A portugál miniszterelnök zárt ajtók mögött Orbán mellé állt a jogállamisági mechanizmus kapcsán

Az Azonnalinak nyilatkozó szakértő szerint Portugália nyilvánosan nem csatlakozik majd a magyar állásponthoz.

Portugália Lengyelország és Magyarország mellé áll a jogállamiság kérdésében – írja az Euractiv portugál sajtóértesülésekre hivatkozva. A portugál Publico szerint a balközép António Costa kormányfő az EU-s pénzek kifizetését a jogállamisági feltételekhez kötő tervezett mechanizmust – amely végsőnek szánt verziójáról itt írtunk részletesen – „az Európai Unió Tanácsának novemberi ülésén" kritizálta. Ez a Tanács november 17-i videókonferenciája lehetett, amin a tagállamok külügyminiszterei többek között a költségvetésről és a helyreállítási csomagról is tárgyaltak.

Portugália a tagállamok minisztereiből álló Európai Unió Tanácsának soros elnökségét januártól vesz majd át; az ország balközép szocialista miniszterelnöke, egyben

Az Euractiv a Publico portugál napilapra hivatkozva úgy fogalmaz, hogy miközben nyilvánosan állást foglalt az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötése mellett, 

A lap által megkérdezett portugál külügyminiszter elmondta, hogy „a jogállamiság a vörös vonal, amit nem szabad átlépni”, viszont arra is kitért, hogy a „portugál kormány készen áll arra, hogy olyan megoldást találjon, amellyel mindenki egyetért”.

A költségvetési vita valódi tétje viszont a kohéziós és fejlesztési alapok összege körül zajlik, továbbá nagy vita volt a koronavírus-járvány gazdasági hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási csomagról is, amelyet az EU közös hitelből finanszírozna, és amit pont emiatt a tagállami parlamenteknek is meg kell majd szavazniuk. A magyar diplomácia azért döntött a költségvetési vitában a vétó mellett, hogy az attól jogilag független jogállamiság-mechanizmust megfúrja vagy a feltételeit enyhítse. A jogállamiság-mechanizmus elfogadásához ugyanis elég a minősített többség, vagyis azt Orbán nem tudja elgáncsolni.  

Érthetetlen, miért állna Portugália Orbánék mellé

Az uniós pénzek elköltésének rugalmasabb feltételrendszere iránti igény lehet az a pont, amiben közös nevezőre kerülhetett a portugál és a magyar álláspont. Portugália ugyanis sikeresen menedzseli a Kohézió Barátainak nevezett államok csoportját, amely a déli EU-tagállamokat, valamint a 2004 óta frissen felvett államokat tömöríti.

Az Azonnali ezzel kapcsolatban megkereste Medve-Bálint Gergőt, a TK Politikatudományi Intézet kutatóját. Medve-Bálint szerint érthetetlen Portugália viselkedése, mivel a költségvetés és a koronavírus-járványt kezelő mentőcsomag elsősorban a déli EU-tagállamoknak kedvez.

Az EU eurót használó déli tagállamai rosszabb gazdasági helyzetben vannak, mint például a saját valutával, így önálló monetáris politikával bíró magyar vagy lengyel gazdaság, mondta Medve-Bálint. A szakértő azt is hozzátette, hogy az eurózóna tagjaként Portugáliának kisebb a mozgástere: a konvergenciakritériumok miatt az államadósságát is csak szigorúbb feltételekkel növelhetné piaci hitelfelvétellel, ezért is van leginkább ráutalva a költségvetés minél korábbi elfogadására és a koronavírus-járványt kezelő helyreállítási csomagra.

Medve-Bálint úgy látja, Portugália semmiképp nem csatlakozik nyíltan a magyar és lengyel állásponthoz, és abban a kérdésben is derülátó, hogy rövid időn belül megszületik a kompromisszum az uniós költségvetést illetően.

NYITÓKÉP: European Parliament Multimedia Centre