Instabil lehet az új jobbközép román kormánytöbbség a rengeteg, PSD-ből a PNL-be átlépő, és most a nemzeti liberálisok színeiben politizáló politikus miatt. Miért volt ekkora az érdektelenség? Mi lenne a legjobb az RMDSZ-nek? Miért lepett meg mindenkit a szélsőjobb? Értékelés Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!
Rekord alacsony, mindössze 31,84 százalékos volt a részvétel vasárnap. Mi az oka ennek az érdektelenségnek?
Ennek két oka van. Egyrészt
A nemzeti liberálisoknál (PNL) a képviselő- és szenátorjelöltek 15-20 százaléka exszocdem volt, miközben ők azt kommunikálták, hogy ők más, jobb párt, mint a Szociáldemokrata Párt (PSD). Ezt pedig a választók szankcionálták. A másik jobboldali formációnál, az USR PLUS-nál is voltak nézeteltérések a jelölteket illetően, ám ők inkább a vidéki infrastuktúra hiánya miatt kaptak annyi szavazatot, amennyit. Az USR PLUS jelen van Románia nyolc-tíz nagyvárosában, és körülbelül ennyi.
A politikai kínálat alacsony színvonala mellett viszont a koronavírus-járvány is hozzájárult az alacsony részvételhez. A kormány hónapokon keresztül kommunikálta az emberek felé, hogy maradjanak otthon, bezárták az óvodákat, iskolákat, piacokat. Aztán mindenkit felhívott arra, hogy tessék menni szavazni. Az emberekben ez visszatetszést keltett: inkább maradtak otthon, ami szerintem várható is volt. Ezek mellett a diaszpórában is sokkal kevesebben szavaztak, körülbelül kétszázhetvenezren, szemben az elnökválasztás során rekordmennyiségű egymillió-kétszázezerrel. Valószínűleg úgy látták, nincs akkora tétje a parlamenti választásnak, mint az elnökválasztásnak.
Mind a legtöbb szavazatot kapott PSD, mind a potenciális partnereivel vélhetően többséget szerző PNL kikiáltotta magát a választás győztesének. Melyik a valódi győztes?
Két párt mondhatja, hogy a várakozásaihoz képest jól szerepelt, vagyis jól jött ki a választásból. Egyrészt a PSD, mert miután éveken keresztül a PNL ágyútűzében volt – csak emlékezzünk arra, hogy az államelnök, Klaus Johannis minden egyes sajtótájékoztatóján a PSD-t hibáztatta valamiért – mégis
A paletta másik végén – noha még várjuk a végleges eredményeket – jelenleg úgy néz ki, hogy az AUR 10 százalék körüli politikai erő lesz a román parlamentben. Szerintem ők a másik nagy nyertes, mivel egy egy évvel ezelőtt létrehozott pártról beszélünk, amely a negyedik legnagyobb párt lesz a parlamentben. Az AUR szerintem azért lepett meg mindenkit, mert nagyon hatásos online kampányt folytattak, nem voltak jelen a mainstream médiában, viszont aprómunkával feltornászták magukat 10 százalékra.
Térjünk át a kormányalakítás kérdésére. Mi jöhet akkor, ha nem tud senki sem kormányt alakítani? Előrehozott választás? Nemzeti egységkormány?
Előrehozott választás biztos nem lesz, mivel senki nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az éppen megszerzett parlamenti székét otthagyja. A nemzeti egységkormányt tartanám a legelegánsabb megoldásnak.
Miért?
Azért, mert ebben a pillanatban, mikor látjuk, hogy van egy szélsőséges párt, amely 10 százalékkal bejutott a parlamentbe,
De erre nem látok reális lehetőséget. Aki ezt a változatot támogatná, az az RMDSZ: pragmatista politikai alakulatként mind a PNL-vel, mind a PSD-vel együtt tudna működni a nagykoalícióban. A nemzeti egységkormány létrehozását inkább a jobboldali pártok, vagyis a PNL és az USR PLUS akadályozná. Mivel évek óta „vörös pestisezik” a PSD-t, nem látom, hogy most közelednének egymáshoz. Másrészt a PSD se hiszem, hogy egykönnyen belemenne abba, hogy együtműködjön a PNL-vel. És ne feledkezzünk el az államelnökről, Klaus Johannisról sem, ő ugyanis kizárta a PSD-t azon pártok közül, akikkel együtt lehetne működni.
A mostani eredmények szerint a Pro Romania nem jutna be a parlamentbe, viszont a konzervatív-nacionalista PMP éppenhogy. Lehetséges-e egy jobboldali-liberális népfront, azaz egy PNL-USR PLUS-RMDSZ-PMP többség?
A jelenlegi adatok szerint a jobboldali koalíció 55 százalék körüli többséget tud összehozni az újraosztás után.
Milyen többség lesz ez? Bevállalják-e a kormányzást egy 55 százalékos, viszonylag szűk többséggel? Számíthatnak-e az alanyi jogon a parlamentben jelen levő nem magyar nemzeti kisebbségek 18 képviselőjére?
Egy, a törékeny és a stabil között mozgó kormánytöbbség lesz. A kisebbségek hagyományosan kormánytámogatók, mivel a kormánytól függ a kisebbségek felé folyósított támogatások összege.
A PMP konzervativizmusa ellentéteket fog generálni az USR-PLUS progresszív szárnyával. A pártok közötti ideológiai ellentéteket – például a vallás szerepe a társadalomban, a román hagyományok követése, nemi és identitásbeli kérdések – mérsékelheti az, hogy mind a négy lehetséges kormánypárt elkötelezett euro-atlantistának tartja magát. A kormányzást szem előtt tartva szerintem felülemelkednek ezeken az ellentéteken és együtt fognak működni.
Azért is vagyok ennyire szkeptikus a többséget illetően, mert nagyon sok liberális frissen érkezett a PNL-be a szociáldemokratáktól. Nem láthatjuk előre, hogy pár hónapon belül nem lépnek-e vissza a PSD-be.
Ha előre kellene jeleznem, úgy vélem, hogy 2021 végéig, 2022 elejéig még jobbközép többség lesz, a PSD ugyanis nem siet azzal, hogy kormányra kerüljön. Ne felejtsük el, hogy Johannis államelnöki mandátuma akkor már kezd a végéhez érni, és
NYITÓKÉP: Nemzeti Liberális Párt / Facebook
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.