+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Paradigma Intézet
2020. december 3. csütörtök, 14:27
Kényelmes pozíció ezt leírni. Kényelmesebb, mint annak a felismerése, hogy mind szorongunk: a liberális azért, mert a világ túl lassan változik, és ezügyben tehetetlen, a konzervatív meg azért, mert nem tudja megállítani ezt a lassú változást. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

 

A kormányközeli média nem olyan régen elkezdte „feltárni” a pszichológus szakma mélyén meghúzódó összeesküvést, igyekezve úgy beállítani a kutatások eredményeire támaszkodó szakmát, mintha a globális liberális világrend eszköze lenne. Nagyvonalúan siklottak el a tény felett, hogy ez a folyamat és az összefüggések egészen más irányúak. Nem (csak) a képzés teszi a pszichológusokat nyitott szemléletűvé és elfogadóvá, hanem olyan emberek választják ezt a szakmát, akik érzékenyek más emberek és a világ problémáira, meg akarják érteni az emberi működést és segíteni akarnak rajtuk. Ez pedig csak úgy megy, ha nyitott szemmel jársz és kritikusan szemléled a tényezőket, amik megnehezítik az emberek életét.

 

Nincs azonban gond, ha olyan kutatási eredményeket tudnak prezentálni, melyek a liberális/baloldali emberek mentális állapotát veszik górcső alá. „Összefüggés mutatkozik a mentális betegségek és a baloldali gondolkodás között” – olvashatjuk egy hazai kormánylapban, hivatkozva a Pew Research Center eredményeire. Csakhogy

 

a hivatkozott kutatásban nem erről van szó.

 

A felmérés arra kereste a választ, hogy a koronavírus tavaszi kitörése után milyen típusú és erősségű szorongást észleltek magukon az emberek úgy általában, és hogyan élték meg a helyzetet azok, akiket pénzügyileg is rosszul érintett a járvány, esetleg még családjuk is van. Nem meglepő módon rosszabbul érezték a bőrükben azok magukat, akik elvesztették a munkájukat, akiknek csökkent a fizetése, akik a fiatalabb korosztályba tartoznak, akiknek alacsonyabb a végzettségük, akiknek el kell tartani a családjukat és igen, azok, akik magukat az Egyesült Államokban inkább demokrata párti szavazónak vallották.

 

Ebből sikerült levonni azt a következtetést, hogy nagyobb valószínűséggel küzdenek a liberálisok mentális problémákkal. Ennek megerősítésére további érv a cikkben, hogy a republikánus szavazók kevesebb mentális problémáról számolnak be. Az ezzel kapcsolatos adatok forrása egy már csak részben idézett 2007-es cikk, megteremtve a képet, miszerint a libsik nem százasak. Ez pedig egyben perdöntő bizonyíték arra, hogy a konzervatívok egészségesek.

 

Ez a felszínes munka csak arra nem tér ki, hogy mi a különbség az önbevalláson alapuló kutatások eredményei és a valódi orvosi/pszichológiai diagnózisok közt, vagy hogy miben állna az ok-okozati összefüggés. Például arra, hogy miért juthat el az a bizonyos (és rettegett) liberális/baloldali fehér nő előbb pszichológushoz vagy orvoshoz, ahol valószínűleg kapni is fog valamilyen besorolást. Vagy arra, hogy miért foglalkozik egyáltalán ilyen, felvilágosodás utáni modern tanokkal, nem úgy tekintve valamilyen pszichológiai panaszra mint devianciára? És persze hogy mi lehet az ok, amiért egészségesebbnek vallják magukat a konzervatívok?

 

Hogy a cikk írója szándékosan trollkodik, vagy csak egy lelkes gyakornok gondolta úgy, hogy most végre igazán nagyot mondhat a konzervatív normalitás jegyében? A választ nem tudjuk, de ha már feltétlen politikai nézetek mentén szeretnénk szétválasztani az emberiséget és így vizsgálni azt, hogy hogyan érzik magukat, akkor érdemes a téma szakirodalmát egy kicsit mélyebben átnézni.

 

Az a helyzet, hogy tényleg nem rossz konzervatívnak lenni. Legalábbis pszichológiai szempontból könnyebb lehet.

 

Egy magára valamit is adó jobboldali-konzervatív ember ugyanis szereti a rendet, és nem feszélyezi, hogy hierarchikus a világunk. Az egyenlőtlenségek racionalizációja és a szabályok követése pedig segíthet elfogadni az ember helyét a világban. Szinte minden ember igénye, hogy megértse a környezetét, egy konzervatív számára pedig kézenfekvő bizonyosság lehet, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel. Kinek ne lenne megnyugtató az az érzés, hogy minden a helyén és minden a legnagyobb a rendben van így, ahogy most van? És kinek ne rontaná el a közérzetét a folytonos tipródás, hogy a dolgok bizony nem állnak jól?

 

A világban nincs egyenlőség, és valóban sokan szenvednek el valamilyen formában elnyomást. Az egyenlőség hiányát a liberális világnézetű emberek nem tudják egykönnyen pozitív vagy legalább semleges keretbe helyezni, szemben a konzervatívokkal. Egy negatív helyzetre való koncentrálás és annak megváltoztatása elég sok lelki energiát igényel, az efölött érzett tehetetlenség pedig nem a boldog ember alapállapota.

 

Míg a második világháborút követő időszakban a jobboldali világnézetet hozták összefüggésbe a szubjektív jóllét alacsonyabb szintjével, mára ez a kép árnyaltabbá vált. Kutatások bizonyítják például, hogy egyszerűen magasabb a megélt személyes jóllét szintje, ha egy inkább liberális országban él az ember.

 

Hogy miért? Azért, mert az ilyen országok nagyobb hangsúlyt fektetnek a szabadság kérdésére, de olyan kevésbé elvont kérdésekre is, mint az oktatás, a lakhatás vagy az egészségügy fejlesztése. Ezek a tényezők pedig befolyással bírnak az élet minőségére, így a személyes jóllétünk szintjére is. Érdekes adalék azonban, hogy ha egyéni szinten vizsgálták a kérdést, akkor ettől függetlenül is a konzervatív emberek mondták azt, hogy elégedettebbek az életükkel.

 

Egyéni szinten ugyanis átlagosan céltudatosabbnak tűnnek a konzervatív emberek. Szimbolikus, elvontabb céljaik elérése miatt jellemzően rövidtávon is képesek lemondásokra, és kézzelfogható, elérhető és teljesíthető célokat kitűzni. A családcentrikusság és a vallásosság is olyan tényezők, amik segíthetnek a mindennapokban. Nagy terhet vesz le az egyénről – nézeteitől függetlenül – a csoporthoz tartozás élménye, de a közösségeikkel való nagyobb azonosulás a konzervatívok számára egy fokkal fontosabb is.

 

Boldogok a konzervatívok, mert övék a mentálisan egészségesek országa. Legalábbis annak vallják magukat a szintén önbevallásos módszerekkel dolgozó kutatások szerint. Az embernek azt bevallania, hogy szorong, hogy mentális panaszai vannak, esetleg külső segítségre lenne szüksége ezek megoldására, nos, az nem igazán fér bele a normalitás kereteibe, a konzervatív nyilvánosság világába. És

 

amíg a pszichológiai értelemben konzervatív működésmódú emberek a saját természetes problémáikat nem vállalják fel, nem oldják meg, addig a politikailag konzervatív gépezet könnyedén fogja a félelmeik révén befolyásolni őket.

 

Vagy esetleg elhitetni velük azt, hogy a másik oldal emberei egyszerűen bolondok.

 

Ez egy kényelmes pozíció. Kényelmesebb, mint annak a felismerése, hogy mind szorongunk: a liberális azért, mert a világ túl lassan változik, és ezügyben tehetetlen, a konzervatív meg azért, mert nem tudja megállítani ezt a lassú változást. Úgy néz ki, hogy világnézettől függetlenül, mind hasonlóan vagyunk mentálisan nem egészségesek.

 

 

Felhasznált irodalom:

+ Schlenker, B.R., Chambers J.R, Le B.M (2011): Conservatives are happier than liberals, but why? Political ideology, personality, and life satisfaction, Journal of Research in Personality, vol. 46,2.

Napier, J. L., Jost, J.T. (2008): Why Are Conservatives Happier Than Liberals? Psychological Science, vol. 19, 6.

Sean P. Wojcik, Arpine Hovasapian, Jesse Graham, Matt Motyl and Peter H. Ditto (2015): Science, vol. 347 (6227), 1243-1246

Briki, W., Dagot, L. (2020): Conservatives Are Happier than Liberals: the Mediating Role of Perceived Goal Progress and Flow Experience — a Pilot Study. Current Psychology.

 

KÉP: Nick YoungsonAlpha Stock ImagesCC BY-SA 3.0

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás