Egy PSG-meccsen történt incidens sokkal kínosabb helyzetbe hozta a komplett román futballt, mint a romániai magyarokat védő szervezetek több éves gyűlöletbeszéd elleni fellépése. A románoknál most mindenki hátrál, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy tényleg rasszista volt-e a játékvezető megjegyzése.
A legjobb poénokat mindig az élet írtja. Az az eset például, ami a keddi francia Paris Saint Germain és a török Basaksehir Bajnokok Ligája-csoportmérkőzésén történt, teljesen akaratlanul egy olyan folyamatot indított be, amire az elmúlt évek magyar diszkriminációellenes küzdelmei nem voltak képesek: szembesítette a FIFA-t és az UEFA-t a román futballvilágban tomboló rasszizmussal és idegengyűlölettel, holott ezúttal valóban csak egy félreértésről volt szó. Vagy mégsem?
A mérkőzésen ugyanis a román játékvezető, Ovidiu Haţegan kiállította a kispadról a törökök kameruni feketebőrű másodedzőjét, Pierre Webót, mivel az túl agilisan reklamált, bekiabált a neki háttal álló bírónak. Mielőtt a román játékvezető kiállította volna a másodedzőt, még rákérdezett románul a pálya szélén álló Sebastian Colţescu tartalék játékvezetőnél, hogy pontosan ki is protestált nagy vehemenciával a kispadról, erre pedig Colţescu azt válaszolta:
A román játékvezető ekkor felmutatta a piros lapot a kispadon ülő afrikai származású másodedzőnek, aki a negru szó hallatán valószínűleg arra a következtetésre jutott, hogy a román Colţescu őt negrónak nevezte – ami a szintén latin nyelvcsaládhoz tartozó, és emiatt román nyelvvel rokon francia nyelvben egy rendkívül sértő kifejezés a feketebőrű emberekre nézve.
Kamerun ugye, ahonnan a másodedző származik, egykoron francia gyarmat volt, az ország egyik hivatalos nyelve pedig mind a mai napig a francia – így Webo hirtelen felháborodása érthető, hiszen nyilvánvalóan negro-t hallott a negru helyett.
Webo ebben a bábeli zűrzavarban nyilván azt hitte, hogy a román játékvezető sértegette őt, hiszen valószínűleg nem tudhatta, hogy a román nyelvben a negru szón kívül nincs más szó a feketére.
Problémás védeni a játékvezetőt? Nem feltétlenül
Nyilvánvalóan szerencsésebb lett volna, ha a bírók – lévén egy nemzetközi meccsen vagyunk – mondjuk angolul kommunikálnak egymással, mert akkor a black szó hallatán talán nem kapja így fel a vizet a kameruni másodedző, hiszen a feketék jogaiért küzdő szervezetnek is Black Lives Matter, azaz a Fekete Életek Számítanak a neve. De például az ENSZ-nek, a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménye szerint
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy mit mondott a balhé kitörésekor Webo csapattársa, Demba Ba, a török csapatban játszó szenegáli játékos. Szerinte ha egy fehér fickóról lett volna szó, akkor a játékvezető nem emelte volna ki a bőrszínét.
– üvöltötte a román játékvezető képébe a felháborodott szenegáli játékos. Ebből világosan látszik, hogy az ő szemszögéből nézve itt nem fordítási kérdésről kell beszélnünk, hiszen azzal, hogy a bőrszínét emelte ki a román játékvezető valakinek, egyértelműen kirekesztően nyilvánult meg.
Az incidens utáni balhé során a komplett török csapat lejött a pályáról, a velük szolidaritást vállaló PSG pedig szintén, a meccset pedig félbeszakították és elhalasztották. De amit a román tartalék játékvezető kapott ezután a nyakába, az egy mérkőzés félbeszakításához képest semmi.
Sebastian Colţescu kijelentéseit elítélte a román külgyminisztérium, az UEFA, de még Recep Tayyip Erdoğan török elnök is, aki – mivel a kameruni másodedző a török csapatot képviselte – szintén úgy érezte, hogy meg kell szólalnia az ügyben a Twitteren. Az eset után maga Colţescu is bocsánatot kért, elmondása szerint nem állt szándékában rasszista módon megnyilvánulni, az ilyen környezetben pedig szerinte
Persze az ügynek ezzel nem lett vége. A történtek egyáltalán nem tettek jót a román futballnak, hiszen senkinek nem hiányzik, hogy 2020-ban egy nemzetközi rasszista botrány kellős közepébe csöppenjen bele. Az egész ügyet súlyosbítja, hogy a vasárnap parlamentbe jutott szélsőjobboldai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – a párt vezetője egy igazi román fociultra – is kiállt a román játékvezető mellett, azt állítva, hogy a bíró egy agresszív országos és nemzetközi lejáratókampány áldozata.
Természetesen mindenki, aki életében látott már olyan focimeccseket, ahol két ősellenség válogatottja vagy két ősellenség csapata csap össze, nem kap a szívéhez, ha a lelátókról meghallja a xenofób és rasszista rigmusokat – és bár a FIFA, az UEFA meg az országok labdarúgó-szövetségei is szokták ezeket szankcionálni, ezek a bírságok koránt sem nevezhetőek hatásosnak. Miért is ijednének meg az ultrák egy párszázezer forintos, csapatukra kirótt büntetéstől, meg miért is fájna pár zártkapus meccs, amikor az ősellenséget a lelátókról méltóságában lehet gyalázni?
A román beszélt nyelvben ezt nem mondaná másképpen senki
A történtek kapcsán az UEFA, a FIFA és a román külügyminiszter álláspontja is bosszantóan képmutató. Az nyilvánvaló, hogy a Black Lives Matter mozgalom megerősödése óta minden szervezet – nagyon helyesen – igyekszik elhatárolódni az olyan cselekedetektől, amelyekre a feketék elleni gyűlöletbeszéd leghalványabb árnyéka is rávetülhet. Ebben a helyzetben az is biztosnak látszik, hogy egy ilyen szituációból, amibe a román játékvezető keveredett, nem lehet jól kijönni.
Azonban még mielőtt habzó szájjal elkezdenénk rasszistázni, elemezzük kicsit a történteket nyelvészeti szempontból! Szilágy N. Sándor erdélyi magyar nyelvész szerint az amerikai angolban valamikor sértőnek minősítették a „negro” szót, pedig amíg rá nem fogták, hogy itt maga a szó a sértő, nem volt az:
Volt sértő formája is, de az a „nigger” szó volt. Később aztán a „néger/negro” helyett a „fekete/black” szót kezdték el használni, és ezt aztán más nyelvekben is bevezették – ez el is terjedt, de előbb-utóbb szintén sértővé vált, így jött aztán Amerikában helyette a „színesbőrű/colored (people)”. Amikor már ez sem számított szalonképesnek, az „afro-amerikai/Afro-American/African-American” szót kezdték használni.
Bizonyos kultúrákban, ahol nem volt annyi feketebőrű, ez a folyamat inkább csak a „néger” helyett használt „fekete” szóig ért el.
A szó hangzása viszont nagyon emlékeztet az amerikai „negro”-ra, így nagyon könnyen keletkezhet olyan félreértés, hogy ha románul valaki „feketét” mond, azt a nem román „négernek” fogja hallani. (A magyarok pedig még ennél is rosszabbul járhatnának, mert abba, hogy „néger”, a nem magyarok inkább a tényleg sértőbb „niggert” hallhatnák bele.)
„Szóval szerintem ez az egész incidens inkább egy szomorú félreértés: ha a játékvezetőnek hirtelen nem ugrik be annak a játékosnak a neve, akkor olyasmi szerint akarja azonosítani, ami a kinézetében feltűnő, ott pedig az a legkiugróbb, hogy fekete, és akkor azt mondja. Persze jobban járt volna, ha a száma szerint azonosította volna, de szerintem nem volt abban semmi rasszra utaló sértő szándék” – írta megkeresésünkre a kolozsvári nyelvész. Szilágyi N. Sándor hozzátette, hogy a románban tényleg nincs más szó a feketére, a négerre sincs, esetleg a „de culoare” jöhet szóba mint színesbőrű, az Ăla negru pedig azt jelenti, hogy „az a fekete”, és
Maga Sebastian Colţescu tartalék játékvezető sem igyekezett magyarázni a bizonyítványát, inkább bocsánatot kért – habár karrierjének megmentése szempontjából talán jobb lett volna, ha megpróbálja tisztázni magát az ügyben.
Szerencsésebb lett volna a kabátja színét kiemelni
Valamivel árnyaltabb véleményt fogalmaz meg Bogdan Voicu szociológus, a Román Akadémia tagja, aki szerint Sebastian Colţescu kijelentéseiről nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy azok tényleg szándékos rasszista tartalommal rendelkeznek-e. Szerinte a problémát az okozza, hogy a tartalék játékvezető kijelentései oda vezethetnek, hogy azt rasszistának tekinthetik bizonyos emberek.
A szociológus szerint az eset azért is kérdéses, mert a kispadon Webo mellett még ült két fekete férfi, ezért nem érti, hogy miért kellett kihangsúlyozni a másodedző bőrszinét, miért nem volt elég egyszerűen csak rámutatni, hogy ő volt az, akinek lapot kell adni. Voicu szerint Colţescu akár megtehette volna azt is, hogy
Az azonban az akadémikus szerint vitathatatlan, hogy a román sajtó kegyetlenül bánik el Colţescuval, és a történtekről szóló cikkek mind arról szólnak, hogy a bíró a megszólalásával szégyent hozott az országra – holott Voicu szerint a nemzetközi sajtó nem vádolja egész Romániát rasszizmussal, csupán a bíró személyéről beszélnek. A legszerencsésebb az lett volna, ha a játékvezető egyből bocsánatot kért volna a másodedzőtől, amikor realizálta, hogy mit mondott ki, és elismerte volna, hogy tévedett – véli a szociológus.
Voicu a román társadalomról mint rendkívül konzervatív és különböző beidegződésekkel rendelkezőről beszélt, szerinte ezért is nehéz megalapítani, hogy valódi rasszizmusról van-e szó, vagy egyszerűen ezek a beidegződések ilyen szerencsétlen formában ütnek ki.
A FIFA-t és az UEFA-t eddig nem zavarta a lelátói rasszizmus Romániában
A botrány után kínosabb lehet, ha nem szankcionálják megfelelőképpen azokat a xenofób, rasszista és esetenként szexista megnyilvánulásokat, amelyek a romániai futballmérkőzéseken a lelátókról vagy éppenséggel a román futballvilágot uraló oligarcháktól érkeznek.
Az már senki számára nem meglepő, hogy a román futballválogatott mérkőzésein rendszeresen mennek a magyarokat gyalázó skandálások, attól függetlenül, hogy a román csapat éppen a magyar válogatottal játszik-e, vagy épp egy olyan ország válogatottjával, ahol még magyar származású játékos sincs.
Ahogyan az lenni szokott, a válogatottat általában a szurkolóik miatt némi pénzbírságra ítélik, súlyosabb esetekben zártkapus meccset rendelnek el – de mindeddig Romániában nem történt olyan incidens, ami ilyen sokat ártott volna a román focivilágnak. Legutóbb
de akkor is egy kis ejnye-bejnyével megúszták a szurkolók, még a meccset sem szakították félbe – igaz, erre maga a svéd játékos is kérte a bírót.
Valamivel kínosabb volt, amikor tavaly szeptemberben a román-spanyol összecsapáson is zengett a magyarellenes rigmusoktól a bukaresti nemzeti stadion. Bár a spanyol válogatott nem is igazán érthette, hogy mi történik, a román szurkolók már előtte a Románia-Málta mérkőzésen is bebizonyították,
A román-spanyol meccs után a válogatott 5000 lejes (kb. 364 ezer forint) büntetést kapott az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól (CNCD), és zárt kapuk mögött kellet megmérkőzniük Norvégiával pár héttel később.
Bár lehetetlen vállalkozásnak tűnik a szurkolók megregulázása, ezekből az esetekből is jól látszik, a fenti szankciók nem igazán érték el céljukat, hogy a román futballtársadalom kezdjen bármit is a köreikben tapasztalható rasszizmussal, xenofóbiával. Amikor nyilvánvalóan ilyen esetek történtek,
A romániai magyarok jogait védő Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat éveken keresztül megtette feljelentéseit a FIFA-nál, a román diszkriminációellenes tanácsnál és a román labdarúgó-szövetségnél is, amikor úgy ítélték meg, hogy a focipályán tekintet nélkül folyik a magyargyalázás – ezekben az esetekben kisebb összegű büntetéseken kívül nem sok történt, a nemzetközi médiának pedig nem érték el az ingerküszöbét a magyarellenes incidensek.
Szóval rettentően kínos ez az incidens a román focivilágnak, abban azonban van egy fanyar humor, hogy egy ilyen eset miatt figyel most a nemzetközi futballközösség a román focira, ahol most mindenkinek nagyon ügyelnie kell majd arra, hogy semmi hasonlóan kínosat ne tegyen – legalább is addig, amíg az ügy le nem cseng.
NYITÓKÉP: A rasszizmus elleni lázadásként a pálya gyepére térdepeltek a Paris Saint Germain és Basaksehir játékosai. Fotó: PSG / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.