+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Gyenge Dániel
2020. december 12. szombat, 15:15
Nem éppen a nyitott és demokratikus párbeszédre való igényt jelzi, ha a pártja nevében ezt hirdető politikus parlamenti kérdése nyomán a lakásából elhurcolnak valakit a véleménye miatt.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Rendkívül elkeserítő arról értesülni a médiában, hogy valakit a hatóság zaklat azon indokból, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának tudatában kritizálta az államapparátus és a politikusok rendelkezéseit. Külön érdemes viszont megjegyezni azt is, hogy amellett, hogy a gyulai momentumos politikushoz hasonlóan politikai okokból, és egy politikai tisztségviselő feljentésnek értékelt parlamenti kérdése után hurcolták meg Gődény Györgyöt, abban mégiscsak egyedülálló az eset, hogy ezúttal nem egy kormánypárti kiskirály súgott a hatóságoknak, hanem egy ellenzéki politikus, nevezetesen Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője.

 

Kocsis Cake-Olivio azt kérte számon a legfőbb ügyésztől, hogy miért nem lépnek fel hatósági erővel a vírustagadókkal, valamint a járvány elleni védekezés ellen kampányolókkal szemben.

 

A történések azt bizonyítják, hogy a párt valójában nem híve a békés, demokratikus, erőszakmentes és nyitott párbeszédnek.

 

Ideje lenne Szabó Tímeának és a Párbeszéd elnökségének pártnevet változtatnia.

 

Vagyis a radikálisan államelvű Párbeszéd nevezetű csendőrpárt tisztviselője arra sarkallta az ügyészség legfelsőbb vezetőjét, hogy a politikusok által egyöntetűen elfogadott korlátozó intézkedéseket kritizálókat az állami agresszió és erőszakos nyomásgyakorlás eszközével hurcolják meg, börtönözzék be, lehetetlenítsék el. Nem mást jelent ez, mint hogy az ellenzéki párt politikusa alapvetően ellenzi a polgári engedetlenséghez való jogot és a közvélemény politikai osztályra gyakorolt kontrollját is felszámolná – nyilván ugyanígy, a rendőri erőszak eszközéhez nyúlva.

 

Érdemes feltenni a történetek apropóján pár kérdést a Párbeszédnek, és magának a „demokratikus” ellenzéki oldalnak is. Egyrészt Kocsis-Cake Olivio feljelentése után kizárják-e a politikust a Párbeszédből? Hiszen

 

olyan radikális állami elnyomásra és brutális jogtiprásra szólította fel az ügyészség vezetőjét, mely példátlan lenne egy alkotmányos jogállamban – abban a jogállamban, melyért ebben a pártban nap mint nap síkra szállnak.

 

Másrészt a párt valamelyik elnökségi tagja, vagy társelnöke tesz-e majd egy világos nyilatkozatot, melyben elhatárolódik Kocsis-Cake Oliviótól, amiért egyik országgyűlési képviselőjük a jogállamiság elvével teljesen összeegyeztethetetlen hatósági gyakorlatot követelt, és kilátásba helyeznek-e számára valamiféle szankciót?

 

Harmadrészt az ellenzéki pártok és szimpatizánsaik ugyanúgy kardoskodni fognak-e Gödény György szólásszabadsághoz való jogáért, mint ahogy azt a hatóság által szintén igazságtalanul meghurcolt gyulai momentumos politikus ügyében tették?

 

De ezek költői kérdések csak. A Párbeszéd biztosan kitalálna egy fondorlatos magyarázatot, hogy a kellemetlen kérdéseket kikerülve, sérülés nélkül kikászálódjanak és az ellenzéki választópolgárok, illetve a velük egy oldalon álló pártok bizalmát (amennyi még megvan belőle) továbbra is magukénak tudják.

 

Félretéve Gődény Györgyről és tevékenységéről vallott nézeteinket, legyen akármilyen hazug sarlatán, riogató és szélhámos jellem – a jogállamiságban és az alkotmányosságban tényleg hívő polgárként úgy gondolom, hogy mint egyenlő jogokkal bíró polgártársnak neki is éppúgy kijár a szólás- és véleménynyilvánítás szabadsága, mint másoknak.

 

Nem elég egyszer elmondani, s különösen ezen esetek apropóján kell hangoztatni, hogy a megalapozatlan riogatás, a szélsőséges cselekedetekre buzdító agitációk és a gyűlöletbeszédek is mind-mind abszolút legitim megnyilvánulásai a szólásszabadságnak: tudniillik egyik sem sérti az agressziómentesség elvét, vagyis mások szabadságának kölcsönös tiszteletét. Igaz, a gyűlöletbeszédet a hatályos Btk. szabályok „uszítás” címén szigorúan szankcionálják, ezt helytelennek tartom. Szerintem a bűncselekmény, bűntett határa az alapvető szabadságjogok megsértésétől kezdődik, s hogyha valakit anélkül hurcolnak meg hogy tettével közvetlenül mások szabadságjogaiba tiport volna, az egyenlő a jogsértéssel. S ebből kiindulva, ha a gyűlöletbeszéd, riogatás tettlegességig fajul, vagyis frontálisan veszélybe kerül a szabadságjogok sérthetetlensége, az már sérti a szabadság kölcsönös tiszteletének elvét – ezesetben a hatóságnak a rendkívüli állapoton kívül is fel kell lépnie, és felelősségre kell vonnia az elkövetőket.

 

Viszont a gondolat, a (hit)vallás és a lelkiismeret szabadságába, ahogy a vallási karikatúrák és a gúnyrajzok, úgy a riogatások, a rémhírterjesztések és a gyűlöletbeszédek is beleférnek, akármennyire is etikátlannak tartjuk azokat saját morális meggyőződésünk alapján.

 

Nem szabadna önkényesen határokat húzni, hogy a mi értékeink szerint mi fér bele a szabadságba – elvégre a szabadság pont arról szól, hogy saját, ne pedig mások ízlése szerint kelljen élnünk.

 

A szabadság egyetemes emberi érték, s hogyha valaki ennek gátat akar szabni, azzal az erőszakot támogatja, ahogy a párbeszédes képviselő, Kocsis-Cake Olivio is.

 

Ugyanis bármennyire is tolja magas fordulatszámon Gődény György a tömegek hiszterizálását, ő mindezt békés eszközökkel, a lehetséges kommunikációs csatornák kihasználásával teszi. Kocsis-Cake viszont indokolatlanul és becstelenül az állami  erőszakszervezetek beavatkozásával akar megoldani egy vitás helyzetet, mely korántsem egy véleménypluralizmust és kritikus szellemet toleráló, mindennemű vitára és párbeszédre nyitott politikus ismérve.

 

A szerző diák. Olvass még tőle az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj ide! Ha a Gődény-ügyről olvasnál egy másik szemszögből, Karóczkai Balázs cikkét ajánljunk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

Az indiai tagállamokat a központi kormányzat versenyre késztette a magánszektorral annak érdekében, hogy több gyártó települjön Indiába. Az eredmény a szegényebb tagállamokban fellépő vakcinahiány lett.

A volt kormányfő meglepő nyíltsággal nyilatkozott a nemzetközi sajtónak 2005-ben. Hidegháború, Gorbacsov, ellenzéki kerekasztal, Orbán Viktor, minden van benne.

A szociáldemokrata Heiko Maas közölte, még több EU-s pénzt kell adni Ankarának a menekültek ellátására, mert „pénz nélkül nem fog menni”.

Egy új közvélemény-kutatás szerint a budapesti 3-as választókerületben megtartott ellenzéki előválasztáson jelenleg a DK-s Komáromi Zoltán a szavazatok abszolút többségét is megszerezné a momentumos Hajnal Miklóssal szemben.

A házigazda Katar kormánya szerint csak így lehet biztonságosan teltházas meccseket tartani.

A választás tisztaságával kapcsolatban komoly kétségek merültek föl, a nacionalista ellenzék bejelentette: el sem fogadja az eredményeket.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás