Egy év bukdácsolás után végül meglett a parlamenti többség Ludovic Orbannak

2020.12.06. 20:05

Az eredmények felülírták a várakozásokat: noha a PSD nyert az exit poll szerint, a diaszpóra voksai hagyományosan a jobbközép pártoknak kedveznek. Újra bent a magyarellenes szélsőjobb a bukaresti parlamentben.

Egy év bukdácsolás után végül meglett a parlamenti többség Ludovic Orbannak

Romániában rekord alacsony részvétel mellett, helyi idő szerint 20 óráig a választásra jogosult állampolgárok 31,11 százaléka járult az urnákhoz. A szavazókedv a többségében magyarok lakta Kovászna, Hargita és Maros székelyföldi megyékben is alacsony volt, itt a választópolgárok 30,7, 37,6, illetve 31,3 százaléka ment el szavazni. Ez nem túl jó hír, mindenesetre beérkeztek a romániai szavazókörzetek bukaresti idő szerint 21 órás, budapesti idő szerint 20 órás lezárását követő első megbízható, a román Digi24 hírtelevízión közölt exit poll számai!

+ Meglepetésre az eddig ellenzékben lévő poszkommunista-nacionalista, az utóbbi évek kétes figuráitól sorban megszabaduló, a kampányban ortodox ikonra esküdöző Marcel Ciolacu vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) nyert, akik az első előrejelzés szerint a szavazatok 30,2 százalékát gyűjtöttek be. Ők 2016-ban 45,5 százalékot, 2019-ben az EP-választáson 22,5 százalékot szereztek. A győzelem persze pirruszi, hiszen aligha fognak többséget találni maguk mellé a kormányzáshoz, önbizalomból mindenesetre nincs hiány, Ciolacu a választási estén már négy miniszterelnök-jelöltet is megnevezett, köztük a székelyakasztós kijelentéséről hírhedt exkormányfőt, Mihai Tudosét.

+ A Ludovic Orban vezette, 2019 vége óta kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a 2020-as romániai parlamenti választásokon a második helyre futott csak be, a szavazatok legalább 29 százalékát gyűjtötték be. Hogy legyen némi összehasonlítási alapunk: 2016-ban 20 százalékot hoztak a nemzeti liberálisok, a 2019-es európai parlamenti választáson pedig 27 százalékot. Az exit pollt érdemes persze fenntartásokkal kezelni: egyrészt mert ez egy exit poll, másrészt meg azért, mert ebben nincsenek benne a diaszpóra voksai, akik a várakozások szerint feljebb húzhatják az USR PLUS, a PNL és az AUR számait. Ludovic Orban ezért be is jelentette az exit pollt követően az „erkölcsi és gyakorlati” választási győzelmet.

+ A román Momentumként emlegetett, a választás előtt már kisebbségügyi programot is közzétevő jobbközép-liberális USR PLUS a voksok 16,1 százalékát szerezhette meg, megtartva korábbi pozícióját, a Dan Barna és Dacian Cioloș vezette párt a továbbiakban is a harmadik legbefolyásosabb politikai erő marad a román parlamentben. 2016-ban, a párt alapításának évében büszke 8,87 százalékot hoztak össze az azóta bukaresti főpolgármesternek megválasztott Nicușor Dan vezetésével, ám a 2019-es európai parlamenti választási tarolást, a 22,36 százalékot ezúttal nem tudták hozni. A párt még este közölte: nem lépnek koalícióra a PSD-vel.

+ Az alacsony részvétel meglátszott az erdélyi magyar konkurenseit nagyvonalúan a listájára engedő RMDSZ választási eredményein is, akik az első eredmények szerint a szavazatok 5,70 százalékát gyűjtötték be, ezzel pedig Kelemen Hunorék éppen csak elérték a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos választási küszöböt, így már borítékolható, hogy a romániai magyarságnak lesz parlamenti képviselete a következő négy évben. Az RMDSZ 2016-ban 6,19 százalékot, 2019-ben 5,26-ot kapott.

+ Úgy néz ki, lesz egy nagy meglepetés is idén: a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR, ami románul aranyat jelent), akik a szavazatok 5,30 százalékát zsebelték be, ezzel pedig az ortodox egyház járványügyi kritikáira ráfekvő, maszk-, elit- és magyarellenességgel kampányoló szervezet is bebiztosította helyét a román parlamentben. Egy biztos: ott ellenzéki szerepre készülnek. A román sajtóban román Jobbiknak is nevezett pártról a magyar sajtóban egyedüliként írt az Azonnali. Az új párt országos választáson még nem mérettette meg magát, a már az úzvölgyi temetőben kitört balhén is jelen lévő alapító, George Simion az EP-választáson független jelöltként 1 százalék körüli eredményt produkált.

+ A Traian Băsescu egykori államfő alapította jobboldali konzervatív Népi Mozgalom Párt (PMP) a küszöbön billeg, 5 százalékot kapott. 2016-ban 5,35 százalékot szereztek, a 2019-es EP-választáson 5,76 százalékot, az egyik EP-mandátumot a pártalapító Băsescu meg is tartotta magának, noha a román hírtelevíziókban való szerepléseiben meg sem látszik, hogy a volt hajóskapitány Bukarestet Brüsszelre cserélte volna.

+ A Victor Ponta egykori PSD-s miniszterelnök vezette, PSD-árvákból álló, nemrég az ALDE nevű, a PSD-vel korábban közösen kormányzó liberális minipártot magába olvasztó baloldali Pro Románia párt az első eredmények szerint szintén a küszöbön billeg, 5 százalékot kapott. Ponta 2016-ban, igaz, belső ellenzékiként, de még bőven PSD-tag volt, ám a ma már a Pro Romania részét képező ALDE 2016-ban 5,62 százalékot kapott, Ponta új pártja 2019-ben az EP-választáson pedig 6,44-et.

KLAUS JOHANNIS, A PNL-T TÁMOGATÓ ÁLLAMFŐ ÖRÜLHET MOST.

Ki fog kormányozni?

Miután a jobbközép pártoknak úgy néz ki, meglesz a Klaus Johannis államelnök által annyira óhajtott többsége, az eddig kisebbségben kormányzó PNL végre egy olyan kormányt alakíthat, amelynek immáron többsége van a román parlament két házában. Ludovic Orban kormányfő már hetekkel a választás előtt közölte: a PNL számára az USR PLUS, a PMP (már persze ha bejut) és az RMDSZ jöhet szóba a kormányalakításnál, és etéren mindhárom párt viszonozza az érzelmeket a miniszterelnök irányába.

Kelemen Hunor esti sajtótájékoztatján elmondta: szerinte 55, de inkább 60 százalékos kormánytöbbségre van szükség, azaz a PNL, az USR PLUS és az RMDSZ mellett a PMP-t is az új bukaresti kormány részének látja. „Nem a sajtón keresztül fogjuk elmondani, hogy mik azok a feltételek, amiket a kormányba való belépéshez támasztunk” – válaszolt az RMDSZ-elnök az Azonnali kérdésére, miszerint mik ezek. Így egy másik kérdésünkre válaszolva azt sem mondta el, mely minisztériumokat kérik, hiszen még felkérést sem kaptak.

Hogy milyen volt a kampány a járvány alatt? Ilyen.

Milyen volt a szavazás a budapesti nagykövetségen? Ott voltunk.

FOTÓK: Nemzeti Liberális Párt / Facebook

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek