Hihetetlen! Egy hónapig nem ivott, olyasmi történt vele, amire senki nem számított!

Mi, magyarok úgy iszunk rengeteget, hogy közben szinte észre sem vesszük. A száraz november lényege pont a másik tizenegy hónap, vagyis az, hogy ráeszméljünk: olyan szituációkban is természetesnek vesszük az alkoholt, amikor végképp nem az. Személyes beszámoló következik.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Most már harmadik éve, hogy novemberben nem iszom semmiféle alkoholt. Van, akinek ez a harminc nap nem nagy dolog, nekem azért továbbra is kihívás. Olyan környezetből jövök, ahol teljesen magától értetődő, hogy az emberek kétnaponta vagy akár naponta megisznak valamit.

És itt most nem egy jó reggeli csavaroskiflire vagy a dohánybolt előtt lecsúszó délelőtti sörökre gondolok. De sok társaságban

Azt a jelenséget is érdemes lenne körüljárni, hogy miért van, hogyha valaki a kocsma teraszán vagy a dohánybolt előtt iszik meg egy felest és két Kőbányait, az alkoholista, aki pedig ugyanezt az otthon melegében űzi Mad Scientist-sörökkel vagy mondjuk Tubiszódával, az csak kiereszti a gőzt – de ez legyen egy másik cikk témája.

Én a járvány tavaszi megjelenése óta jellemzően otthon szoktam nagyjából minden másnap egy-három pohár bort vagy egy-két sört elfogyasztani. Ha van alkalom is, néha többet. Not great, not terrible. A koronavírus második hullámának közepén így indultam tehát neki a 2020-as Száraz Novembernek. Az alkohollal való egyhónapos leállás saját tapasztalatok alapján ezt hozta magával:

+ az ember érezhetően jobban alszik, és kipihentebben ébred,

+ gyorsabban gondolkodik és dolgozik,

+ meglepően sok pénzt megspórol,

+ és közben az alkohol is egyre kevésbé hiányzik neki.

A hatás tényleg bombasztikus:

Az alkohollal ideiglenesen leállni pedig mégiscsak olcsóbbnak és kellemesebbnek tűnik, mint az ivás mellett rengeteg kávét és Club Matét ledöntve szívni nagyon sok füvet – bár így visszaolvasva szórakozásnak ez sem lehet utolsó.

Azok az ízek és ízjegyek persze, amik egy szerb sárgamuskotályban vagy egy jó kisüzemi, frissen szüretelt komlóval készült IPA-ban megtalálhatóak, nem helyettesíthetők bármivel. Az ilyesmire fogékonyaknak ez az időszak kifogástalan lehet arra, hogy például kipróbálják, milyen a rendes tea jól elkészítve, vagy belevessék magukat a kávék világába.

Mint minden olyan kísérletnek, amelynek célja az önfejlesztés, a Száraz Novembernek is úgy van értelme, ha az ember közben a szokásosnál jobban figyel arra, hogy mi történik vele közben, a tanulságokat pedig tovább tudja vinni magával a száraz harminc napon túl is. Még akkor is, ha ezek a tanulságok olyan pofonegyszerűek, mint hogy a

Ha pedig készen állunk arra, hogy rájöjjünk saját tanulságainkra, akkor már eljutottunk odáig, mint az Új Index sajtótörténeti kisinterjújában a havonta 100-120 sört legurító István, az alföldi zugivó:

„Ha úgy gondolkodik az ember, hogy ez egy feladat, amit egyszerűen meg kell csinálni, akkor szerintem könnyű, mert olyankor az ember tudja, hogy decemberben már újra visszatérhet a régi kerékvágásba. Szerintem harminc napra mindenki meg tudja változtatni néhány szokását. Akkor nehezebb, ha rágörcsöl az ember, mert tudja, hogy alkoholista, mert akkor nemcsak egy hónapra kéne abbahagyni az ivást, hanem örökre! Az meg, gondolom, elég nyomasztó lehet.​”

Fogadjuk meg István szavait, száraz hónapot tartani még januárban is lehet. Inkább ez, mint Szabó Péter motivációs speaker blackfridayes önsegítő tréningjei.

Olvasnál még Szűcs Donáttól? Itt megteheted. Vitáznál vele? Írj!