+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2020. december 3. csütörtök, 10:37
A jelenleg EP-képviselőként tevékenykedő Mihai Tudose román politikus már tudni véli azt, amit sokan nem.

Merész kijelentéseket tett Mihai Tudose egykori baloldali román miniszterelnök szerda este a román B1 tévécsatorna egyik műsorában. Azt állította, hogy a magyar kormány akkor fogja elfogadni a lengyelekkel közösen megvétózott EU-s költségvetést,

 

ha az Európai Bizottság „elfogadja” a Minority SafePack polgári kezdeményezést.

 

Az eddig kifejezetten sikeres kisebbségvédelmi kezdeményezésban foglalt javaslatok december közepén az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülnek, ott elfogadnak erről egy határozatot, az eddigi szakpolitikairól eggyel feljebb, politikai szintre véve ezáltal a Minority Safepack ügyét. Az Európai Bizottságnak ezt követően 2021. január közepéig döntenie kell arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot az ügyben: ha igen, az egy óriási áttörés lesz a jelenlegi nulla uniós kisebbségvédelmi jogalkotáshoz képest. A lobbimunkában nagy segítség, hogy a német parlament egyhangúlag szavazott meg egy határozatot, amelyben azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy léptesse életbe a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezésben foglaltakat.

 

Noha a polgári kezdeményezés célja az őshonos kisebbségek európai védelme, a miniszterelnökként még a székelyek akasztásával fenyegetőző Mihai Tudose teljesen másképp értelmezi a Minority SafePacket. Szerinte annak elfogadása esetén eltörölnék a határokat, és Romániában 

 

„a kisebbségeknek nem kellene többé megtanulniuk az állam nyelvét”, a román államnak pedig kötelessége lesz használni a kisebbségek nyelvét.

 

A polgári kezdeményezésnek egyébként nincsenek olyan pontjai, amelyek előtörölnék az európai határokat, vagy egy adott államban a többségre kényszerítenék a kisebbségek nyelvét, ahogyan azt Mihai Tudose álltja. A polgári kezdeményezés foglalkozik ugyan az őshonos kisebbségek nyelvi jogaival, de ők többek között inkább azt szeretnék, hogy az EU a támogatási programjait úgy módosítsa, hogy azok a kis régiókban élő és kisebbségi nyelvet beszélő közösségek számára is elérhetőek legyenek.

 

Mihai Tudose jelenleg a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) Európai Parlamenti képviselője, noha eredetileg a szintén baloldali Pro Románia párt színeiben jutott az EP-be, mert miután saját pártja, a Szociáldemokrata Párt megbuktatta a kormányát, kilépett a PSD-ből, majd Liviu Dragnea PSD-s pártvezér bebörtönzése után visszalépett oda. A szerda esti tévéműsorban Tudose azzal vádolta meg a Ludovic Orban vezette jobbközép román kormányt, hogy hallgat „a magyar kormány által előkészített zsarolásról”. Mihai Tudose egyébként ebben sem mond igazat: Ludovic Orban jobboldali miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjújában elítélte a két visegrádi országot a költségvetési vétó miatt.

 

Mi a kijelentés kontextusa?

 

Tudose kijelentéseinek elemzésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy Romániában ezen a héten van a parlamenti választásokat megelőző kampány hajrája. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint pedig a Szociáldemokrata Pártnak – aminek Tudose is a tagja – nincs sok esélye arra, hogy kormányra lépjen.

 

Mindezek tükrében Tudose kijelentése inkább tekinthetőek olcsó kampányfogásnak, és a magyarokkal való riogatásnak, mintsem valódi politikai feltételezésnek, holott Orbán számára kommunikációs szempontból nyilván használható lenne ez a vétótól való esetleges visszalépés során. Az azonban már most biztos: Tudose ismét kijátszotta a magyar kártyát. 

 

NYITÓKÉP: Mihai Tudose / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás