Az úzvölgyi balhé és a járványtagadás repítheti be Románia legújabb nacionalista pártját a parlamentbe

Magyarbarátsággal nem igen lehet vádolni a magát nemes egyszerűséggel csak Aranynak nevező pártot. A magyarellenességet csak Székelyföldön nyomatják, országos szinten inkább a román ortodox egyház járványügyi intézkedésekkel szembeni kritikájára fekszenek rá. Ha bekerülnek a parlamentbe, azzal igencsak megkeseríthetik a romániai magyarok életét.

Egy új nacionalista párttal gazdagodhat a bukaresti parlament a vasárnapi romániai parlamenti választást követően. Egy friss közvélemény-kutatás 7 százalékos támogatottságot jósol ugyanis a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța pentru Unirea Românilor, azaz AUR) nevű pártnak.

A történet azért is érdekes, mert a Nagy Románia Párt (PRM) 2008-as parlamentből történő kiesése óta keleti szomszédunknál még egyetlen olyan párt sem jutott be a román parlamentbe, amelyik nyíltan vállalta volna magyarellenességét. A 2010-es évek elején fény korát élő Noua Dreaptă (Új Jobboldal) nevű fasiszta szervezet is teljesen kiégett a 2016-os román parlamenti választások idejére. Most azonban úgy tűnik, az AUR-ral megváltozott a helyzet.

Noha a mainstream közvélemény-kutató cégek legutóbb még csak számításba sem vették a hardcore nacionalistákat, légből kapott felvetésnek már csak azért sem nevezhető a párt parlamentbe való bejutása, mert Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke néhány napja arról beszélt Marosvásárhelyen, hogy ha a választások után az RMDSZ továbbra is ellenzékben marad, akkor

Kelemen Hunor ezt a magyar szavazók mobilizálása mellett azért tarthatta fontosnak kiemelni, mert valószínűleg a most is kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyer majd vasárnap, hétfőtől pedig megpróbál koalíciós kormányt alakítani: Ludovic Orban miniszterelnök pedig a jobbközép-liberális USR PLUS és a konzervatív PMP mellett elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ-t is bevegye a kormányba. Pontosabban: csak ezzel a három párttal tudja elképzelni a közös kormányzást. Hogy végül melyekre lesz szüksége, az vasárnap dől el.

Az RMDSZ-nek tényleg jobban állna a közös kormányzás a jobbközép pártokkal, mint a Kelemen Hunor által is említett másik két párttal való közös ellenzéki lét. Egyrészt mert a PSD-t nagyon megtépázták az elmúlt évek politikai és korrupciós botrányai – és az RMDSZ szavazói, a inkább jobbközép értékeket valló erdélyi magyarok sem nézik jó szemmel, ha az RMDSZ a PSD-vel barátkozik –, másrészt pedig

hiszen az RMDSZ a romániai magyarok érdekeit képviseli, míg az AUR inkább még jobban háttérbe szorítaná azokat.

Kik ők, és honnan jöttek?

Az AUR-t (ami románul aranyat jelent) 2019-ben alakította George Nicolae Simion szélsőjobboldali román aktivista, aki a 2019-es európai parlamenti választáson is elindult már függetlenként, miután a pártját akkor még nem sikerült bejegyeztetnie. Akkor 1,23 százalékos támogatottságot kapart össze, ami nem volt elég az EP-be való bejutáshoz, ugyanis független jelöltként legalább 3 százalékos támogatottságra lett volna ehhez szüksége. (Régi szép idők: így került be 2007-ben Tőkés László is az Európai Parlamentbe, aki az akkor még ellenzékben politizáló Orbán Viktor támogatásával, függetlenként indult, kampányában az RMDSZ-t csótányozva. Végül az RMDSZ 2 mandátumot nyert, és Tőkés is bejutott, a püspök Brüsszelben végül a regionalista pártokat tárt karokkal váró zöldfrakcióba ült be.)

Simion azt követően figyelt fel a temető ügyére, hogy tavaly júniusban civil magyar aktivisták fekete szemeteszsákokkal takarták le azokat a betonkereszteket, amelyet a moldvai Dormánfalva polgármestere állíttatott fel illegálisan a Hargita megyei Csíkszentmárton községhez tartozó úzvölgyi katonatemetőben. (Úzvölgye nem összetévesztendő Úz-völgyével. Az első maga a településnek a neve, ahol a katonatemető is áll, míg az utóbbit az egész völgy elnevezésére használják.)

A szemeteszsákokat ugyan eltávolították azok a magyarok, akik az illegális keresztállítások miatt kimentek őrködni a helyszínre, de a fekete szemeteszsákokkal letakart keresztekről készült fotók bejárták a román sajtót, és hatalmas felháborodást váltottak ki a románok körében, ez pedig rendkívül jól jött a George Simionhoz hasonló román nacionalistáknak.

Simion egy fiatal kollégájával együtt ki is látogatott a történtek után a katonatemetőbe provokálni egy jóízűt, majd azt állította, hogy ott bántalmazni akarták őt az őrt álló magyarok. A bántalmazását – egy azóta már eltávolított – videófelvétellel is igazolni szerette volna, igaz, azon pont nem látszott, hogy bárki fizikailag bántotta volna a szélsőséges aktivistát.

A történet folytatása mindenki előtt ismert. Június 6-án román nacionalisták és fociultrák egy csoportja vonult az úzvölgyi katonatemetőhöz, hogy ünnepélyesen felavassák az ott illegálisan felállított betonkereszteket, mivel azonban a helyszínen magyarok egy csoportja elállta az útjukat, a kiérkező románok közül néhányan a temető főbejáratát megkerülve hátulról törtek be a temetőbe, majd onnan a főkapuhoz jutva megrongálták azt, és fizikai bántalmazások közepette próbálták elkergetni onnan a békésen őrt álló magyarokat, akik – hogy a helyzet ne fokozódjon tovább – jobbnak látták tovább állni. (Az Azonnali is készített helyszíni videót Úzvölgyéről.)

A román tüntetők között természetesen ott volt George Simion is, aki talán ekkor kaphatott igazán vérszemet, mert

többek között románok tucatjait buszoztatták a helyszínre, karöltve az Ortodox Testvériség (Frăția Ortodoxă) nevű fanatikusan vallásos és nacionalista szervezettel.

Majdnem eltűnt, de a Covid-járvány visszahozta

George Simion egy darabig úgy tűnt, megmarad egyszerű nackó provokátornak, hiszen a koronavírus-járvány a román szélsőségeseknek sem kedvezett. Idén június 4-én hiába szerveztek ünnepséget Sepsiszentgyörgyön a trianoni békeszerződést századik évfordulóját ünnepelve, azon sokan nem jelentek meg, és nem csak azért, mert az embereket nem érdekelte, hanem mert az akkor életben lévő romániai járványügyi szabályok miatt nem lehetett tartani nagyobb rendezvényeket.

A járványt az aktivista inkább pártépítésre használta fel. Simion nacionalista pártja egy román szélsőjobboldali és ortodox keresztény értékeket valló pártnak tartja magát. Az Isten, haza, család jelszó helyett az AUR a

Az AUR alapjáraton egy unionista párt, ami alatt azt kell érteni, hogy már az alapszerződésükben is szorgalmazzák Románia mihamarabbi egyesülését a Moldovai Köztársasággal. Nagy hangsúlyt fektetnek a diaszpórában élő románok helyzetére, németországi, olaszországi és franciaországi szervezeteik is vannak már. Európában Spanyolország és az Egyesült Királyság mellett ezekben az országokban a legjelentősebb a román diaszpóra.

A legnagyobb kortárs magyarellenessel erősítettek

Simion pártja Maros megyében – ahol a román nemzetiségűek számaránya a legnagyobb a székelyföldi megyék közül – december 6-án azt a Dan Tanasăt indítja parlamentii képviselő-jelöltjének, aki az elmúlt években arról vállt hírhedté, hogy

vagy épp a hivatalok épületére nem a Romániában használatos Primăria szó magyar megfelelőjét, azaz a Polgármesteri Hivatalt írták ki, hanem a Községháza vagy Városháza megnevezéssel látták el az illetékes hivatalok homlokzatát.

A párt egyébként nemcsak magyarellenes politikusokkal erősít, hanem ráfekszik a járványügyi intézkedések kritikájára is. Az AUR azokat a szavazókat igyekszik megnyerni magának, akik egyetlen parlamenti pártban sem hisznek, viszont mélységesen nacionalisták és elkötelezett ortodoxok. A román ortodox egyház az egyéni szabadságjogok és a román gazdaság mellett a harmadik legnagyobb kárvallottja a járványügyi korlátozásoknak: a vallási vezetők heti rendszerességgel kritizálják azért a bukaresti kormányt, amiért nem engedi megtartani a vallási nagyrendezvényeket, amiket aztán gyakran illegálisan csak azért is megtartanak, mondván aki covidban hal meg, eleve a Jóistenhez kerül. Az egyház vezetője, Daniel pátriárka nemrég sejtelmesen még bukással is megfenyegette a kormányt.

Az AUR szerint a rendszerváltás óta hatalmon lévő pártok – a baloldali PSD, a jobbközép PNL és ezen pártok kormányait hol a koalíció részeként, hol kívülről támogató RMDSZ – felelősek Románia állapotáért, ugyanis maffiaállamot építettek ki. De ellenségesen viszonyulnak a PNL-t nyíltan támogató Klaus Johannis államfőhöz is, aki ellen tavasszal – a járvány első hullámának lecsengésekor – 200 fős felvonulást is szerveztek Bukarestben, mert szerintük a kormány és az államfő a kijárási tilalom bevezetésével megsértette az alkotmányt és a szabadságjogokat, továbbá cenzúrázta a sajtót, és indokolatlanul magas áron vásárolt egészségügyi felszereléseket.

A párt szeptemberben sem fogta vissza magát, akkor is tüntettek Bukarest belvárosában azért, hogy oldják fel a tüntetések korlátozását. A tüntetők soraiban ekkor már megjelentek a párt azon szimpatizánsai is, akik a kötelező maszkhordás ellen is felemelték a hangjukat. 

Nem tudni, kinek lesz jó, de nem a magyaroknak

De mi fog történni a párttal, ha tényleg bejut a román parlamentbe? Bár képviselő- és szenátorjelöltjeik vannak, de

Legismertebb jelöltjeik a civil aktivista George Simion és a blogger-provokátor Dan Tanasă: ám az ő politikai teljesítményük ki is merül a fennen hangoztatott nacionalizmusban és magyarellenességben. Amennyiben a Simion-Tanasă-páros bejut a parlamentbe, előre borítékolhatjuk, hogy az következő négy évben úgy fognak repülni a magyar kártyák, mintha valami falusi filkó partiban lennénk.

De tényleg bejutnak?

Az AUR legutóbb, a szeptemberi román önkormányzati választásokon mérette meg magát, ahol eléggé soványka eredményt produkált, hiszen összesen 21 876 szavazatot sikerült összegyűjteniük, ami 3 polgármester és 79 helyi önkormányzati képviselő megválasztására volt elegendő. Ennek fényében meglepetés lenne, ha sikerülne megugraniuk az 5 százalékos küszöböt. Ha a szeptemberi román önkormányzati választásokra úgy tekintünk, mint a parlamenti választások főpróbájára, akkor kissé meglepődhetünk azon, hogy a cikk elején említett kutatás az AUR-nak több szavazatot jósol, mint a baloldali Victor Ponta egykori miniszterelnök vezette PRO Romania pártnak, akik országosan 366 861 szavazatot kaptak szeptemberben, és 36 polgármestert, 1885 helyi tanácsost és 56 megyei tanácsost adtak Romániának a következő 4 évre.

A romániai közvélemény-kutatások hagyományosan megbízhatatlanok, ezért kíváncsiak voltunk arra is, hogy az RMDSZ elnöke mi alapján veszi már most biztosra, hogy az AUR be fog jutni a román parlamentbe, de megkeresésünkre cikkünk megjelenésének pillanatáig nem kaptunk választ Hegedüs Csillától, az RMDSZ szóvivőjétől. Egy ennyire látványos növekedés az AUR szavazótáborában csakis azt jelentheti, hogy

FOTÓK: George Simion / Facebook