+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Vass Csaba & Bukovics Martin
2020. december 6. vasárnap, 20:05
Az eredmények felülírták a várakozásokat: noha a PSD nyert az exit poll szerint, a diaszpóra voksai hagyományosan a jobbközép pártoknak kedveznek. Újra bent a magyarellenes szélsőjobb a bukaresti parlamentben.

Romániában rekord alacsony részvétel mellett, helyi idő szerint 20 óráig a választásra jogosult állampolgárok 31,11 százaléka járult az urnákhoz. A szavazókedv a többségében magyarok lakta Kovászna, Hargita és Maros székelyföldi megyékben is alacsony volt, itt a választópolgárok 30,7, 37,6, illetve 31,3 százaléka ment el szavazni. Ez nem túl jó hír, mindenesetre beérkeztek a romániai szavazókörzetek bukaresti idő szerint 21 órás, budapesti idő szerint 20 órás lezárását követő első megbízható, a román Digi24 hírtelevízión közölt exit poll számai!

 

+ Meglepetésre az eddig ellenzékben lévő poszkommunista-nacionalista, az utóbbi évek kétes figuráitól sorban megszabaduló, a kampányban ortodox ikonra esküdöző Marcel Ciolacu vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) nyert, akik az első előrejelzés szerint a szavazatok 30,2 százalékát gyűjtöttek be. Ők 2016-ban 45,5 százalékot, 2019-ben az EP-választáson 22,5 százalékot szereztek. A győzelem persze pirruszi, hiszen aligha fognak többséget találni maguk mellé a kormányzáshoz, önbizalomból mindenesetre nincs hiány, Ciolacu a választási estén már négy miniszterelnök-jelöltet is megnevezett, köztük a székelyakasztós kijelentéséről hírhedt exkormányfőt, Mihai Tudosét.

 

+ A Ludovic Orban vezette, 2019 vége óta kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a 2020-as romániai parlamenti választásokon a második helyre futott csak be, a szavazatok legalább 29 százalékát gyűjtötték be. Hogy legyen némi összehasonlítási alapunk: 2016-ban 20 százalékot hoztak a nemzeti liberálisok, a 2019-es európai parlamenti választáson pedig 27 százalékot. Az exit pollt érdemes persze fenntartásokkal kezelni: egyrészt mert ez egy exit poll, másrészt meg azért, mert ebben nincsenek benne a diaszpóra voksai, akik a várakozások szerint feljebb húzhatják az USR PLUS, a PNL és az AUR számait. Ludovic Orban ezért be is jelentette az exit pollt követően az „erkölcsi és gyakorlati” választási győzelmet.

 

+ A román Momentumként emlegetett, a választás előtt már kisebbségügyi programot is közzétevő jobbközép-liberális USR PLUS a voksok 16,1 százalékát szerezhette meg, megtartva korábbi pozícióját, a Dan Barna és Dacian Cioloș vezette párt a továbbiakban is a harmadik legbefolyásosabb politikai erő marad a román parlamentben. 2016-ban, a párt alapításának évében büszke 8,87 százalékot hoztak össze az azóta bukaresti főpolgármesternek megválasztott Nicușor Dan vezetésével, ám a 2019-es európai parlamenti választási tarolást, a 22,36 százalékot ezúttal nem tudták hozni. A párt még este közölte: nem lépnek koalícióra a PSD-vel.

 

+ Az alacsony részvétel meglátszott az erdélyi magyar konkurenseit nagyvonalúan a listájára engedő RMDSZ választási eredményein is, akik az első eredmények szerint a szavazatok 5,70 százalékát gyűjtötték be, ezzel pedig Kelemen Hunorék éppen csak elérték a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos választási küszöböt, így már borítékolható, hogy a romániai magyarságnak lesz parlamenti képviselete a következő négy évben. Az RMDSZ 2016-ban 6,19 százalékot, 2019-ben 5,26-ot kapott.

 

+ Úgy néz ki, lesz egy nagy meglepetés is idén: a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR, ami románul aranyat jelent), akik a szavazatok 5,30 százalékát zsebelték be, ezzel pedig az ortodox egyház járványügyi kritikáira ráfekvő, maszk-, elit- és magyarellenességgel kampányoló szervezet is bebiztosította helyét a román parlamentben. Egy biztos: ott ellenzéki szerepre készülnek. A román sajtóban román Jobbiknak is nevezett pártról a magyar sajtóban egyedüliként írt az Azonnali. Az új párt országos választáson még nem mérettette meg magát, a már az úzvölgyi temetőben kitört balhén is jelen lévő alapító, George Simion az EP-választáson független jelöltként 1 százalék körüli eredményt produkált.

 

+ A Traian Băsescu egykori államfő alapította jobboldali konzervatív Népi Mozgalom Párt (PMP) a küszöbön billeg, 5 százalékot kapott. 2016-ban 5,35 százalékot szereztek, a 2019-es EP-választáson 5,76 százalékot, az egyik EP-mandátumot a pártalapító Băsescu meg is tartotta magának, noha a román hírtelevíziókban való szerepléseiben meg sem látszik, hogy a volt hajóskapitány Bukarestet Brüsszelre cserélte volna.

 

+ A Victor Ponta egykori PSD-s miniszterelnök vezette, PSD-árvákból álló, nemrég az ALDE nevű, a PSD-vel korábban közösen kormányzó liberális minipártot magába olvasztó baloldali Pro Románia párt az első eredmények szerint szintén a küszöbön billeg, 5 százalékot kapott. Ponta 2016-ban, igaz, belső ellenzékiként, de még bőven PSD-tag volt, ám a ma már a Pro Romania részét képező ALDE 2016-ban 5,62 százalékot kapott, Ponta új pártja 2019-ben az EP-választáson pedig 6,44-et.

 

KLAUS JOHANNIS, A PNL-T TÁMOGATÓ ÁLLAMFŐ ÖRÜLHET MOST.

 

Ki fog kormányozni?

 

Miután a jobbközép pártoknak úgy néz ki, meglesz a Klaus Johannis államelnök által annyira óhajtott többsége, az eddig kisebbségben kormányzó PNL végre egy olyan kormányt alakíthat, amelynek immáron többsége van a román parlament két házában. Ludovic Orban kormányfő már hetekkel a választás előtt közölte: a PNL számára az USR PLUS, a PMP (már persze ha bejut) és az RMDSZ jöhet szóba a kormányalakításnál, és etéren mindhárom párt viszonozza az érzelmeket a miniszterelnök irányába.

 

Kelemen Hunor esti sajtótájékoztatján elmondta: szerinte 55, de inkább 60 százalékos kormánytöbbségre van szükség, azaz a PNL, az USR PLUS és az RMDSZ mellett a PMP-t is az új bukaresti kormány részének látja. „Nem a sajtón keresztül fogjuk elmondani, hogy mik azok a feltételek, amiket a kormányba való belépéshez támasztunk” – válaszolt az RMDSZ-elnök az Azonnali kérdésére, miszerint mik ezek. Így egy másik kérdésünkre válaszolva azt sem mondta el, mely minisztériumokat kérik, hiszen még felkérést sem kaptak.

 

Hogy milyen volt a kampány a járvány alatt? Ilyen.

Milyen volt a szavazás a budapesti nagykövetségen? Ott voltunk.

 

FOTÓK: Nemzeti Liberális Párt / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb humanitárius válság van kialakulóban a spanyol-marokkói partoknál. Az okok a két állam közötti feszültségre vezethetők vissza.

Összesen 53 ötlet közül választhatnak a budapestiek, amik közül a legtöbb szavazatot kapó projekteket a főváros meg is fogja valósítani.

A veszélyhelyzetet ugyan már ősz előtt is feloldhatja a kormány, de ez sokat nem jelent.

A 2014-ben és 2018-ban is Budapest 16. számú választókerületét megnyerő Hiller így a hat ellenzéki pártból már három támogatását bírja.

A Momentum korábban amellett kardoskodott, hogy mind a 106 körzetben legyen előválasztás.

A szervezet jelentése szerint csak így érhetjük el globálisan a karbonsemlegességet 2050-re.

A román szocdemek volt elnöke jelenleg is börtönben ül, azonban most egy újabb ügyben ismét vádat emeltek ellene.

A hét kérdése

Ha igen, mivel oltottak? Ha nem, miért nem oltattad még be magad? Nem reprezentatív felmérés az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás