+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Antal Róbert-István
2020. december 7. hétfő, 16:20
Instabil lehet az új jobbközép román kormánytöbbség a rengeteg, PSD-ből a PNL-be átlépő, és most a nemzeti liberálisok színeiben politizáló politikus miatt. Miért volt ekkora az érdektelenség? Mi lenne a legjobb az RMDSZ-nek? Miért lepett meg mindenkit a szélsőjobb? Értékelés Claudiu D. Tufiș bukaresti politológussal!

Rekord alacsony, mindössze 31,84 százalékos volt a részvétel vasárnap. Mi az oka ennek az érdektelenségnek?

 

Ennek két oka van. Egyrészt

 

a pártok kínálata nagyon alacsony minőségű volt, ugyanazok a pártok indultak, akiket már régóta ismerünk, a jelöltjeik nagyon gyengék voltak.

 

A nemzeti liberálisoknál (PNL) a képviselő- és szenátorjelöltek 15-20 százaléka exszocdem volt, miközben ők azt kommunikálták, hogy ők más, jobb párt, mint a Szociáldemokrata Párt (PSD). Ezt pedig a választók szankcionálták. A másik jobboldali formációnál, az USR PLUS-nál is voltak nézeteltérések a jelölteket illetően, ám ők inkább a vidéki infrastuktúra hiánya miatt kaptak annyi szavazatot, amennyit. Az USR PLUS jelen van Románia nyolc-tíz nagyvárosában, és körülbelül ennyi.

 

A politikai kínálat alacsony színvonala mellett viszont a koronavírus-járvány is hozzájárult az alacsony részvételhez. A kormány hónapokon keresztül kommunikálta az emberek felé, hogy maradjanak otthon, bezárták az óvodákat, iskolákat, piacokat. Aztán mindenkit felhívott arra, hogy tessék menni szavazni. Az emberekben ez visszatetszést keltett: inkább maradtak otthon, ami szerintem várható is volt. Ezek mellett a diaszpórában is sokkal kevesebben szavaztak, körülbelül kétszázhetvenezren, szemben az elnökválasztás során rekordmennyiségű egymillió-kétszázezerrel. Valószínűleg úgy látták, nincs akkora tétje a parlamenti választásnak, mint az elnökválasztásnak.   

 

CLAUDIU D. TUFIȘ A BUKARESTI EGYETEM POLITIKATUDOMÁNYI KARÁNAK POLITOLÓGUSPROFESSZORA. PHD-JÉT 2007-BEN A PENNSYLVANAI EGYETEMEN SZEREZTE MEG, ELŐTTE SZOCIOLÓGIÁT TANULT A CEU-N ÉS BUKARESTBEN. KUTATÁSI TERÜLETEI A POLITIKAI KULTÚRA ÉS MAGATARTÁS, A CIVIL TÁRSADALOM ÉS A TÁRSADALMI MOZGALMAK. ITT LEHET OLVASNI RÓLA, AZ AZONNALINAK NYILATKOZOTT MÁR JOHANNIS SIKERÉRŐL ÉS AZ ORBÁN ÁLTAL TAVALY FELVÁZOLT ÚJ KÖZÉP-EURÓPA-KONCEPCIÓRÓL IS.

 

Mind a legtöbb szavazatot kapott PSD, mind a potenciális partnereivel vélhetően többséget szerző PNL kikiáltotta magát a választás győztesének. Melyik a valódi győztes?

 

Két párt mondhatja, hogy a várakozásaihoz képest jól szerepelt, vagyis jól jött ki a választásból. Egyrészt a PSD, mert miután éveken keresztül a PNL ágyútűzében volt – csak emlékezzünk arra, hogy az államelnök, Klaus Johannis minden egyes sajtótájékoztatóján a PSD-t hibáztatta valamiért – mégis

 

megőrizte és mozgósította azt a szavazói rétegét, amelyet évtizedek óta fogságban tart. Ez pedig még mindig elég egy 30 százalékos eredményhez.

 

A paletta másik végén – noha még várjuk a végleges eredményeket – jelenleg úgy néz ki, hogy az AUR 10 százalék körüli politikai erő lesz a román parlamentben. Szerintem ők a másik nagy nyertes, mivel egy egy évvel ezelőtt létrehozott pártról beszélünk, amely a negyedik legnagyobb párt lesz a parlamentben. Az AUR szerintem azért lepett meg mindenkit, mert nagyon hatásos online kampányt folytattak, nem voltak jelen a mainstream médiában, viszont aprómunkával feltornászták magukat 10 százalékra.

 

Térjünk át a kormányalakítás kérdésére. Mi jöhet akkor, ha nem tud senki sem kormányt alakítani? Előrehozott választás? Nemzeti egységkormány?

 

Előrehozott választás biztos nem lesz, mivel senki nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy az éppen megszerzett parlamenti székét otthagyja. A nemzeti egységkormányt tartanám a legelegánsabb megoldásnak.

 

Miért?

 

Azért, mert ebben a pillanatban, mikor látjuk, hogy van egy szélsőséges párt, amely 10 százalékkal bejutott a parlamentbe,

 

a régebbi pártok ezzel a gesztussal határolhatnák el magukat az AUR-tól és kifejezhetnék azt, hogy nincs helye a szélsőségeknek a kormány közelében.

 

De erre nem látok reális lehetőséget. Aki ezt a változatot támogatná, az az RMDSZ: pragmatista politikai alakulatként mind a PNL-vel, mind a PSD-vel együtt tudna működni a nagykoalícióban. A nemzeti egységkormány létrehozását inkább a jobboldali pártok, vagyis a PNL és az USR PLUS akadályozná. Mivel évek óta „vörös pestisezik” a PSD-t, nem látom, hogy most közelednének egymáshoz. Másrészt a PSD se hiszem, hogy egykönnyen belemenne abba, hogy együtműködjön a PNL-vel. És ne feledkezzünk el az államelnökről, Klaus Johannisról sem, ő ugyanis kizárta a PSD-t azon pártok közül, akikkel együtt lehetne működni.

 

A mostani eredmények szerint a Pro Romania nem jutna be a parlamentbe, viszont a konzervatív-nacionalista PMP éppenhogy. Lehetséges-e egy jobboldali-liberális népfront, azaz egy PNL-USR PLUS-RMDSZ-PMP többség?

 

A jelenlegi adatok szerint a jobboldali koalíció 55 százalék körüli többséget tud összehozni az újraosztás után.

 

Ezzel pedig úgy néz ki, hogy meglesz a PNL, az USR PLUS, a PMP és az RMDSZ többsége.

 

Milyen többség lesz ez? Bevállalják-e a kormányzást egy 55 százalékos, viszonylag szűk többséggel? Számíthatnak-e az alanyi jogon a parlamentben jelen levő nem magyar nemzeti kisebbségek 18 képviselőjére?

 

Egy, a törékeny és a stabil között mozgó kormánytöbbség lesz. A kisebbségek hagyományosan kormánytámogatók, mivel a kormánytól függ a kisebbségek felé folyósított támogatások összege.

 

A PMP bejutásával a jobboldali kormánytöbbség valamivel stabilabb lehet, viszont nem lesz stabil a koalíciós partnerek közötti viszony.

 

A PMP konzervativizmusa ellentéteket fog generálni az USR-PLUS progresszív szárnyával. A pártok közötti ideológiai ellentéteket – például a vallás szerepe a társadalomban, a román hagyományok követése, nemi és identitásbeli kérdések – mérsékelheti az, hogy mind a négy lehetséges kormánypárt elkötelezett euro-atlantistának tartja magát. A kormányzást szem előtt tartva szerintem felülemelkednek ezeken az ellentéteken és együtt fognak működni.

 

Azért is vagyok ennyire szkeptikus a többséget illetően, mert nagyon sok liberális frissen érkezett a PNL-be a szociáldemokratáktól. Nem láthatjuk előre, hogy pár hónapon belül nem lépnek-e vissza a PSD-be.

 

A román parlamentben szinte normává vált az egyik pártból a másikba való átlépés. Intenzív időszak jön a magukat áruba bocsájtó, majd különböző pártok által felvásárolt képviselőkkel.

 

Ha előre kellene jeleznem, úgy vélem, hogy 2021 végéig, 2022 elejéig még jobbközép többség lesz, a PSD ugyanis nem siet azzal, hogy kormányra kerüljön. Ne felejtsük el, hogy Johannis államelnöki mandátuma akkor már kezd a végéhez érni, és

 

jöhet majd egy olyan időszak, amikor a PSD megpróbálhatja a megvásárolt képviselőkkel megbuktatni a kormányt, hogy hatalomra kerüljön.

 

NYITÓKÉP: Nemzeti Liberális Párt / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Feröer-szigetek lakóit nem különösen izgatja egyelőre a járvány harmadik hulláma.

Ecsenyi Áron a korábbi tüntetésein összeszedett bírságai miatt nem akarta igazolni magát: bevitték, három óra múlva elengedték, de közben lökdösték és inzultálták.

Civilek is indulhatnak rajta, ha előre nyilatkoznak arról, hogy győzelmük esetén melyik párt frakciójába ülnének be. Aki 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét, részt vehet az előválasztáson.

Hetvenöt éve írták alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás