Kielemeztük Biden leendő kormányát: ebből simán újabb kitiltási botrány lehet

Szerző: Petróczi Rafael
2020.11.28. 08:00

Joe Biden akarata egyértelmű: az Obama-éra embereit akarja visszahozni a saját adminisztrációjába. Emiatt aztán Orbán kemény éveknek nézhet elébe: komoly kritikákra számíthat a populizmusellenes demokrata vezetéstől, és az sem kizárható, hogy jön a kitiltási botrány 2.0.

Kielemeztük Biden leendő kormányát: ebből simán újabb kitiltási botrány lehet

Alakul a leendő Biden-adminisztráció: a Fehér Házat majd január második felében elfoglaló demokrata Joe Biden már meg is nevezte leendő kormányának azokat a tagjait, akiket kulcspozíciókba szán:

+ külügyminiszterként folytathatja pályafutását Antony Blinken, az Odama-adminisztráció egykori külügyminiszter-helyettese. Blinken egyébként magyar gyökerekkel rendelkezik, apja pedig az USA budapesti nagykövete is volt;

+ nemzetbiztonsági tanácsadó lehet Jake Sullivanből, Hillary Clinton egykori vezető kampánytanácsadójából, Obama kampánycsapatának egykori tagjából;

+ a hírszerzés első női igazgatója lehet Avril Haines, Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese;

+ belbiztonsági miniszteri poszton folytathatja Alejandro Mayorkas, az Obama-adminisztráció belbiztonsági titkárhelyettese;

+ az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete lehet Linda Thomas-Greenfield, aki Obama idején az Egyesült Államok Külügyi Szolgálatának főigazgatójaként szolgált;

+ és egy teljesen új pozíciót hozhat létre Biden John Kerrynek, Obama korábbi külügyminiszterének, aki jövő januártól az éghajlatért felelős különleges elnöki megbízott posztját töltheti be.

A hat jelöltből ugyan egyelőre csak Sullivan és Kerry pozíciója tűnik biztosnak – tekintve, hogy az ő kinevezésükhöz nincs szükség a szenátus jóváhagyására. Az azonban jól látszik, hogy Joe Biden milyen irányban gondolkodik leendő kabinetje összeállításakor: a Barack Obama idején is fontos szerepet játszó személyeket válogatja maga köré.

Kérdés, hogy az Obama-érához hasonlóan konfliktusokkal terhelt időszakra kell-e számítanunk a magyar-amerikai kapcsolatokban?

Szakértőket kérdeztünk.

Kemény idők jönnek – retorikailag legalábbis biztosan

„Az elnökválasztási kampány során már láthattuk jelét annak, hogy a konfliktusos viszony visszatérhet a magyar-amerikai kapcsolatokba – azt viszont, hogy erre lesz-e valódi politikai akarat, még nem tudni” – mondja Istrate Dominik, a Political Capital külpolitikai elemzője.

Az elemző szerint a konfliktusok kiújulására lehet következtetni abból is, hogy Biden Közép-Kelet-Európáért és Eurázsiáért felelős tanácsadója a kampányban az a Michael Carpenter volt, akinek köszönhetően a megválasztott elnök kampánya sorra adta ki az éppen aktuális közép-kelet-európai kérdésekben – mint Belarusz vagy Hegyi-Karabah – a kritikus megnyilatkozásokat.

„Amennyiben Blinken mellett Carpenter is része lesz az új amerikai külügynek – aki a magyar kormányt is élesen bírálta már –, úgy retorikailag nagyon is számíthatunk egy olyan konfliktusos amerikai-magyar viszonyra, mint ami 2012 és 2016 között volt.”

Ezt a véleményt osztja Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója is, aki szerint a demokrata közvéleményben és a most formálódó amerikai vezetésben is úgy tekintenek az orbáni jobboldali populizmusra, mint amit fel kell tartóztatni. És ezt a Biden-adminisztráció – kommunikációban legalábbis – biztosan meg fogja tenni, hiszen a demokratikus elvekért fellépő idealizmus erősen kapcsolódik a demokrata politikai hagyományhoz Mikecz szerint.

Istrate viszont azt mondja, az első igazi konfliktusos pont valószínűleg nem a demokrácia, az emberi jogok vagy a korrupció kapcsán fog kialakulni a felek között, hanem Ukrajna NATO-hoz való közeledésének magyar vétója miatt (Magyarország az ukrán oktatási törvény magyar kisebbségeket hátrányosan érintő része miatt blokkolja Ukrajna NATO-tagságát). Ugyanis

ha van kudarca az amerikai külpolitikának az elmúlt hat évben, ahol nem sikerült érdemi előrelépést eszközölni, az pont Ukrajna

 – ezért aztán itt is a legnagyobb a nyomás, hogy valamit elérjen az új amerikai külügy, amiben ha Orbánék akadályozzák az amerikaiakat, úgy könnyen éles szóváltás robbanhat ki. 

Akár újabb kitiltási botrány is jöhet

A magyar-amerikai kapcsolatok egyik mélypontja a 2014-es év volt: ekkor döntött arról az Obama-adminisztráció, hogy megtiltja hat bizonyos magyar köztisztviselő beutazását az Egyesült Államokba korrupciógyanú miatt. A hat személyből egyedül az akkori NAV-elnök, Vida Ildikó neve vált ismertté a nyilvánosságban, aki elismerte, hogy rajta van a kitiltottak listáján, és aki emiatt elment tisztázni a helyzetet az amerikai nagykövetségre úgy, hogy nem tudott angolul, és ezért tolmácsot kellett kérnie. Vida Ildikó ellen végül a Polt Péter vezette ügyészség nem emelt vádat, a konfliktustól viszont hónapokig hangos volt a média.

„A Biden-kormányzat elején semmiképpen nem számítanék arra, hogy ilyen éles ütközetek lennének” – mondta az Azonnali kérdésére Varga Gergely, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki ugyanakkor – hasonlóan Istrate Dominikhoz és Mikecz Dánielhez – azt nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy kommunikációs csaták kialakulnak Orbánék és a másfajta prioritásokkal rendelkező demokrata adminisztráció között.

Ugyanakkor ezek a kommunikációs csaták nem feltétlenül állnak az Orbán-kormány érdekében – hívta fel rá a figyelmet Mikecz Dániel. Szerinte ugyanis a 2014-es kitiltási botrány – ami becsatornázódott a netadó elleni tüntetésekbe is – azt mutatta meg, hogy a választók többsége inkább pozitívan tekint nyugat felé, aminek hatására hat évvel ezelőtt sok szavazót is veszített a Fidesz. Ráadásul ha a szavazatszerzési lehetőségek oldaláról nézzük, Mikecz szerint

a kitiltási botrányhoz hasonló konfliktusokból ma inkább az ellenzék tudhatna profitálni, mert a bizonytalan szavazók inkább ellenzéki beállítottságúak

– őket lökheti jobban az ellenzék felé egy kitiltási botrány 2.0. Nem véletlen, hogy a Fidesz atlantistának számító külpolitikusa, Németh Zsolt nemrég egy interjúban azt ígérte: Budapest pragmatikusan áll majd Washingtonhoz.

Hogy mi okozhatna olyan komoly indulatokat, mint 2014-ben az amerikai kitiltások, Istrate Dominik a Magnyitszkij-elvek felújításával válaszolt, amik már a kitiltási botrány kapcsán is felfedezhetőek voltak. A Magnyitszkij-elv értelmében egy állam egy-egy ország bizonyos politikai-gazdasági szereplőinek beutazását korlátozza külföldi országokba, illetve ezen személyek ellen széleskörű és érezhető pénzügyi korlátozásokat vezet be, hogy például ne tudjanak hozzáférni a vagyonukhoz külföldi bankokban. Hogy ez mennyire valós lehetőség, jól jelzi a Political Capital elemzője szerint, hogy az amerikai külügy ezek alkalmazási lehetőségeit már Trump idején előkészítette, párhuzamosan a 2019-es Trump-Orbán találkozóval.

Ha a Biden-adminisztráció alkalmazni kívánja a Magnyitszkij-elveket, azt olyan magyar szereplőkkel szemben teheti meg jó eséllyel, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy Rogán Antal.

Mikecz Dániel ehhez azt is hozzátette: amerikai részről egyáltalán nem kizárt, hogy beleálljanak egy ilyen gyakorlati konfliktusba, hiszen „tudják már ők is, hogy az Orbán-kormánnyal nem kell udvariaskodni”.

Aligha menti meg Orbánt a koronavírus az amerikai támadásoktól

„A Joe Biden vezette demokrata kormányzat elsőként a koronavírus-járványhoz kapcsolódó gazdasági kihívásokkal fog foglalkozni, így

a kormányzás első hónapjaiban nem számítok nagy, érdemi aktivitásra olyan országokkal kapcsolatban, mint Magyarország”

– fejtegette az Azonnalinak Varga Gergely.

Némileg másképp látja a helyzetet Mikecz Dániel és Istrate Dominik: előbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a járványidőszak alatt is kapott erős kritikákat az Egyesült Államokból, például az első, tavaszi felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban – hasonló figyelem a demokrata vezetés alatt is várható, ha a magyar kormány intézkedései nem felelnek meg a demokraták fentebb említett politikai idealizmusának.

Istrate Dominik szerint ugyan igaz, hogy az egészségügyi és gazdasági válságkezelés lesz Biden szemében a prioritás, ez viszont nem jelenti azt, hogy az elköteleződés a demokrata politikai elvek melletti kiállásért a külpolitikában csökkenne:

„Antony Blinken minden bizonnyal már hivatalának első napján munkához fog látni.”

A leendő külügyminiszter magyar származása jó eséllyel nem sokat számít

És ha már Antony Blinken, jogosan vetül fel a kérdés, hogy mennyire számít az, hogy a leendő külügyminiszternek magyar gyökerei vannak. A megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye, hogy nem nagyon. Varga Gergely és Mikecz Dániel is azt hangsúlyozta, hogy

Blinkent a magyar ügyekkel kapcsolatban nem a származása, hanem a demokrata külpolitikai szocializációja és szemlélete fogja vezetni.

Márpedig ez csöppet sem hízelgő állásfoglalásokban nyilvánult meg eddig is az orbáni politikával szemben, mint arra Istrate Dominik felhívta a figyelmet: Blinken egy akkor még csak esetleges Trump-Orbán találkozó kapcsán a kínai és orosz befolyás terjedésére utalgatott, valamint nyíltan kimondta, hogy a Trump-adminisztrációnak kommunikálnia kéne a korrupcióval és a magyar demokratikus értékekkel kapcsolatos aggályokat.

Így aztán Mikecz Dániel szerint Antony Blinken magyar származása legfeljebb a magyar közvéleménynek lehet fontos, ami miatt jobban odafigyelnek majd itthon arra, hogy mit fog csinálni az amerikai külügyminiszter.

NYITÓKÉP: Joe Biden bemutatja kabinetje leendő tagjait. Joe Biden / Facebook 

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali korábbi újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként. Az Azonnali gyakornoka, majd belpolitikai újságírója volt 2017-2021 között.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek