Elégették, majd felsöpörték a trianoni békeszerződést Dúró Dóráék

A Mi Hazánknál unják, hogy a trianoni békeszerződést még nem helyezte hatályon kívül a magyar kormány, és többek között azt szeretnék, hogy Észak-Erdély visszacsatolásának napja nemzeti ünnep legyen. Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek a román nemzeti ünnep napján.

Apáti István és Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselői tartottak performansszal egybekötött sajtótájékoztatót Románia budapesti nagykövetsége előtt. Performansz alatt azt kell érteni, hogy meggyújtották és elégették a trianoni békeszerződés egy kinyomtatott példányát, amit elmondásuk szerint a magyar Országgyűlés még mindig nem volt hajlandó hatályon kívül helyezni.

A képviselők a sajtótájékoztatón felrótták Áder János köztársasági elnöknek, hogy a békediktátum századik évfordulóján elmondott beszédében azt mondta: Magyarországot a második világháború óta újra és újra megvádolják a határok megváltoztatásának szándékával, figyelmen kívül hagyva, hogy amikor erre a történelem lehetőséget kínált, Magyarország sosem élt területi követelésekkel szomszédaival szemben.

A performansz időzítése nem véletlen: Románia december 1-jén ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepét, a Nagy Egyesülést, ugyanis 1918-ban ezen a napon mondta ki a gyulafehérvári román nemzetgyűlés Erdély egyesülését a Román Királysággal. A Nagy Egyesülést végül a trianoni békeszerződés pecsételte meg, ami Romániának ítélte a történelmi Erdélyt, a Partiumot és a Bánság egy jelentős részét. A trianoni békeszerződés napját, június 4-ét egyébként idén szintén nemzeti ünneppé nyilvánították Romániában, habár a román össznemzeti tudatban nincs akkora jelentősége, mint a december elsejei Nagy Egyesülésnek.

2020. december 1-jén a Mi Hazánk politikusai csak elégetni tudták a békeszerződés egy példányát a budapesti román nagykövetség előtt, törvényen kívül helyezni nem. De azért tartottak egy beszédet, nyilatkoztak az Azonnalinak, rendőri felszólításra felsöpörték a békeszerződés hamvait, majd hazamentek.