+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bárány Balázs
2020. december 8. kedd, 10:10
Az elmúlt három hónap igen mozgalmas volt: megjelentek az iskolaőrök, bevezették az új NAT-ot, a felső-, majd később a középfokú oktatásban tanulókat távoktatásra küldték, úgy volt, hogy hülyeség a tanárokat tesztelni, aztán mégis hozzáláttak, és közben jöttek a Béres-cseppek. Arról, hogy az iskolai tanulás mennyire maradt hatékony, az eddigi lemaradásokkal mi lesz, és magukat a gyerekeket hogyan érintette ez az egész, kevés szó esik.

Az idei év számos új mémet életre hívott, melyek közül az egyik legérdekesebb a távoktatással kapcsolatos. Sorra terjednek az olyan videók, melyeken tanárok és diákok humoros beszólásait, bénázásait láthatjuk online óra közben. Akad közöttük aranyos, például amikor a tanárnő átkiabál a gyerekeinek, hogy ha nem sütik meg a palacsintát, akkor az nem lesz ebédre, és olyan is, ami a bekapcsolva felejtett mikrofon miatt vált kínossá (ebben a kategóriában talán a legismertebb Lajos Balázs pécsi egyetemista esete) és persze akad jó pár igen közönséges megnyilvánulás is.

 

Az említett mémvideók hátterében ugyanaz a jelenség áll:

 

az online jelenlétünket még nem tekintjük egyenértékűnek a valós életbeni jelenlétünkkel, és akkor a személyiségi jogok ügyéről nem is beszéltünk.

 

Tucatjával hallok olyan történeteket, hogy a távoktatás alatt a gyerekek mögött egyik-másik szülő hiányos öltözékben haladt át – esetleg maguk a gyerekek ülnek a gép elé fehérneműben vagy pizsamában, de ugyanez a meggondolatlanság jelentkezik akkor is, amikor a tanárnő az online óra alatt dohányzik.

 

Mindez azonban csak érdekes hozadéka a koronavírus-járvány nyomában keletkező sajátos helyzetnek. Sokkal fontosabb az a kérdés, hogy maga a távoktatás mennyire volt hatékony? És azok, akik továbbra is napról napra bejártak az iskolába, azokkal mi történt? Tekintsük át a helyzetet a téli szünet előtt nagyjából két héttel!

 

Teszt a lelke mindennek

 

Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter még a tanév elején azt nyilatkozta, hogy az a pedagógus, aki az iskolában lett fertőzött, teljes táppénzre számíthat. Ekkor még a kanyarban nem volt az, hogy tömegesen tesztelnék az oktatási intézmények dolgozóit, így annak bizonyítása, hogy valaki egy ilyen helyen fertőződött meg, kissé nehézkesnek tűnt. Ugyanebben a nyilatkozatban Kásler professzor azt is mondta, hogy az országban 13 ezer helyen folyik oktatás, melyekben a vírussal kapcsolatos érintettség ezrelékben mérhető.

 

Megnyugtatásként érintésmentes hőmérők érkeztek az iskolákba, így mindennapossá váltak a bejáratnál sorakozó tanárok és diákok látványa, akik csak úgy léphettek be a kapun, ha a gondnok/iskolaőr/pedagógiai asszisztens/megbízott tanár már megmérte a lázukat.

 

A szerencsétlenebbeknek pedig, akik kimelegedve érkeztek, várakozniuk kellett a második mérésre a bejáratban.

 

Október végén a Béres Gyógyszergyár azzal kívánta a pedagógusok iránti megbecsülését kifejezni, hogy több mint nyolcvanezer üveg Béres Cseppet juttatott el az iskolákba. Ezzel kapcsolatban is volt némi fennakadás, mert bizonyos intézményekbe nem annyi adag jutott el, amennyien ott dolgoztak, így felmerült a gyanú, hogy nem jár minden tanárnak, míg mások a tankerület dolgozóit gyanúsítgatták egyes tételek meglovasításával.

 

Az őszi szünetre Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azzal a jótanáccsal engedte el a tanulókat, hogy az október végét családi körben töltsék és ne csoportosuljanak. Úgy tűnik, hogy a jótanács nem állította meg a fertőzés terjedését, ezért november 11-én elrendelték, hogy a középiskolák ismét térjenek át távoktatásra.

 

Eközben Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere november 4-én bejelentette, hogy a főváros saját tesztelési programot indít, amihez százezer antigén gyorsteszt beszerzését kezdeményezi. A Magyar Nemzet ekkor kapva kapott az alkalmon és ismét dilettantizmussal vádolta Karácsonyt, mondván, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint a PCR-tesztek megbízhatóbbak az antigén teszteknél, tehát a főpolgármester a budapesti iskolák dolgozóit ezzel a fertőzésmentesség hamis illúziójába akarja kergetni.

 

Közben az országos fertőzöttség drámai emelkedésnek indult és november elsején már volt olyan iskola, ahol a tanárok egytizedének pozitív lett a teszteredménye. Így hát a hónap végére a kormány mégiscsak elrendelte az oktatási intézmények dolgozóinak szűrését – ráadásul antigén tesztekkel! Ekkor persze a kormánymédiában már nem olvashattunk dilettantizmusról, helyette inkább védőruhába öltözött, önfeláldozó orvostanhallgatók és egészségügyi dolgozók képei árasztották el felületeiket. Az eset kísértetiesen hasonlít a tavaszi karanténidőszakra, amikor egy pénteki nap reggelén a kormány még mereven elzárkózott az iskolabezárástól, míg este maga a miniszterelnök jelentette be a távoktatásra történő átállást...

 

Megkezdődött hát a tömeges tesztelés. A kezdeti zavarodottsághoz a következő praktikus kérdések is adódtak:

 

+ Most csak a tanárokat vizsgálják, vagy más iskolai dolgozókat is? Végül mindenkit teszteltek.

 

+ Kötelező-e a teszt vagy sem? Nem volt kötelező, így 73 százalékos volt csupán a részvétel.

 

Mi lesz azzal, aki elutasítja? Semmi.

 

Mi lesz azzal, akinek pozitív a tesztje? Azonnal hazaküldték.

 

És azokkal, akiket tanít? Ők maradtak az iskolában, de szülői kérésre távoktatást is kaphattak (hogy azt ki csinálja ennyi hiányzó tanár mellett, az már más kérdés).

 

És a tantestület többi tagjával? Ők maradtak dolgozni és a kiesőket helyettesíteni (ingyen, mert a helyettesítést már Hoffmann Rózsa óta nem fizetik ki, hiszen az a munkaidő részeként történik).

 

A tömeges tesztelés eredményeként több mint kétezer dolgozót találtak. Akadtak olyanok, akiknek a gyermeke az őszi érettségi időszakban vizsgázott, így nem kockáztatta, hogy egy esetleges pozitív teszteredménnyel a vizsgázó csemete is otthonmaradásra kényszerüljön. De legtöbben azok voltak, akik azért nem akarták magukat letesztelni, mert féltek, hogy csökkentett táppénzt kapnak. Ez Kásler miniszter úr fenti bejelentése fényében furcsának tűnhet, hiszen ő teljes összeget ígért, ennek ellenére a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete olyan információkat tett közzé miszerint ez a valóságban nem feltétlenül történik meg.

 

Nem jártak jobban a tesztelést végző orvostanhallgatók sem, akik vizsgaidőszakban álltak be hivatástudatból végezni ezt a munkát. Az általam megkérdezettek az egyetemeken erre hivatkozva nem sok könnyítést kaptak, hiába jelentette be ennek ellenkezőjét Facebook-oldalán Kásler miniszter úr, ráadásul sajtóértesülések szerint a felkészítésük sem volt túl szakszerű. És miközben az országosan beazonosított fertőzöttek száma már elérte a hatezret, megérkezett a hír, hogy leállítják az iskolai teszteléseket. A PDSZ reméli, hogy előrehozott téli szünet lesz, ám erre reakció nem érkezett (ráadásul az éves munkaterv szerint december 12-e, azaz szombat is tanítási nap lesz).

 

Ezalatt csendben lezajlottak az őszi érettségi vizsgák, ahol azért volt magas a részvétel, mert tavasszal a járvány miatt többen erre az időpontra tették át a megmérettetést. És már közeledik a januári középiskolai felvételi időpontja is – ki tudná előrelátni, hogy addig milyen rendelkezések születnek...

 

Távoktatás 2.0

 

A tavaszi távoktatás derült égből villámcsapásként ért tanárt és diákot egyaránt, melynek tapasztalataiból úgy tűnik, hogy mindkét fél igyekezett tanulni. Az egyik legsikeresebb online módszertani oldal, a Tanárblog szerzői például azon fáradoznak, hogy minél több pedagógus essen át az ehhez szükséges szemléletváltáson, miszerint ne letudni akarják az ilyen órákat, hanem próbáljanak meg az offline világból minél többet átmenteni erre a munkaformára.

 

A Szülői Hang őszi felméréséből ugyanakkor az látszik, hogy a szülők nem voltak megelégedve a távoktatás minőségével, így azt alapvetően át kellene gondolni. Ráadásul azzal, hogy a gyermek otthon van, a szülő megélhetése is veszélybe kerülhet, hiszen felügyeletet, segítséget igényel, a home office-ban ülő apuka-anyuka laptopja kell neki az online órákhoz.

 

Az is látszik, hogy a kormányzat is reagált a helyzetre, hiszen az e-naplóként működő Kréta részeként megjelent az izgalmas nevű Digitális Kollaborációs Tér, ami egyfajta tárhelyként és kommunikációs felületként szolgál tanárnak és diáknak – tehát amolyan Google Classroom „magyar módra”, ráadásul az államtitkár szerint „ennek használata nullára redukálja az online oktatással járó adminisztratív feladatokat” (jelentsen ez bármit is).

 

Szintén a távoktatást szolgálja az egyhavi ingyenes internet, melynek igénylése körül akadtak kérdőjelek, ráadásul úgy tűnik, hogy minden szolgáltató kicsit másképpen igyekezett megoldani a dolgot. A Vodafone például bizonyos oktatással kapcsolatos oldalak ingyenes elérhetését biztosítaná, hiszen a teljesen ingyenes internet csábítása nem feltétlen erre a területre csalogatná az otthon ülő nebulókat. Azon pedig még mindig kevesen gondolkodtak el, hogy

 

hiába biztosít az állam ingyen internetet, ha otthon csak egy okostelefon van három gyerekre, vagy ha a küldött anyagokat (pdf, ppt, linkek, stb.) sem a gyermek, sem a szülő nem tudja kezelni.

 

A távoktatás mellett (pandémia ide vagy oda) a középiskolásoknak továbbra is teljesíteniük kell az érettségihez szükséges közösségi szolgálatot, melyhez az iskolák és az önkormányzatok is biztosítanak különféle lehetőségeket. Ráadásul továbbra is nagy a bizonytalanság: nem tudjuk, hogy a távoktatás mennyire hasznos, vagy hogy ez az időszak mekkora lemaradást fog okozni a tanulóknak (mert hogy fog, az biztos), ugyanis az idei PISA- és kompetenciamérések elmaradtak.

 

A hatékonysággal kapcsolatban én személy szerint elég szkeptikus vagyok, de legalább napvilágra kerülnek a rendszer olyan hibái, melyekről a jelenléti munkavégzés során kevés szó esik. Jó példa erre az alábbi videó, melyben egy távoktatásra kényszerült egyetemi hallgató segélykiáltását hallhatjuk:

 

 

A NER és az iskola

 

Az iskola koronavírus-járvány nélkül is izgalmas hely, hiszen ez az a terület, ahol a Nemzeti Együttműködés Rendszere előszeretettel demonstrálja, hogy mennyire őrzi a keresztény-konzervatív értékeket.

 

Szeptember elsejétől jelentek meg az iskolákban az iskolaőrök, akiknek elvileg az lenne a feladatuk, hogy a zűrösebb helyeken védjék az iskola tulajdonát, valamint ügyeljenek a tanárok és a diákok testi épségére. Az elmúlt három hónapból azonban az látszik, hogy fogadtatásuk igen vegyes volt. A legtöbb helyen be tudták őket fogni hőmérőzésre, volt, ahol verekedésbe avatkoztak be, de meséltek olyan iskoláról is, ahol az iskolaőr együtt dohányzott a diákokkal. A legaggasztóbb mégis az, hogy személyük amolyan állam az államban, mivel az iskoláról és a tanárokról is írnak jelentéseket, és akad közöttük, aki a pedagógusok ügyeleti munkáját nem igazán segíti.

 

Mindeközben továbbra is aggasztó méretű a tanárhiány, amit képesítés nélküli egyetemi hallgatók bevonásával csak ideig-óráig tud enyhíteni a rendszer. A Belügyminisztérium álláskereső portálja, a Közigállás

 

a tanár szóra 392, a pedagógus szóra 397, míg a tanító szóra 147 találatot adott a cikk írásakor.

 

A tanárhiány nemcsak azért aggasztó, mert a pályán kevés a fiatal, hanem azért is mert tavasszal óriási lemaradás történt a tananyagban. Ennek mértékét nehéz megbecsülni, de például Csapó Benő oktatáskutató szerint a felzárkóztatás, a tanulók életkorától függően, akár évekbe is telhet.

 

Hab a tortán, hogy ebben a tanévben már be is vezették az új Nemzeti Alaptantervet és a hozzá kapcsolt nem túl magas minőségű tankönyveket. Ez utóbbiak többségéhez munkafüzet megalkotására már nem jutott idő, így elmondhatom: bő évtizedes pályám során nem volt még olyan időszak (beleértve a pályakezdésemet), amikor ennyit kellett órára készülnöm. Egyrészt normális feladatokat kell kitalálnom, másrészt a tankönyvek olyan blőd magyarázatai helyett kell újakat írnom, mint hogy „a versben megjelenő sorokat verssoroknak nevezzük” vagy hogy a vers „kevesebb szóval többet mondás”. Azt már említeni sem merem, hogy

 

az ötödikes történelemkönyv görögökkel foglalkozó fejezetében nem szerepel a demokrácia szó.

 

Közben a víurshelyzet kezelése körüli hajcihő a kultúrkampfot is felpörgette, hiszen a kormány már az alaptörvénybe foglalva védi a magyar ifjúságot a mesekönyvek útján terjedő homoszexualitással szemben, közben az iskolákba neohorthysta szervezetek járhatnak hazafias nevelést tartani, jövőre pedig katolikus tankönyveket is lehet rendelni az állami iskolákba.

 

A Covid-generáció

 

Na, de a legfontosabb kérdés hátra van még: hogyan viselik ezt az időszakot maguk az érintettek, a gyerekek? Én úgy látom, hogy megszokták. Bár a maszkviselés állandó feszültséget okoz, ezt nagyon megkönnyítette a különféle divatos maszkok megjelenése. Ez a ruhadarab már olyan, mint a sapka, a sál vagy a kesztyű: ebben érkeznek, és ugyanúgy el is hagyják őket, aztán lehet nekiállni keresni.

 

A szünetben a különböző játékok között megjelentek a vírussal kapcsolatos viccek:

 

fogócska közben a fogót „koronavírusnak” hívták, dekorációként a furcsa, „tüskés” karácsonyfadíszek, és a tanórákon is mosolygás követi azt, amikor az ember egy király koronázásáról vagy a Szent Koronáról mesél.

 

Emellett, főleg tanév elején, előfordult, hogy az olyan diákkal, akiről kiderült, hogy már átesett a fertőzésen többen kirekesztően bántak, egyes településeken például különféle pletykák is szárnyra kaptak a karanténba kerültekről. Itt általában a kommunikáció hiánya volt a probléma, hiszen nem volt egyértelmű a „riasztási lánc”, hogy fertőzés esetén a szülő kinek szóljon: az iskolának vagy a háziorvosnak? Tájékoztassa-e szülőtársait vagy megteszi ezt az iskola?

 

És hát a rendszerben meglévő, eddig nem kezelt problémák továbbra is jelen vannak, csak most épp nem olyan feltűnőek, de a pandémia miatt idővel csak rosszabbak lesznek. Ilyenek például az olyan esetek, ahol a szülő egyedül neveli gyermekét és közben fertőzött lesz, gyermeke pedig kontaktszemély lévén nem mehet iskolába, viszont az önellátás és az önálló tanulás még nem megy neki. Egy betegeskedő szülő mellett azonban ezeket a készségeket nem biztos, hogy el tudja sajátítani...

 

„A magyar közoktatás rendszere [...] nem csökkenti, hanem éppenséggel általában növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, miközben nem segíti elő a társadalmi mobilitást – vagyis azt, hogy a rosszabb körülmények közé született gyerekek szorgalom és teljesítmény révén kitörhessenek és jobb életlehetőségeket teremthessenek maguknak.”

 

Ezt olvashatjuk az Egyensúly Intézet Magyarország 2­030 – Jövőkép a magyaroknak című kötetben. Erre a helyzetleírásra a koronavírus-járvány még nem, vagy kevéssé lehetett hatással, hiszen a könyv a második hullám idején jelent meg. Egy motívum azonban fejezetről fejezetre visszatér benne: ha azt akarjuk, hogy a következő évtizedben egy igazságosabb, kiegyensúlyozottabb társadalom éljen ezen a 93 ezer négyzetkilométeren, akkor az oktatásra nagyobb figyelmet kell összpontosítani.

 

Ez nem csupán erőforrásokat jelent, hanem szerkezeti változtatásokat is – magyarán azt kellene végre eldöntenünk, hogy mit is akarunk az iskolától a 21. században. Ha ezt a kérdést nem válaszoljuk meg időben és továbbra is csak ideológiavezérelt látványintézkedések történnek, akkor nemcsak magunkat csapjuk be, de a jövő generációi elől vesszük el egy teljesebb élet lehetőségét.

 

A szerző történész, tanár. Olvass még tőle az Azonnalin!

 

GRAFIKA: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás