+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. december 7. hétfő, 09:09
A magyar szabadságharcos retorikának régi hagyománya van. Ahogy több, mint száz évvel ezelőtt, úgy ez a retorika most is csak látszólagosan irányul a külföld ellen. A valódi célja a „magyar urak” hatalmának fenntartása – a magyar nép ellenében.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nemrég fejeztem Hermann Bahr, múlt századelejei osztrák író kis esszéjét Ausztriáról. Mivel ez akkoriban a Habsburg Birodalmat jelentette, az pedig éppen azért nem tudott közösen egy demokratikus föderalizáció felé előrelépni, mert a magyar dzsentrielit blokkolt minden ilyen irányú tervet, értelemszerűen írt a „magyarokról” is, akiket ő nem azonosított az egész néppel – mint manapság mondjuk Manfred Weber Orbán Viktor vétófenyegetései kapcsán –, hanem tudta:

 

az akkori blokkolások mögött is egy szűk magyar elit állt, amely nem is annyira Bécstől (ma Brüsszeltől), hanem a belső demokratizálódástól tartott.

 

Bahr arról ír, hogy a magyar elit azzal próbálja meg a belső demokratizálódást elodázni, hogy folyamatosan Bécs ellen hecceli a belső politikát, mintha a magyar parasztok, munkások és a magyarországi nemzetiségek Bécs, és nem Budapest miatt lennének teljesen kizárva a politikai életből (miközben 1907-ben Ausztriában már általános férfiválasztójog volt).

 

„A Magyarországon uralkodó földtulajdonosok osztálya a fellángoló demokráciát azzal akarja leverni, hogy folyamatosan egy külső ellenfelet fest a falra”

 

– írja Bahr 1911-ben. Ami akkoriban „Bécs” volt, az ma „Brüsszel”.

 

Szerinte „a nemes földtulajdonosok osztálya Magyarországon a demokratikus szenvedélyt, amely a hatalmát veszélyeztethetné, nemzetivé alakítja, amely aztán képzelt veszélyekben merülne ki”. Bahr pontosan látta, hogy „a magyar feudális földesurak osztálya addig érzi magát biztonságban a növekvő magyar demokráciával szemben, amíg sikerül neki a nemzeti szabadságért és az osztrák veszélytől való rettegést fenntartania”.

 

Bahr teljesen jól felismeri azt a logikát, amiért az akkori és mai földesurak hergelnek „a külföld” ellen: ha nem ezt tennék, esetleg a népnek feltűnne, hogy nem demokráciában él: „Egy oligarchia a szomszédokkal való háborúval próbálja magát megmenteni. Ameddig a magyar nép hisz az osztrákok ellenségességében, a magyar földesurak biztosítani tudják a hatalmukat saját népük felett.”

 

Bahr ezért szorgalmazta, hogy a magyar nép szemét fel kell nyitni: nem a külföld, hanem saját földesurai veszélyeztetik szabadságát: „Mutassuk meg a magyaroknak végre, hogy hogy csak a magyar földesurak osztályával nem tudunk egyezségre jutni, mert [ez az osztály] minden egyezséget megakadályozni próbál velünk, éppen azért, hogy vétójogát a saját országában fenntarthassa.” Ezzel szemben rá kell mutatni:

 

„a mi osztrák érdekünk ugyanazt akarja, amit a magyar nép akar: azaz egy demokratikus Magyarországot”.

 

Bahr – ellentétben sok mai európai uniós politikussal – világosan látta a különbséget a magyar nép és urai között, ezért írta (világosabban 1911-ben, mint bármely mai EU-s vezető 2020-ban):

 

„Egy demokratikus Magyarországgal már az első nap egyezségre jutnánk. Ezért kell mindent megtennünk azért, hogy segítsük a demokráciát Magyarországon.”

 

Bahr tehát arra mutat rá, hogy nem a helyi elittel, hanem a néppel kell megegyezni: „a magyar kérdések megoldása addig nem lehetséges, amíg a nemes földesurak hatalmát nem törjük meg, amíg Magyarország nem lesz demokratikus”.

 

De éppen ezt akarják „az urak” megakadályozni, mert egy demokratikus Magyarország a saját hatalmuk végét jelentené: „Tisza Kálmán volt az első, aki felismerte, hogy a földesurak elvesztenék hatalmukat, ha a nemzet egy percre is nyugalomhoz juthatna, és nem hinné magát minden oldalról ellenségektől körülvéve. A földesurak legnagyobb gondja ezért az, hogy a nemzetet ebben a félelmében megerősíthesse.” (A korrupt Tisza Kálmán és nem kevésbé korrupt Orbán Viktor rendszerei közötti hasonlóságról nemrég Tóth Csaba írt egy érdekes elemzést a Mércére.)

 

Száz év alatt csak annyi változott, hogy

 

a földesurak ma már nem „nemes urak”, hanem a késő-kádári világ kommunistái és gyerekei.

 

Hogy manapság mi ez az egész mostani vétóügy in concreto, leírta már Bakó Bea az Azonnalin. Az egész mögötti mélyebb okokat pedig tényleg a legprecízebben Bahrnál lehet elolvasni, aki a magyar földesurak akkori „szabadságharcát” látta át nagyon pontosan: a saját hatalmukat védik a saját népükkel szemben.

 

Olvasnál még Techet Pétertől az Azonnalin! Ide kattints! Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás