányzó liberális Neos pedig stabilan őrzi az országos 8 százalékát. Ezzel matematikailag se jönne ki még egy SPÖ-Zöldek-Neos-koalíció sem egyelőre országosan.

 

A szélsőjobboldal Ausztriában se tud megfelelően reagálni a koronavírusra, noha éppen az FPÖ elég hamar beleállt a korlátozások kritikájába. Ettől függetlenül megmaradtak 14 százalék környékén, azaz fej-fej mellett a Zöldekkel. Kurznak az is a szerencséje, hogy nincs egyelőre komoly kihívója az ellenzéki oldalon. A szociáldemokraták elnökét, Pamela Rendi-Wagnert a választók alig tíz százaléka látná szívesen a kancellári székben, azaz még saját pártjának híveinek több, mint fele is ellene van.

 

FOTÓ: Sebastian Kurz / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Kedden Markus Söder, bajor kormányfő visszavonulót fújt, és elfogadta a CDU elnökségének hétfői döntését Armin Laschet kancellárjelöltségéről. Vele szemben még a zöld kancellárjelölt is esélyes.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Újabb fejezetéhez érkezett az Angela Merkel utódlásáért vívott hatalmi harc a német jobboldalon: most minden szem Münchenre szegeződik.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

Egy most nyilvánosságra került, 2010-es jelentés szerint az akkori lakosság majdnem 40 százalékának hívásaihoz voltak képesek hozzáférni a kínaiak.

A hét kérdése

Annyi érv és ellenérv merült fel a nyitás kapcsán, hogy mi nem tudunk dönteni, mondjátok el ti, mit gondoltok helyesnek!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás