+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Renczes Ágoston
2020. december 10. csütörtök, 17:15
Az elért eredményekből nem kívánnak hátrálni, mondta David Sassoli. Ha a tagállami vezetők megszavazták az EU következő büdzséjét, az Európai Parlamentre kerül a sor.

Annak ellenére, hogy benne volt a pakliban, hogy az EU négy kicsi és gazdag tagállama, a „fukar négyeket” (Hollandia, Dánia, Svédország és Ausztria) a leghangosabban képviselő Mark Rutte („a holland fickó”, Hollandia liberális miniszterelnöke) akadályt gördít a magyar-lengyel tandem németekkel kialkudott egyezsége elé, több jel utal arra, hogy nem lesz akadálya az EU következő költségvetését érintő végső egyezségnek az Európai Tanács december 10-11-i ülésén.

 

Rutte és a fukar négyek ugyanis a kezdetek óta nagy támogatói egy szigorú jogállamisági mechanizmusnak – a holland miniszterelnökre például otthon is nagy nyomás nehezedik, hogy megvédje a holland adófizetők EU-költségvetésbe kerülő pénzét attól, hogy azt például Magyarország a „nemzeti tőkésosztály” megsegítésére használja.

 

Rutte sajtóhírek szerint csütörtök délelőtt három kérdést fogalmazott meg, amikre választ még az egyezség elfogadása előtt várt. Mindenekelőtt kíváncsi volt az Európai Parlament álláspontjára, továbbá bizonyosságot szeretett volna afelől, hogy a kompromisszum nem érinti a jogállamisági mechanizmus lényegét, valamint arra is garanciát kért a német elnökségtől, hogy az Európai Bíróság – ahol Magyarország és Lengyelország minden bizonnyal időhúzás céljával megtámadja majd a jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet – ítélete után visszamenőleg is ki lehet majd vizsgálni az addigi esetleges jogsértéseket.

 

A jogállamiság témájával az utóbbi időben kiemelten foglalkozó Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő egy Twitter-posztjában azonban arról ír: fontos győzelem született, és nem Orbánék számára. A képviselő szerint

 

sem a Parlament, sem a Tanács nem engedett a fenyegetésnek, és nem nyitották meg újra a jogállamisági feltételekről szóló egyezséget, az szerinte 2021. január elsejével életbe lép.

 

Úgy néz ki, az Európai Parlament nem lesz akadály

 

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke csütörtök délután, miután beszédet tartott a tagállamok állam- és kormányfőinek ülésén, sajtótájékoztatón elmondta:

 

„Kijelenthetjük, hogy elégedettek vagyunk. Pozitívan alakultak a dolgok az Európai Tanácsban. Az Európai Parlament viszont figyelni fogja az elért kompromisszumot.”

 

Sassoli kitért az EU következő, 2021-2027 közötti költségvetésre, valamint a koronavírus válság miatti helyreállítási alapnak az ügyére és az ezzel politikailag összekapcsolt, ám jogilag semmi kapcsolatban nem levő jogállamiság mechanizmusra is, amely miatt a magyar és a lengyel fél sokáig vétóval fenyegetett. Az EP-elnök kiemelte, hogy a helyreállítási csomag Európában nagy támogatást élvez, a tagállamok vezetőihez intézett beszédében a jogállamisági mechanizmusról pedig elmondta:

 

az EP nem készül arra, hogy a korábbi tárgyalásokon elért eredményeket lényegében kétségbe vonnák.

 

Az Európai Parlamentben még november végén az összes pártcsalád vezetője sürgette a Európai Tanácsot, hogy jusson megegyezésre a hosszútávú uniós költségvetésről annak érdekében, hogy a források végre segíthessenek a gazdasági válság leküzdésében.

 

David Sassoli a sajtó munkatársaink elmondta:

 

„Jó volt a hangulat az Európai Tanácsban, mindenki úgy tűnt, hogy arra fokuszál, hogy megoldást találjunk. Mindenki nyugodt volt. Igazából kisebb volt a feszültség ma, mint számos más alkalommal.”

 

Újságírói kérdésre válaszolva – amely a holland kormányfő, Mark Rutte kérdését ismételte meg arról, hogy mi az EP álláspontja a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban – Sassoli elmondta, hogy az Európai Parlament nem fogadja el az eddig elért eredmények megkérdőjelezését. Sassoli itt arra a rendeletjavaslat-szövegre célozhat, ami még november közepén jelent meg az EP költségvetési szakbizottságának honlapján – erről részletesen itt írtunk. A jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletjavaslat szövegét egyébként sajtóhírek szerint a tegnapi lengyel-magyar-német megállapodás nem változtatja, csak a végrehajtás módjában lennének különbségek, és kiegészítéseket fűznének hozzá. Ha ezeket az eredményeket az Európai Tanács megállapodása támogatja majd, akkor a parlament is elégedett, mondta Sassoli. 

 

„Számunkra fontos, hogy a jogállamisági rendelet hatályba lépjen és az is, hogy minden rendeletet a szerződések felügyeljenek.”

 

Az, hogy az Európai Parlamentnek mi a véleménye az ügyben, azért fontos, mert az Európai Tanácsot követően nekik is meg kell szavazniuk az EU új büdzséjét.

 

NYITÓKÉP: Eric Vidal / European Parliament Multimedia Centre

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás