+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Paradigma Intézet
2020. december 9. szerda, 11:20
Egy hét telt el a Szájer-ügy kirobbanása óta. Az európai színtéren napokon belül kiderülhet, hogy milyen következményeket szakított a botrány Orbán Viktor nyakába. A belpolitikai mezőben viszont a politikai tér más eseményei és az időzítés miatt egészen más, hosszabb távú következményekkel érdemes számolnunk. Ráadásul nem is pont olyanokkal, mint amiről eddig szó volt.

 

Szájer József bukásának körülményeiről az elmúlt egy hétben gyakorlatilag már mindent hallhattunk, arról viszont még csak nagyon kevés prognózisalkotó elemzést vagy véleményt olvashattunk, ami a pártpolitikai következményeket taglalta.

 

Pedig ha valami, akkor ez egy olyan botrány, ami békeidőben a lehető legkönnyebben okozhat válságot. A válság pedig gyors és elhamarkodott döntések meghozatalára késztetheti a hatalmon levőket, amelynek kihasználásával az ellenzék nyerhetne teret, így nagyobb optimizmussal tudnának ráfordulni a kampány évére.

 

A mostani helyzetet viszont békeidőnek semmiképpen sem nevezhetjük, emiatt a botrány nyomán kialakuló válság sem lehet az, aminek láttatni szeretnék egyes ellenzéki hangok.

 

Ennek a válságnak ugyanis most nincs politikai értelemben vett tere és ideje.

 

A politikai tér hiánya: koronavírus

 

2020 nem igazán kedvezett a politikai napirendet formálni akaró politikusoknak, hiszen még a napirenduralásban erős Fidesznek is idén csak a jobboldali klímavédelem feltalálását, hogy-hogy nem egy újabb nemzeti konzultációt és az egyre mérgesebb EU-s viszonyt sikerült önálló termékként felmutatnia. Az évtizedek óta nem látott, a társadalmi, közösségi és egyéni élet minden aspektusára erősen ható járvány megpecsételte a hazai politikai élet dinamikáját is. Ez az év nem a hangos viták, nagyívű kezdeményezések időszaka volt és ez nincs máshogy a naptári esztendő végéhez közeledve sem.

 

Orbán Viktor látva a politikai mozgástér szűkülését, egyszemélyben vált az íróasztal mögül ingujjban, cetliről olvasó magyar járvány- és gazdaságvédelem egyetlen komolyan vehető szereplőjévé.

 

Ha a szavazók elvárása egyszerűen nem tesz mást lehetővé, minthogy a járványról beszéljen a miniszterelnök, akkor ő és csak ő fog arról beszélni, döntéshozói pozícióban az ellenzéki hangokat is könnyen elfojtva.

 

Ebben a szűkös, egyszerre nagyon kényelmes és frusztráló pozícióban az ellenzék logikusan, pár esetet leszámítva szinte csak magával foglalkozott: lefolytatták a tisztújításokat, és 10 év után megteremtették a Fidesz legyőzésének formális lehetőségét a teljes összefogással.

 

Egy ilyen összeszűkült és még így is túlzsúfolt politikai térben egy Szájer-ügy szintű botrány berobbanásakor egyszerűen nem biztosítottak a lehetőségek, hogy gyors változások, pláne a sokat hangoztatott morális válság jöjjön létre. Az ügynek ugyanis nincs gazdája, nem egy oknyomozó munka eredménye, mint Orbán Viktor magánrepülőzése vagy Szijjártó Péter jachtozása, hanem egyszerűen csak megtörtént. Kavics módjára bedobták a tóba, de a hullámok csak arra lesznek elegek, hogy újabb kommunikációs fordulatokkal vértezzék fel az ellenzéki politikusokat és szavazóikat.

 

A politikai idő hiánya: december

 

A Szájer-ügy robbanása látványosan nem illeszkedett a magyar politika naptárjához, hiszen az év azon időszakában történt, ahol a napirenden tartás még igazi politikai ügygazdákkal is szinte lehetetlen. Erre jó példaként említhetjük az éppen kettő évvel ezelőtti rabszolgatörvény-botrányt. Az ügy akkor sokkal nagyobb nyilvánosságot és teret kapott minden politikai oldalon, tekintve, hogy az ellenzéki pártok fizikai eszközökkel próbálták megakadályozni a törvénymódosítás elfogadását, majd ezt követően hetekig fent tudták tartani a közvélemény érdeklődését az MTVA épületén belüli akcióikkal. Mégis, pár képsoron túl szinte alig emlékszünk az ügyre.

 

Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy hiába volt egy a közvélemény figyelmét fenntartani képes, a harmadik kétharmadot követő paralízisből látványosan felébredő és cselekvő, az összefogásra buzdító ellenzék képe, az ügy mögül egyszerűen elfogyott az idő és maguk az ügygazdák is.

 

Az év végi ünnepdömping ugyanis kegyetlenül elbánik gyakorlatilag minden politikai témával: a média és a választók érdeklődését a politikai értelemben üresjáratnak tekintett januári időszakban kivételesen nehéz begyújtani.

 

Ez 2019 elején nem is volt túl sikeres, hiszen a látványos, pártokon átnyúló, cselekvő ellenzéki politikustömegből összesen két független országgyűlési képviselő maradt meg ügygazdának, így ők nem is tudtak újra napirendformáló erőként feltűnni. A Szájer-botrányra a hazai térben valami ehhez nagyon hasonló sors várhat – akkor is, ha a moralitás szintjén sokkal súlyosabb ügyről van szó most.

 

Mire számítsunk?

 

De akkor kijelenthető, hogy sem az ellenzék nem fog tudni érdemben profitálni, sem a Fidesz nem fog érdemben veszíteni a legjelentősebb Európa-politikusuk ilyen körülmények közti elvesztése miatt? A helyzet közel sem ilyen egyszerű.

 

Az ellenzék pusztán csak egy újabb, bizonyos szempontból tényleg erős érvet nyert a „miért ne a Fidesz?” kérdésre, de új szavazót ezzel még nem fog szerezni. Viszont a Fidesz sem valószínű, hogy komolyabb szavazói rétegektől esne el egy ilyen belső válság nyomán. A gond inkább a párton belül alakulhat ki, elsősorban akkor, ha Orbán Viktor a közeljövőben nem ad a Szájer-ügyre is reflektáló politikai, világnézeti és morális iránymutatást is legközvetlenebb híveinek. Ez idén ugyanis teljesen elmaradt, és szinte védtelenül maradtak magukra a globalizáció talán legsúlyosabb következményével, egy világjárvánnyal és hatásaival szemben a párttagok és a holdudvar tagjai.

 

Az idei év volt ugyanis az első, amikor a miniszterelnök – hozzá közelálló metaforával élve –

 

nem tudta csapatát behívni az öltözőbe,

 

az itthoni és külföldi ellenfelektől és a politikai aréna zajától is elvonulva, nem tudta megadni nekik azt az iránymutatást, amely a Fideszt a legösszetartóbb és a legerősebb politikai közösségé tette az elmúlt másfél évtizedben.

 

Egy olyan társadalmi közegben, ahol már könnyedén elválhatnak a járványkezelés esetleges rossz intézkedései miatt szeretteiket elvesztők vagy a nem politikából élő, így munkahelyüket elvesztő fideszesek a miniszterelnök, döntései és a NER által nekik nyújtott lehetőségek mellett a végsőkig kitartó kormánypártiaktól. Ebben a helyzetben pedig már a híresen jó politikai stratéga, Orbán Viktor sem lehet biztos abban, hogy a járvány legyőzése után maga is megerősödve tér vissza.

 

Erőt sugárzó, előremutató belső üzenet nélkül már nemcsak lépéskényszerbe, de lépéshátrányba is kerülhetnek a kormánypártiak.

 

A Fidesz éppen most döbbenhet rá, hogy amit eddig magaslatnak hitt, az valójában egy maga által ásott gödör:

 

el kell kezdeni elválasztania a (válságkezelő) kormányzást a (választásokra készülő) pártpolitikától. Ennek a kihívásnak a megugrása nagy eséllyel a 2022-es választások kimenetelét fogja meghatározni.

 

A Paradigma Intézet december óta az Azonnalin jelentkezik!

 

FOTÓ: Orbán Viktor Facebook-oldala

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt is elmondta, hogy miért döntöttek úgy, hogy az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatait még áprilisban kinyitják.

Ismert emberek fognak oltásra buzdítani minket, a cél nyolcmillió magyar beoltása, Gulyás szerint a Szputnyik a nyugati vakcináknál is jobb. Ez történt a kormányinfón!

Kolozsváron nemcsak a lakhatás, a kultúra is többe kerül, mint máshol. A Székelyföldön minden olcsóbb, Kézdivásárhely a legolcsóbb, magyar lakossággal is rendelkező város.

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás