+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István & Renczes Ágoston
2020. november 30. hétfő, 16:44
Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyilvánosan nem csatlakozik majd a magyar állásponthoz.

Portugália Lengyelország és Magyarország mellé áll a jogállamiság kérdésében – írja az Euractiv portugál sajtóértesülésekre hivatkozva. A portugál Publico szerint a balközép António Costa kormányfő az EU-s pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kötő tervezett mechanizmust – amely végsőnek szánt verziójáról itt írtunk részletesen – „az Európai Unió Tanácsának novemberi ülésén" kritizálta. Ez a Tanács november 17-i videókonferenciája lehetett, amin a tagállamok külügyminiszterei többek között a költségvetésről és a helyreállítási csomagról is tárgyaltak.

 

Portugália a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januártól vesz majd át; az ország balközép szocialista miniszterelnöke, egyben

 

az Európai Szocialisták Pártjához (PES) tartozó Szocialista Párt elnöke a jogállamisági feltételek bírálatával egy platformra került a nacionalista-konzervatív lengyel és magyar kormánnyal.

 

Az Euractiv a Publico portugál napilapra hivatkozva úgy fogalmaz, hogy miközben nyilvánosan állást foglalt az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötése mellett, 

 

a Tanács ülésén, „zárt ajtók mögött” Portugália Magyarország és Lengyelország mellé állt.

 

A lap által megkérdezett portugál külügyminiszter elmondta, hogy „a jogállamiság a vörös vonal, amit nem szabad átlépni”, viszont arra is kitért, hogy a „portugál kormány készen áll arra, hogy olyan megoldást találjon, amellyel mindenki egyetért”.

 

A költségvetési vita valódi tétje viszont a kohéziós és fejlesztési alapok összege körül zajlik, továbbá nagy vita volt a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási csomagról is, amelyet az EU közös hitelből finanszírozna, és amit pont emiatt a tagállami parlamenteknek is meg kell majd szavazniuk. A magyar diplomácia azért döntött a költségvetési vitában a vétó mellett, hogy az attól jogilag független jogállamiság-mechanizmust megfúrja vagy a feltételeit enyhítse. A jogállamiság-mechanizmus elfogadásához ugyanis elég a minősített többség, vagyis azt Orbán nem tudja elgáncsolni.  

 

Érthetetlen, miért állna Portugália Orbánék mellé

 

Az uniós pénzek elköltésének rugalmasabb feltételrendszere iránti igény lehet az a pont, amiben közös nevezőre kerülhetett a portugál és a magyar álláspont. Portugália ugyanis sikeresen menedzseli a Kohézió Barátainak nevezett államok csoportját, amely a déli EU-tagállamokat, valamint a 2004 óta frissen felvett államokat tömöríti.

 

Az ő céljuk az, hogy a 2021-2027 közötti időszakban az EU kohéziós pénzei ne csökkenjek, és hogy rugalmasabb feltételekhez kössék ezek felhasználását.

 

Az Azonnali ezzel kapcsolatban megkereste Medve-Bálint Gergőt, a TK Politikatudományi Intézet kutatóját. Medve-Bálint szerint érthetetlen Portugália viselkedése, mivel a költségvetés és a koronavírus-járványt kezelő mentőcsomag elsősorban a déli EU-tagállamoknak kedvez.

 

Portugália mint az EU-s költségvetés nettó kedvezményezettje nem érdekelt a költségvetés elfogadásának elhalasztásában, mert az „érvágás lenne a gazdaságára nézve”.

 

Az EU eurót használó déli tagállamai rosszabb gazdasági helyzetben vannak, mint például a saját valutával, így önálló monetáris politikával bíró magyar vagy lengyel gazdaság, mondta Medve-Bálint. A szakértő azt is hozzátette, hogy az eurózóna tagjaként Portugáliának kisebb a mozgástere: a konvergenciakritériumok miatt az államadósságát is csak szigorúbb feltételekkel növelhetné piaci hitelfelvétellel, ezért is van leginkább ráutalva a költségvetés minél korábbi elfogadására és a koronavírus-járványt kezelő helyreállítási csomagra.

 

Medve-Bálint úgy látja, Portugália semmiképp nem csatlakozik nyíltan a magyar és lengyel állásponthoz, és abban a kérdésben is derülátó, hogy rövid időn belül megszületik a kompromisszum az uniós költségvetést illetően.

 

NYITÓKÉP: European Parliament Multimedia Centre

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A máltai miniszterelnök azt is fontosnak tartja, hogy az új okmány segítse, ne pedig akadályozza a szabad mozgást.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás