Addig bűnözünk, míg Kádár él

Szerző: Pintér Bence
2020.12.06. 08:14

Kádár János alatt nemcsak gulyáskommunizmus volt meg elnyomott rockzenészek, hanem bizony kőkemény bűnözés is. Virágzott a betörés, a prostitúció, és az éra vége felé a szervezett bűnözés is. Hogy mit érdemes minderről tudni, azt Böcskei Balázs politológus és Bezsenyi Tamás kriminológus kezdte el összefoglalni egy beszélgetőkönyvben.

Addig bűnözünk, míg Kádár él

Mészöly Ágnes remek krimije kapcsán említettem év elején, hogy mostanában ismét olvasgattam nagyapám dokumentumkrimijeit: olyan novellákat írt az egykori életvédelmis nyomozó felmenőm a kilencvenes évek elején, amelyekben korábbi eseteire emlékezett vissza – elfogultság nélkül mondhatom, hogy gyakran szörnyű témájuk és alkalmanként bulváros jellegük mellett nagyon szórakoztató írások ezek.

Egy részük meg is jelent összegyűjtve a Fekete Füzetek című – elképesztően szenzációhajhász borítókkal és címekkel operáló – sorozatban, egy másik részük viszont a Győri Vasárnap című lap 1990-es évfolyamában kapott helyet, aminek lefűzött példánya itt van a polcon, és idén sokat forgattam, mivel éppen a rendszerváltás győri eseményeit lehet benne lekövetni. 

Nagyapám novellái mindeközben remek illusztrációt nyújtanak: no nem a rendszerváltáshoz, hanem a kései Kádár-kor bűnözéséhez.

És éppen ez a témája a 24.hu Tangó és Kes című bűnügyi podcastját vezető szerzők, Böcskei Balázs politológus és Bezsenyi Tamás kriminológus új beszélgetőkönyvének is – éppen ezért tengernyi olvasnivalóm között muszáj volt rá időt szakítanom. Olyan sokat nem kellett: A ​szocializmus bűnbarlangjai nem hosszú könyv, cserébe olvastatja magát.

Addig bűnözünk, míg Kádár él

Ahogy a könyv előszavában elhangzik: a Kádár-rendszert számos szempontból feldolgozták már a történészek, de valahogy a bűnözés mintha kevesebb figyelmet kapott volna. Pedig az ezen a területen végbement folyamatok a rendszerváltás és a rendszerváltást követő időszak számos jelenségét tekintve nagyon fontosak.

Mindemellett persze önmagában a bűnözés világa érdekes, főleg az, hogy milyen hatással volt a nem túl szabad rendszer azokra az évszázados múlttal rendelkező szakmákra, mint a prostitúció vagy a betörés – és milyen hatással voltak azok a rendszerre, hogy próbálták felvenni a versenyt a bűnüldöző szervek a bűnözőkkel.

Mindehhez ez a könyv leginkább egyfajta bevezetőt nyújt, ahol a két beszélgető könnyedén zsonglőrködve a témákkal egy-egy rapid, de gyakran mély betekintést enged mondjuk a Rákóczi téri prostitúció, vagy a sorozatbetörések világába.

Hogy zajlott a szépművészeti kirámolása 1983-ban? Miért és hogyan loptak a vasúton, és miért vett részt benne nagyjából mindenki, akinek köze volt a MÁV-hoz? Milyen elkövetési formával kezdték karrierjüket a Los Angeles-i magyar maffia tagjai? Hogyan használta a prostituáltakat a rendőrség és az állambiztonság információszerzésre? Mi közük volt a bűnözéshez a taxisoknak? Volt-e szervezett bűnözés Magyarországon, és mit tanult a mai belügyminiszter, Pintér Sándor a Presztízs-ügy felgöngyölítéséből?

Ez csak pár kérdés, amire a két szerző párbeszéde némi reflektorfényt irányít a könyvben, ebből is látszik tehát, hogy tényleg széles körben tekintik át a korszak bűnügyi vonatkozásait.

Néha kicsit csapongó, de informatív párbeszéd

Alapvetően jól működik ez a párbeszédes forma, ami a szerzők mellett Szále László szerkesztő keze munkáját is dicséri. Böcskei Balázs kellően laikus, ugyanakkor szerencsére nem közhelyesen unalmas kérdéseire a szakértő többnyire közérthető válaszokat ad, mindeközben pedig mindketten utalnak egy sor olyan munkára, amelyekkel jobban bele tudja ásni magát az érdeklődő ezekbe a témákba.

Ez pedig jó: hiszen ahogy azt a fent linkelt könyvajánlóban megjegyeztem, a Kádár-korszakban klasszikus értelemben vett fikciós krimi nem nagyon volt, úgy tűnik azonnban, hogy a szakmai memoárirodalomnak nagyon szép hagyományai vannak, 8-10 érdekesnek tűnő könyvcím biztosan elhangzik a kötetben.

Itt előkerül a könyv egy hibája is: mégpedig az, hogy ezeket a könyveket, vagy az emlegetett filmeket még egy hevenyészett irodalomjegyzék sem összegzi a szöveg végén; ahogy érdekes módon tartalomjegyzék se került a könyvbe.

Kicsit egyébként is olyan az egész kötet vége, mintha az utolsó tíz oldal kimaradt volna. Szóval a beszélgetéseknek van egy jó ritmusa, az egész kötetnek azonban nincsen különösebb íve – ez nem biztos, hogy baj, nekem legalábbis csak akkor tűnt fel, mikor a kötet hirtelen véget ért. Igaz persze az is, hogy a könyvben van utalás arra, hogy készül folytatás.

Összességében tehát vagy könnyed és érdekes hétvégi olvasmánynak, vagy kiindulópontnak tudom ajánlani Böcskei Balázs és Bezsenyi Tamás könyvét: ha máshoz nem, a podcastjukhoz is remek kapudrog.

Olvasnál valami jót? Könyves Kálmán segít!

Pintér Bence
Pintér Bence az Azonnali külsős munkatársa

Nappal újságíró a győri Ugytudjuknál; éjszaka fantasztikus irodalomról író blogger.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek