Egy román játékvezető egy BL-meccsen elintézte, amit magyar jogvédők éveken keresztül nem tudtak

Szerző: Vass Csaba
2020.12.12. 08:18

Egy PSG-meccsen történt incidens sokkal kínosabb helyzetbe hozta a komplett román futballt, mint a romániai magyarokat védő szervezetek több éves gyűlöletbeszéd elleni fellépése. A románoknál most mindenki hátrál, pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy tényleg rasszista volt-e a játékvezető megjegyzése.

Egy román játékvezető egy BL-meccsen elintézte, amit magyar jogvédők éveken keresztül nem tudtak

A legjobb poénokat mindig az élet írtja. Az az eset például, ami a keddi francia Paris Saint Germain és a török Basaksehir Bajnokok Ligája-csoportmérkőzésén történt, teljesen akaratlanul egy olyan folyamatot indított be, amire az elmúlt évek magyar diszkriminációellenes küzdelmei nem voltak képesek: szembesítette a FIFA-t és az UEFA-t a román futballvilágban tomboló rasszizmussal és idegengyűlölettel, holott ezúttal valóban csak egy félreértésről volt szó. Vagy mégsem?

 

A mérkőzésen ugyanis a román játékvezető, Ovidiu Haţegan kiállította a kispadról a törökök kameruni feketebőrű másodedzőjét, Pierre Webót, mivel az túl agilisan reklamált, bekiabált a neki háttal álló bírónak. Mielőtt a román játékvezető kiállította volna a másodedzőt, még rákérdezett románul a pálya szélén álló Sebastian Colţescu tartalék játékvezetőnél, hogy pontosan ki is protestált nagy vehemenciával a kispadról, erre pedig Colţescu azt válaszolta:

 

„Ăla negru” (magyarra fordítva: az a fekete), majd rámutatott Pierre Webóra.

 

A román játékvezető ekkor felmutatta a piros lapot a kispadon ülő afrikai származású másodedzőnek, aki a negru szó hallatán valószínűleg arra a következtetésre jutott, hogy a román Colţescu őt negrónak nevezte – ami a szintén latin nyelvcsaládhoz tartozó, és emiatt román nyelvvel rokon francia nyelvben egy rendkívül sértő kifejezés a feketebőrű emberekre nézve.

 

Kamerun ugye, ahonnan a másodedző származik, egykoron francia gyarmat volt, az ország egyik hivatalos nyelve pedig mind a mai napig a francia – így Webo hirtelen felháborodása érthető, hiszen nyilvánvalóan negro-t hallott a negru helyett.

 

 

Webo ebben a bábeli zűrzavarban nyilván azt hitte, hogy a román játékvezető sértegette őt, hiszen valószínűleg nem tudhatta, hogy a román nyelvben a negru szón kívül nincs más szó a feketére.

 

Problémás védeni a játékvezetőt? Nem feltétlenül

 

Nyilvánvalóan szerencsésebb lett volna, ha a bírók – lévén egy nemzetközi meccsen vagyunk – mondjuk angolul kommunikálnak egymással, mert akkor a black szó hallatán talán nem kapja így fel a vizet a kameruni másodedző, hiszen a feketék jogaiért küzdő szervezetnek is Black Lives Matter, azaz a Fekete Életek Számítanak a neve. De például az ENSZ-nek, a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménye szerint

 

sem minősül rasszizmusnak egy ember bőrszínének a megnevezése.

 

Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy mit mondott a balhé kitörésekor Webo csapattársa, Demba Ba, a török csapatban játszó szenegáli játékos. Szerinte ha egy fehér fickóról lett volna szó, akkor a játékvezető nem emelte volna ki a bőrszínét.

„Azt mondanád, hogy az a fickó. Figyelj ide. Miért kell azt mondanod, hogy a fekete fickó?”

üvöltötte a román játékvezető képébe a felháborodott szenegáli játékos. Ebből világosan látszik, hogy az ő szemszögéből nézve itt nem fordítási kérdésről kell beszélnünk, hiszen azzal, hogy a bőrszínét emelte ki a román játékvezető valakinek, egyértelműen kirekesztően nyilvánult meg.

 

Az incidens utáni balhé során a komplett török csapat lejött a pályáról, a velük szolidaritást vállaló PSG pedig szintén, a meccset pedig félbeszakították és elhalasztották. De amit a román tartalék játékvezető kapott ezután a nyakába, az egy mérkőzés félbeszakításához képest semmi.

 

SEBASTIAN COLȚESCU MAGYARÁZKODIK AZ INCIDENST KÖVETŐEN. FOTÓ: YOUTUBE

 

Sebastian Colţescu kijelentéseit elítélte a román külgyminisztérium, az UEFA, de még Recep Tayyip Erdoğan török elnök is, aki – mivel a kameruni másodedző a török csapatot képviselte – szintén úgy érezte, hogy meg kell szólalnia az ügyben a Twitteren. Az eset után maga Colţescu is bocsánatot kért, elmondása szerint nem állt szándékában rasszista módon megnyilvánulni, az ilyen környezetben pedig szerinte

 

az emberek van, hogy nem jól fejezik ki az érzéseiket, és ez félreértésekre adhat okot.

 

Persze az ügynek ezzel nem lett vége. A történtek egyáltalán nem tettek jót a román futballnak, hiszen senkinek nem hiányzik, hogy 2020-ban egy nemzetközi rasszista botrány kellős közepébe csöppenjen bele. Az egész ügyet súlyosbítja, hogy a vasárnap parlamentbe jutott szélsőjobboldai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) – a párt vezetője egy igazi román fociultra – is kiállt a román játékvezető mellett, azt állítva, hogy a bíró egy agresszív országos és nemzetközi lejáratókampány áldozata.

 

Természetesen mindenki, aki életében látott már olyan focimeccseket, ahol két ősellenség válogatottja vagy két ősellenség csapata csap össze, nem kap a szívéhez, ha a lelátókról meghallja a xenofób és rasszista rigmusokat – és bár a FIFA, az UEFA meg az országok labdarúgó-szövetségei is szokták ezeket szankcionálni, ezek a bírságok koránt sem nevezhetőek hatásosnak. Miért is ijednének meg az ultrák egy párszázezer forintos, csapatukra kirótt büntetéstől, meg miért is fájna pár zártkapus meccs, amikor az ősellenséget a lelátókról méltóságában lehet gyalázni?

 

A román beszélt nyelvben ezt nem mondaná másképpen senki

 

A történtek kapcsán az UEFA, a FIFA és a román külügyminiszter álláspontja is bosszantóan képmutató. Az nyilvánvaló, hogy a Black Lives Matter mozgalom megerősödése óta minden szervezet – nagyon helyesen – igyekszik elhatárolódni az olyan cselekedetektől, amelyekre a feketék elleni gyűlöletbeszéd leghalványabb árnyéka is rávetülhet. Ebben a helyzetben az is biztosnak látszik, hogy egy ilyen szituációból, amibe a román játékvezető keveredett, nem lehet jól kijönni.

 

Azonban még mielőtt habzó szájjal elkezdenénk rasszistázni, elemezzük kicsit a történteket nyelvészeti szempontból! Szilágy N. Sándor erdélyi magyar nyelvész szerint az amerikai angolban valamikor sértőnek minősítették a „negro” szót, pedig amíg rá nem fogták, hogy itt maga a szó a sértő, nem volt az:

 

Martin Luther King is végig ezt a szót használta, miközben a négerek emancipációjáért küzdött.

 

Volt sértő formája is, de az a „nigger” szó volt. Később aztán a „néger/negro” helyett a „fekete/black” szót kezdték el használni, és ezt aztán más nyelvekben is bevezették – ez el is terjedt, de előbb-utóbb szintén sértővé vált, így jött aztán Amerikában helyette a „színesbőrű/colored (people)”. Amikor már ez sem számított szalonképesnek, az „afro-amerikai/Afro-American/African-American” szót kezdték használni.

 

Bizonyos kultúrákban, ahol nem volt annyi feketebőrű, ez a folyamat inkább csak a „néger” helyett használt „fekete” szóig ért el.

 

A románban viszont a „néger” is „negru”, meg a „fekete” is, ott nem kellett semmit változtatni, mert ők a fekete bőrű embereket mindig is feketéknek hívták.

 

A szó hangzása viszont nagyon emlékeztet az amerikai „negro”-ra, így nagyon könnyen keletkezhet olyan félreértés, hogy ha románul valaki „feketét” mond, azt a nem román „négernek” fogja hallani. (A magyarok pedig még ennél is rosszabbul járhatnának, mert abba, hogy „néger”, a nem magyarok inkább a tényleg sértőbb „niggert” hallhatnák bele.)

 

SZILÁGYI N. SÁNDOR. FOTÓ: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SZAK, KOLOZSVÁR

 

„Szóval szerintem ez az egész incidens inkább egy szomorú félreértés: ha a játékvezetőnek hirtelen nem ugrik be annak a játékosnak a neve, akkor olyasmi szerint akarja azonosítani, ami a kinézetében feltűnő, ott pedig az a legkiugróbb, hogy fekete, és akkor azt mondja. Persze jobban járt volna, ha a száma szerint azonosította volna, de szerintem nem volt abban semmi rasszra utaló sértő szándék” – írta megkeresésünkre a kolozsvári nyelvész. Szilágyi N. Sándor hozzátette, hogy a románban tényleg nincs más szó a feketére, a négerre sincs, esetleg a „de culoare” jöhet szóba mint színesbőrű, az Ăla negru pedig azt jelenti, hogy „az a fekete”, és

 

ezt normális román (beszéltnyelvi) köznyelven nem is igen mondaná másképpen senki.

 

Maga Sebastian Colţescu tartalék játékvezető sem igyekezett magyarázni a bizonyítványát, inkább bocsánatot kért – habár karrierjének megmentése szempontjából talán jobb lett volna, ha megpróbálja tisztázni magát az ügyben.

 

Szerencsésebb lett volna a kabátja színét kiemelni

 

Valamivel árnyaltabb véleményt fogalmaz meg Bogdan Voicu szociológus, a Román Akadémia tagja, aki szerint Sebastian Colţescu kijelentéseiről nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy azok tényleg szándékos rasszista tartalommal rendelkeznek-e. Szerinte a problémát az okozza, hogy a tartalék játékvezető kijelentései oda vezethetnek, hogy azt rasszistának tekinthetik bizonyos emberek.

FOTÓ: BOGDAN VOICU / FACEBOOK

A szociológus szerint az eset azért is kérdéses, mert a kispadon Webo mellett még ült két fekete férfi, ezért nem érti, hogy miért kellett kihangsúlyozni a másodedző bőrszinét, miért nem volt elég egyszerűen csak rámutatni, hogy ő volt az, akinek lapot kell adni. Voicu szerint Colţescu akár megtehette volna azt is, hogy

Webo ruhájának vagy a cipőjének a színét emeli ki, nem pedig a bőrszínét.

Az azonban az akadémikus szerint vitathatatlan, hogy a román sajtó kegyetlenül bánik el Colţescuval, és a történtekről szóló cikkek mind arról szólnak, hogy a bíró a megszólalásával szégyent hozott az országra – holott Voicu szerint a nemzetközi sajtó nem vádolja egész Romániát rasszizmussal, csupán a bíró személyéről beszélnek. A legszerencsésebb az lett volna, ha a játékvezető egyből bocsánatot kért volna a másodedzőtől, amikor realizálta, hogy mit mondott ki, és elismerte volna, hogy tévedett – véli a szociológus.

 

Voicu a román társadalomról mint rendkívül konzervatív és különböző beidegződésekkel rendelkezőről beszélt, szerinte ezért is nehéz megalapítani, hogy valódi rasszizmusról van-e szó, vagy egyszerűen ezek a beidegződések ilyen szerencsétlen formában ütnek ki.

A FIFA-t és az UEFA-t eddig nem zavarta a lelátói rasszizmus Romániában

 

A botrány után kínosabb lehet, ha nem szankcionálják megfelelőképpen azokat a xenofób, rasszista és esetenként szexista megnyilvánulásokat, amelyek a romániai futballmérkőzéseken a lelátókról vagy éppenséggel a román futballvilágot uraló oligarcháktól érkeznek.

 

Az már senki számára nem meglepő, hogy a román futballválogatott mérkőzésein rendszeresen mennek a magyarokat gyalázó skandálások, attól függetlenül, hogy a román csapat éppen a magyar válogatottal játszik-e, vagy épp egy olyan ország válogatottjával, ahol még magyar származású játékos sincs.

 

A RASSZIZMUS ELLENI HARC JELKÉPEKÉNT LETÉRDEPELTEK A JÁTÉKOSOK A PSG-BASAKSEHIR MÁSODIK MECCSE ELŐTT, MIUTÁN AZ ELŐZŐT A BOTRÁNY MIATT LEFÚJTÁK. FOTÓ: PSG

 

Ahogyan az lenni szokott, a válogatottat általában a szurkolóik miatt némi pénzbírságra ítélik, súlyosabb esetekben zártkapus meccset rendelnek el – de mindeddig Romániában nem történt olyan incidens, ami ilyen sokat ártott volna a román focivilágnak. Legutóbb

 

tavaly novemberben a Románia-Svédország találkozón huhogták le állandóan a románok Alexander Isakot, az ellenfél szinesbőrű támadóját, akárhányszor labdához ért,

 

de akkor is egy kis ejnye-bejnyével megúszták a szurkolók, még a meccset sem szakították félbe – igaz, erre maga a svéd játékos is kérte a bírót.

 

Valamivel kínosabb volt, amikor tavaly szeptemberben a román-spanyol összecsapáson is zengett a magyarellenes rigmusoktól a bukaresti nemzeti stadion. Bár a spanyol válogatott nem is igazán érthette, hogy mi történik, a román szurkolók már előtte a Románia-Málta mérkőzésen is bebizonyították,

 

hogy nincs szükség magyarokra a pályán ahhoz, hogy szidni lehessen őket.

 

A román-spanyol meccs után a válogatott 5000 lejes (kb. 364 ezer forint) büntetést kapott az Országos Diszkriminációellenes Tanácstól (CNCD), és zárt kapuk mögött kellet megmérkőzniük Norvégiával pár héttel később.

 

Bár lehetetlen vállalkozásnak tűnik a szurkolók megregulázása, ezekből az esetekből is jól látszik, a fenti szankciók nem igazán érték el céljukat, hogy a román futballtársadalom kezdjen bármit is a köreikben tapasztalható rasszizmussal, xenofóbiával. Amikor nyilvánvalóan ilyen esetek történtek,

 

akkor egyetlen román minisztérium sem szólalt meg, és ítélte el a történteket, ahogyan tette most.

 

A romániai magyarok jogait védő Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat éveken keresztül megtette feljelentéseit a FIFA-nál, a román diszkriminációellenes tanácsnál és a román labdarúgó-szövetségnél is, amikor úgy ítélték meg, hogy a focipályán tekintet nélkül folyik a magyargyalázás – ezekben az esetekben kisebb összegű büntetéseken kívül nem sok történt, a nemzetközi médiának pedig nem érték el az ingerküszöbét a magyarellenes incidensek.

 

Szóval rettentően kínos ez az incidens a román focivilágnak, abban azonban van egy fanyar humor, hogy egy ilyen eset miatt figyel most a nemzetközi futballközösség a román focira, ahol most mindenkinek nagyon ügyelnie kell majd arra, hogy semmi hasonlóan kínosat ne tegyen – legalább is addig, amíg az ügy le nem cseng.

 

NYITÓKÉP: A rasszizmus elleni lázadásként a pálya gyepére térdepeltek a Paris Saint Germain és Basaksehir játékosai. Fotó: PSG / Facebook

 

Vass Csaba
Vass Csaba az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek