+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Vass Csaba & Bukovics Martin
2020. december 6. vasárnap, 20:05
Az eredmények felülírták a várakozásokat: noha a PSD nyert az exit poll szerint, a diaszpóra voksai hagyományosan a jobbközép pártoknak kedveznek. Újra bent a magyarellenes szélsőjobb a bukaresti parlamentben.

Romániában rekord alacsony részvétel mellett, helyi idő szerint 20 óráig a választásra jogosult állampolgárok 31,11 százaléka járult az urnákhoz. A szavazókedv a többségében magyarok lakta Kovászna, Hargita és Maros székelyföldi megyékben is alacsony volt, itt a választópolgárok 30,7, 37,6, illetve 31,3 százaléka ment el szavazni. Ez nem túl jó hír, mindenesetre beérkeztek a romániai szavazókörzetek bukaresti idő szerint 21 órás, budapesti idő szerint 20 órás lezárását követő első megbízható, a román Digi24 hírtelevízión közölt exit poll számai!

 

+ Meglepetésre az eddig ellenzékben lévő poszkommunista-nacionalista, az utóbbi évek kétes figuráitól sorban megszabaduló, a kampányban ortodox ikonra esküdöző Marcel Ciolacu vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) nyert, akik az első előrejelzés szerint a szavazatok 30,2 százalékát gyűjtöttek be. Ők 2016-ban 45,5 százalékot, 2019-ben az EP-választáson 22,5 százalékot szereztek. A győzelem persze pirruszi, hiszen aligha fognak többséget találni maguk mellé a kormányzáshoz, önbizalomból mindenesetre nincs hiány, Ciolacu a választási estén már négy miniszterelnök-jelöltet is megnevezett, köztük a székelyakasztós kijelentéséről hírhedt exkormányfőt, Mihai Tudosét.

 

+ A Ludovic Orban vezette, 2019 vége óta kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a 2020-as romániai parlamenti választásokon a második helyre futott csak be, a szavazatok legalább 29 százalékát gyűjtötték be. Hogy legyen némi összehasonlítási alapunk: 2016-ban 20 százalékot hoztak a nemzeti liberálisok, a 2019-es európai parlamenti választáson pedig 27 százalékot. Az exit pollt érdemes persze fenntartásokkal kezelni: egyrészt mert ez egy exit poll, másrészt meg azért, mert ebben nincsenek benne a diaszpóra voksai, akik a várakozások szerint feljebb húzhatják az USR PLUS, a PNL és az AUR számait. Ludovic Orban ezért be is jelentette az exit pollt követően az „erkölcsi és gyakorlati” választási győzelmet.

 

+ A román Momentumként emlegetett, a választás előtt már kisebbségügyi programot is közzétevő jobbközép-liberális USR PLUS a voksok 16,1 százalékát szerezhette meg, megtartva korábbi pozícióját, a Dan Barna és Dacian Cioloș vezette párt a továbbiakban is a harmadik legbefolyásosabb politikai erő marad a román parlamentben. 2016-ban, a párt alapításának évében büszke 8,87 százalékot hoztak össze az azóta bukaresti főpolgármesternek megválasztott Nicușor Dan vezetésével, ám a 2019-es európai parlamenti választási tarolást, a 22,36 százalékot ezúttal nem tudták hozni. A párt még este közölte: nem lépnek koalícióra a PSD-vel.

 

+ Az alacsony részvétel meglátszott az erdélyi magyar konkurenseit nagyvonalúan a listájára engedő RMDSZ választási eredményein is, akik az első eredmények szerint a szavazatok 5,70 százalékát gyűjtötték be, ezzel pedig Kelemen Hunorék éppen csak elérték a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos választási küszöböt, így már borítékolható, hogy a romániai magyarságnak lesz parlamenti képviselete a következő négy évben. Az RMDSZ 2016-ban 6,19 százalékot, 2019-ben 5,26-ot kapott.

 

+ Úgy néz ki, lesz egy nagy meglepetés is idén: a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR, ami románul aranyat jelent), akik a szavazatok 5,30 százalékát zsebelték be, ezzel pedig az ortodox egyház járványügyi kritikáira ráfekvő, maszk-, elit- és magyarellenességgel kampányoló szervezet is bebiztosította helyét a román parlamentben. Egy biztos: ott ellenzéki szerepre készülnek. A román sajtóban román Jobbiknak is nevezett pártról a magyar sajtóban egyedüliként írt az Azonnali. Az új párt országos választáson még nem mérettette meg magát, a már az úzvölgyi temetőben kitört balhén is jelen lévő alapító, George Simion az EP-választáson független jelöltként 1 százalék körüli eredményt produkált.

 

+ A Traian Băsescu egykori államfő alapította jobboldali konzervatív Népi Mozgalom Párt (PMP) a küszöbön billeg, 5 százalékot kapott. 2016-ban 5,35 százalékot szereztek, a 2019-es EP-választáson 5,76 százalékot, az egyik EP-mandátumot a pártalapító Băsescu meg is tartotta magának, noha a román hírtelevíziókban való szerepléseiben meg sem látszik, hogy a volt hajóskapitány Bukarestet Brüsszelre cserélte volna.

 

+ A Victor Ponta egykori PSD-s miniszterelnök vezette, PSD-árvákból álló, nemrég az ALDE nevű, a PSD-vel korábban közösen kormányzó liberális minipártot magába olvasztó baloldali Pro Románia párt az első eredmények szerint szintén a küszöbön billeg, 5 százalékot kapott. Ponta 2016-ban, igaz, belső ellenzékiként, de még bőven PSD-tag volt, ám a ma már a Pro Romania részét képező ALDE 2016-ban 5,62 százalékot kapott, Ponta új pártja 2019-ben az EP-választáson pedig 6,44-et.

 

KLAUS JOHANNIS, A PNL-T TÁMOGATÓ ÁLLAMFŐ ÖRÜLHET MOST.

 

Ki fog kormányozni?

 

Miután a jobbközép pártoknak úgy néz ki, meglesz a Klaus Johannis államelnök által annyira óhajtott többsége, az eddig kisebbségben kormányzó PNL végre egy olyan kormányt alakíthat, amelynek immáron többsége van a román parlament két házában. Ludovic Orban kormányfő már hetekkel a választás előtt közölte: a PNL számára az USR PLUS, a PMP (már persze ha bejut) és az RMDSZ jöhet szóba a kormányalakításnál, és etéren mindhárom párt viszonozza az érzelmeket a miniszterelnök irányába.

 

Kelemen Hunor esti sajtótájékoztatján elmondta: szerinte 55, de inkább 60 százalékos kormánytöbbségre van szükség, azaz a PNL, az USR PLUS és az RMDSZ mellett a PMP-t is az új bukaresti kormány részének látja. „Nem a sajtón keresztül fogjuk elmondani, hogy mik azok a feltételek, amiket a kormányba való belépéshez támasztunk” – válaszolt az RMDSZ-elnök az Azonnali kérdésére, miszerint mik ezek. Így egy másik kérdésünkre válaszolva azt sem mondta el, mely minisztériumokat kérik, hiszen még felkérést sem kaptak.

 

Hogy milyen volt a kampány a járvány alatt? Ilyen.

Milyen volt a szavazás a budapesti nagykövetségen? Ott voltunk.

 

FOTÓK: Nemzeti Liberális Párt / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Feröer-szigetek lakóit nem különösen izgatja egyelőre a járvány harmadik hulláma.

Ecsenyi Áron a korábbi tüntetésein összeszedett bírságai miatt nem akarta igazolni magát: bevitték, három óra múlva elengedték, de közben lökdösték és inzultálták.

Civilek is indulhatnak rajta, ha előre nyilatkoznak arról, hogy győzelmük esetén melyik párt frakciójába ülnének be. Aki 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét, részt vehet az előválasztáson.

Hetvenöt éve írták alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás