+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. december 10. csütörtök, 12:55
Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter országa szuverenitását félti attól a dealtől, amit a magyar kormány a lengyel-magyar barátság győzelmeként ünnepel.

A hét legnagyobb híre az volt, hogy mégsem blokkolja Lengyelország és Magyarország az EU következő költségvetését és a hozzácsatolt, hitelből finanszírozandó koronavírus-válság miatti helyreállítási alapot egy ezektől független rendelet, a jogállamisági mechanizmus miatt. Ha nehéz lenne eligazodni abban, hogy pontosan mi célja is volt a budapesti és varsói kormányoknak a vétóval, és hogy az uniós rendelet ellenzése hol mennyire elvi-politikai-pragmatikus alapokon ment, érdemes a két ország igazságügyi minisztereinek reakcióját összehasonlítani.

 

A Deutsche Welle lengyel kiadásának értesülései szerint a magyarok és a lengyelek három javaslatot tettek az általuk kifogásolt jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban:

 

+ egy külön értelmező nyilatkozatban tegyék egyértelművé, hogy a rendelet a jogállamiságról az EU-s pénzügyek vonatkozásában szól, és nem vonatkozik mondjuk migrációs vagy családjogi kérdésekre (ez egyébként a rendeletjavaslat jelen formájából is egyértelmű);

 

+ valamiképp erősítenék azt a – jelenleg a rendeletjavaslat preambulumában szereplő – lehetőséget hogy a szankciós eljárás alatt álló tagállam a tagállami állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elé vihesse az ügyet, hogy pontosan miként, arról egyelőre nem tudni részleteket;

 

+ végül pedig azt akarják elérni, hogy ha el is fogadják a rendeletet, azt addig ne alkalmazzák, ameddig az Európai Bíróság döntést nem hoz a jogállamisági mechanizmus jogszerűségéről, ugyanis a rendeletet meg tervezi támadni a magyar és a lengyel kormány az EU Bíróságán. Az ilyen eljárások jellemzően egy-két évig elhúzódnak, és Magyarországon ugye 2022 tavaszán lesz választás.

 

Varga Judit magyar igazságügyi miniszter erre – ami még megállapodásnak sem nevezhető, legfeljebb kompromisszum-javaslatnak, ugyanis a hírek szerint a magyarok és a lengyelek csak az Európai Unió Tanácsának soros német elnökségével állapodtak meg erről, de a többi tagállam kormányával egyelőre nem – úgy reagált, hogy az a magyar-lengyel duó óriási győzelme:

 

 

Nagyjából ezt a narratívát muszáj tolni minden kormánypártinak itthon is. A lengyel-magyar barátság ellenére a magyar kormánypárti média valamiért elfelejtette megnézni az ügy lengyelországi visszhangját. Varga Judit lengyel kollégája, Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter ugyanis eközben arról tweetelt, hogy a tervezett kompromisszum veszélyt jelent Lengyelország szuverenitására, és ő személy szerint ezért még most is ellenzi azt:

 

 

A miniszter több nyilatkozatában is azt hangoztatta, hogy a jogállamisági mechanizmus egy német és uniós támadás Lengyelország ellen, ezért a PiS vezette lengyel kormánykoalíció egyik kisebb, szélsőjobboldali pártját vezető Ziobro végig az EU-s büdzsé vétója mellett érvelt és a lengyel szuverenitást hangoztatta. Pártja bármiféle kompromisszumot elutasított, már novemberben is azt hangoztatták, hogy egy csatolt értelmezési kézikönyv és az Európai Bíróság jogi véleménye sem változtatna a helyzeten.

 

Emellett az álláspont mellett továbbra is kitart Ziobro: szerdán arról írt Twitteren (ez a tweet tekinthető meg feljebb), hogy az értelmező kézikönyv és az irányelvek nem számítanak jogszabálynak, az ugyanis csakis maga a jogállami mechanizmusról szóló rendelet. Ez egyébként valóban így van, az értelmező rendelkezéseknek akkor lehetne jogi kötőerőt tulajdonítani, ha az elfogadandó rendelet maga kifejezetten utalna a kézikönyvre mint kötelező erejű értelmező rendelkezésekre – ez vélhetően megnyugtatná a lengyel igazságügyi minisztert is.

 

Ziobro álláspontja mögött persze ott van a varsói kormánykoalíción belüli veszekedés is: míg a PiS a zuhanó népszerűsége miatt sem kockáztathatja, hogy elbukják az újjáépítési alapból Lengyelországnak járó 59 milliárd eurót, addig nem biztos, hogy hasznos lesz Morawiecki miniszterelnöknek és a legnagyobb kormánypártnak, ha Ziobro saját pártja népszerűségének feltornászása érdekében offenzívába kezd a lengyel érdekek elárulásáról.

 

FOTÓ: A politikusok Facebook-oldalai.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A fideszes EP-képviselők kiléptek az Európai Néppárt frakciójából, de merre tovább, és hogyan hat majd a szakítás a Fidesz német gazdasági körökkel és Angela Merkellel ápolt jó kapcsolatára?

Amíg a magyar közbeszédet a parizer uralja, tőlünk délre szerencsére még tudják, mik a fontos dolgok az életben.

Kiszámíthatóságot teremtett a kormány lakásprogramja, így legfeljebb kicsit elhalaszthatják az ingatlanvásárlást az emberek, de ennél nagyobb hatása nem lesz a piacra a harmadik hullám.

Az UNICEF nőnapon közzétett jelentése szerint a pandémia a gyermekkori házasságok visszaszorítása terén elért évtizedes erőfeszítést teheti gyakorlatilag semmissé.

A volt SZDSZ-es politikus interjújában arról beszélt, az ellenzéknek a kis pártokat is beépítve nemzeti szövetséget alkotva kéne szabadságharcba indulnia a Fidesz ellen.

Vasárnap ismeretette részletesebb előválasztási programját a párt. Négyhetes munkahét, új választási rendszer, bérlakásprogram. A részletekért olvasd el a cikkünk!

Újra itt van Ercsey Dániel boriskolája: ezen a héten az olaszrizlingről lehet mindent megtudni, amit csak érdemes.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

Varga Balázs, a Fekete Zaj alapítója és főszervezője, a Tixa jegyiroda ügyvezetője szerint a zeneiparnak óriási szüksége lenne egy erős, egységes szervezetre, amely nyomást gyakorolhat a kormányra.

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Twitter megosztás Google+ megosztás