+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Antal-Róbert István
2020. november 28. szombat, 08:00
Joe Biden akarata egyértelmű: az Obama-éra embereit akarja visszahozni a saját adminisztrációjába. Emiatt aztán Orbán kemény éveknek nézhet elébe: komoly kritikákra számíthat a populizmusellenes demokrata vezetéstől, és az sem kizárható, hogy jön a kitiltási botrány 2.0.

Alakul a leendő Biden-adminisztráció: a Fehér Házat majd január második felében elfoglaló demokrata Joe Biden már meg is nevezte leendő kormányának azokat a tagjait, akiket kulcspozíciókba szán:

 

+ külügyminiszterként folytathatja pályafutását Antony Blinken, az Odama-adminisztráció egykori külügyminiszter-helyettese. Blinken egyébként magyar gyökerekkel rendelkezik, apja pedig az USA budapesti nagykövete is volt;

 

+ nemzetbiztonsági tanácsadó lehet Jake Sullivanből, Hillary Clinton egykori vezető kampánytanácsadójából, Obama kampánycsapatának egykori tagjából;

 

+ a hírszerzés első női igazgatója lehet Avril Haines, Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese;

 

+ belbiztonsági miniszteri poszton folytathatja Alejandro Mayorkas, az Obama-adminisztráció belbiztonsági titkárhelyettese;

 

+ az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete lehet Linda Thomas-Greenfield, aki Obama idején az Egyesült Államok Külügyi Szolgálatának főigazgatójaként szolgált;

 

+ és egy teljesen új pozíciót hozhat létre Biden John Kerrynek, Obama korábbi külügyminiszterének, aki jövő januártól az éghajlatért felelős különleges elnöki megbízott posztját töltheti be.

 

A hat jelöltből ugyan egyelőre csak Sullivan és Kerry pozíciója tűnik biztosnak – tekintve, hogy az ő kinevezésükhöz nincs szükség a szenátus jóváhagyására. Az azonban jól látszik, hogy Joe Biden milyen irányban gondolkodik leendő kabinetje összeállításakor: a Barack Obama idején is fontos szerepet játszó személyeket válogatja maga köré.

 

Kérdés, hogy az Obama-érához hasonlóan konfliktusokkal terhelt időszakra kell-e számítanunk a magyar-amerikai kapcsolatokban?

 

Szakértőket kérdeztünk.

 

Kemény idők jönnek – retorikailag legalábbis biztosan

 

„Az elnökválasztási kampány során már láthattuk jelét annak, hogy a konfliktusos viszony visszatérhet a magyar-amerikai kapcsolatokba – azt viszont, hogy erre lesz-e valódi politikai akarat, még nem tudni” – mondja Istrate Dominik, a Political Capital külpolitikai elemzője.

 

Az elemző szerint a konfliktusok kiújulására lehet következtetni abból is, hogy Biden Közép-Kelet-Európáért és Eurázsiáért felelős tanácsadója a kampányban az a Michael Carpenter volt, akinek köszönhetően a megválasztott elnök kampánya sorra adta ki az éppen aktuális közép-kelet-európai kérdésekben – mint Belarusz vagy Hegyi-Karabah – a kritikus megnyilatkozásokat.

 

„Amennyiben Blinken mellett Carpenter is része lesz az új amerikai külügynek – aki a magyar kormányt is élesen bírálta már –, úgy retorikailag nagyon is számíthatunk egy olyan konfliktusos amerikai-magyar viszonyra, mint ami 2012 és 2016 között volt.”

 

Ezt a véleményt osztja Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója is, aki szerint a demokrata közvéleményben és a most formálódó amerikai vezetésben is úgy tekintenek az orbáni jobboldali populizmusra, mint amit fel kell tartóztatni. És ezt a Biden-adminisztráció – kommunikációban legalábbis – biztosan meg fogja tenni, hiszen a demokratikus elvekért fellépő idealizmus erősen kapcsolódik a demokrata politikai hagyományhoz Mikecz szerint.

 

Istrate viszont azt mondja, az első igazi konfliktusos pont valószínűleg nem a demokrácia, az emberi jogok vagy a korrupció kapcsán fog kialakulni a felek között, hanem Ukrajna NATO-hoz való közeledésének magyar vétója miatt (Magyarország az ukrán oktatási törvény magyar kisebbségeket hátrányosan érintő része miatt blokkolja Ukrajna NATO-tagságát). Ugyanis

 

ha van kudarca az amerikai külpolitikának az elmúlt hat évben, ahol nem sikerült érdemi előrelépést eszközölni, az pont Ukrajna

 

 – ezért aztán itt is a legnagyobb a nyomás, hogy valamit elérjen az új amerikai külügy, amiben ha Orbánék akadályozzák az amerikaiakat, úgy könnyen éles szóváltás robbanhat ki. 

 

Akár újabb kitiltási botrány is jöhet

 

A magyar-amerikai kapcsolatok egyik mélypontja a 2014-es év volt: ekkor döntött arról az Obama-adminisztráció, hogy megtiltja hat bizonyos magyar köztisztviselő beutazását az Egyesült Államokba korrupciógyanú miatt. A hat személyből egyedül az akkori NAV-elnök, Vida Ildikó neve vált ismertté a nyilvánosságban, aki elismerte, hogy rajta van a kitiltottak listáján, és aki emiatt elment tisztázni a helyzetet az amerikai nagykövetségre úgy, hogy nem tudott angolul, és ezért tolmácsot kellett kérnie. Vida Ildikó ellen végül a Polt Péter vezette ügyészség nem emelt vádat, a konfliktustól viszont hónapokig hangos volt a média.

 

„A Biden-kormányzat elején semmiképpen nem számítanék arra, hogy ilyen éles ütközetek lennének” – mondta az Azonnali kérdésére Varga Gergely, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki ugyanakkor – hasonlóan Istrate Dominikhoz és Mikecz Dánielhez – azt nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy kommunikációs csaták kialakulnak Orbánék és a másfajta prioritásokkal rendelkező demokrata adminisztráció között.

 

Ugyanakkor ezek a kommunikációs csaták nem feltétlenül állnak az Orbán-kormány érdekében – hívta fel rá a figyelmet Mikecz Dániel. Szerinte ugyanis a 2014-es kitiltási botrány – ami becsatornázódott a netadó elleni tüntetésekbe is – azt mutatta meg, hogy a választók többsége inkább pozitívan tekint nyugat felé, aminek hatására hat évvel ezelőtt sok szavazót is veszített a Fidesz. Ráadásul ha a szavazatszerzési lehetőségek oldaláról nézzük, Mikecz szerint

 

a kitiltási botrányhoz hasonló konfliktusokból ma inkább az ellenzék tudhatna profitálni, mert a bizonytalan szavazók inkább ellenzéki beállítottságúak

 

– őket lökheti jobban az ellenzék felé egy kitiltási botrány 2.0. Nem véletlen, hogy a Fidesz atlantistának számító külpolitikusa, Németh Zsolt nemrég egy interjúban azt ígérte: Budapest pragmatikusan áll majd Washingtonhoz.

 

Hogy mi okozhatna olyan komoly indulatokat, mint 2014-ben az amerikai kitiltások, Istrate Dominik a Magnyitszkij-elvek felújításával válaszolt, amik már a kitiltási botrány kapcsán is felfedezhetőek voltak. A Magnyitszkij-elv értelmében egy állam egy-egy ország bizonyos politikai-gazdasági szereplőinek beutazását korlátozza külföldi országokba, illetve ezen személyek ellen széleskörű és érezhető pénzügyi korlátozásokat vezet be, hogy például ne tudjanak hozzáférni a vagyonukhoz külföldi bankokban. Hogy ez mennyire valós lehetőség, jól jelzi a Political Capital elemzője szerint, hogy az amerikai külügy ezek alkalmazási lehetőségeit már Trump idején előkészítette, párhuzamosan a 2019-es Trump-Orbán találkozóval.

 

Ha a Biden-adminisztráció alkalmazni kívánja a Magnyitszkij-elveket, azt olyan magyar szereplőkkel szemben teheti meg jó eséllyel, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy Rogán Antal.

 

Mikecz Dániel ehhez azt is hozzátette: amerikai részről egyáltalán nem kizárt, hogy beleálljanak egy ilyen gyakorlati konfliktusba, hiszen „tudják már ők is, hogy az Orbán-kormánnyal nem kell udvariaskodni”.

 

Aligha menti meg Orbánt a koronavírus az amerikai támadásoktól

 

„A Joe Biden vezette demokrata kormányzat elsőként a koronavírus-járványhoz kapcsolódó gazdasági kihívásokkal fog foglalkozni, így

 

a kormányzás első hónapjaiban nem számítok nagy, érdemi aktivitásra olyan országokkal kapcsolatban, mint Magyarország”

 

– fejtegette az Azonnalinak Varga Gergely.

 

Némileg másképp látja a helyzetet Mikecz Dániel és Istrate Dominik: előbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a járványidőszak alatt is kapott erős kritikákat az Egyesült Államokból, például az első, tavaszi felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban – hasonló figyelem a demokrata vezetés alatt is várható, ha a magyar kormány intézkedései nem felelnek meg a demokraták fentebb említett politikai idealizmusának.

 

Istrate Dominik szerint ugyan igaz, hogy az egészségügyi és gazdasági válságkezelés lesz Biden szemében a prioritás, ez viszont nem jelenti azt, hogy az elköteleződés a demokrata politikai elvek melletti kiállásért a külpolitikában csökkenne:

 

„Antony Blinken minden bizonnyal már hivatalának első napján munkához fog látni.”

 

A leendő külügyminiszter magyar származása jó eséllyel nem sokat számít

 

És ha már Antony Blinken, jogosan vetül fel a kérdés, hogy mennyire számít az, hogy a leendő külügyminiszternek magyar gyökerei vannak. A megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye, hogy nem nagyon. Varga Gergely és Mikecz Dániel is azt hangsúlyozta, hogy

 

Blinkent a magyar ügyekkel kapcsolatban nem a származása, hanem a demokrata külpolitikai szocializációja és szemlélete fogja vezetni.

 

Márpedig ez csöppet sem hízelgő állásfoglalásokban nyilvánult meg eddig is az orbáni politikával szemben, mint arra Istrate Dominik felhívta a figyelmet: Blinken egy akkor még csak esetleges Trump-Orbán találkozó kapcsán a kínai és orosz befolyás terjedésére utalgatott, valamint nyíltan kimondta, hogy a Trump-adminisztrációnak kommunikálnia kéne a korrupcióval és a magyar demokratikus értékekkel kapcsolatos aggályokat.

 

Így aztán Mikecz Dániel szerint Antony Blinken magyar származása legfeljebb a magyar közvéleménynek lehet fontos, ami miatt jobban odafigyelnek majd itthon arra, hogy mit fog csinálni az amerikai külügyminiszter.

 

NYITÓKÉP: Joe Biden bemutatja kabinetje leendő tagjait. Joe Biden / Facebook 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hetvenöt éve írta alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás