+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael & Antal-Róbert István
2020. november 28. szombat, 08:00
Joe Biden akarata egyértelmű: az Obama-éra embereit akarja visszahozni a saját adminisztrációjába. Emiatt aztán Orbán kemény éveknek nézhet elébe: komoly kritikákra számíthat a populizmusellenes demokrata vezetéstől, és az sem kizárható, hogy jön a kitiltási botrány 2.0.

Alakul a leendő Biden-adminisztráció: a Fehér Házat majd január második felében elfoglaló demokrata Joe Biden már meg is nevezte leendő kormányának azokat a tagjait, akiket kulcspozíciókba szán:

 

+ külügyminiszterként folytathatja pályafutását Antony Blinken, az Odama-adminisztráció egykori külügyminiszter-helyettese. Blinken egyébként magyar gyökerekkel rendelkezik, apja pedig az USA budapesti nagykövete is volt;

 

+ nemzetbiztonsági tanácsadó lehet Jake Sullivanből, Hillary Clinton egykori vezető kampánytanácsadójából, Obama kampánycsapatának egykori tagjából;

 

+ a hírszerzés első női igazgatója lehet Avril Haines, Obama korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese;

 

+ belbiztonsági miniszteri poszton folytathatja Alejandro Mayorkas, az Obama-adminisztráció belbiztonsági titkárhelyettese;

 

+ az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete lehet Linda Thomas-Greenfield, aki Obama idején az Egyesült Államok Külügyi Szolgálatának főigazgatójaként szolgált;

 

+ és egy teljesen új pozíciót hozhat létre Biden John Kerrynek, Obama korábbi külügyminiszterének, aki jövő januártól az éghajlatért felelős különleges elnöki megbízott posztját töltheti be.

 

A hat jelöltből ugyan egyelőre csak Sullivan és Kerry pozíciója tűnik biztosnak – tekintve, hogy az ő kinevezésükhöz nincs szükség a szenátus jóváhagyására. Az azonban jól látszik, hogy Joe Biden milyen irányban gondolkodik leendő kabinetje összeállításakor: a Barack Obama idején is fontos szerepet játszó személyeket válogatja maga köré.

 

Kérdés, hogy az Obama-érához hasonlóan konfliktusokkal terhelt időszakra kell-e számítanunk a magyar-amerikai kapcsolatokban?

 

Szakértőket kérdeztünk.

 

Kemény idők jönnek – retorikailag legalábbis biztosan

 

„Az elnökválasztási kampány során már láthattuk jelét annak, hogy a konfliktusos viszony visszatérhet a magyar-amerikai kapcsolatokba – azt viszont, hogy erre lesz-e valódi politikai akarat, még nem tudni” – mondja Istrate Dominik, a Political Capital külpolitikai elemzője.

 

Az elemző szerint a konfliktusok kiújulására lehet következtetni abból is, hogy Biden Közép-Kelet-Európáért és Eurázsiáért felelős tanácsadója a kampányban az a Michael Carpenter volt, akinek köszönhetően a megválasztott elnök kampánya sorra adta ki az éppen aktuális közép-kelet-európai kérdésekben – mint Belarusz vagy Hegyi-Karabah – a kritikus megnyilatkozásokat.

 

„Amennyiben Blinken mellett Carpenter is része lesz az új amerikai külügynek – aki a magyar kormányt is élesen bírálta már –, úgy retorikailag nagyon is számíthatunk egy olyan konfliktusos amerikai-magyar viszonyra, mint ami 2012 és 2016 között volt.”

 

Ezt a véleményt osztja Mikecz Dániel, a Republikon Intézet kutatója is, aki szerint a demokrata közvéleményben és a most formálódó amerikai vezetésben is úgy tekintenek az orbáni jobboldali populizmusra, mint amit fel kell tartóztatni. És ezt a Biden-adminisztráció – kommunikációban legalábbis – biztosan meg fogja tenni, hiszen a demokratikus elvekért fellépő idealizmus erősen kapcsolódik a demokrata politikai hagyományhoz Mikecz szerint.

 

Istrate viszont azt mondja, az első igazi konfliktusos pont valószínűleg nem a demokrácia, az emberi jogok vagy a korrupció kapcsán fog kialakulni a felek között, hanem Ukrajna NATO-hoz való közeledésének magyar vétója miatt (Magyarország az ukrán oktatási törvény magyar kisebbségeket hátrányosan érintő része miatt blokkolja Ukrajna NATO-tagságát). Ugyanis

 

ha van kudarca az amerikai külpolitikának az elmúlt hat évben, ahol nem sikerült érdemi előrelépést eszközölni, az pont Ukrajna

 

 – ezért aztán itt is a legnagyobb a nyomás, hogy valamit elérjen az új amerikai külügy, amiben ha Orbánék akadályozzák az amerikaiakat, úgy könnyen éles szóváltás robbanhat ki. 

 

Akár újabb kitiltási botrány is jöhet

 

A magyar-amerikai kapcsolatok egyik mélypontja a 2014-es év volt: ekkor döntött arról az Obama-adminisztráció, hogy megtiltja hat bizonyos magyar köztisztviselő beutazását az Egyesült Államokba korrupciógyanú miatt. A hat személyből egyedül az akkori NAV-elnök, Vida Ildikó neve vált ismertté a nyilvánosságban, aki elismerte, hogy rajta van a kitiltottak listáján, és aki emiatt elment tisztázni a helyzetet az amerikai nagykövetségre úgy, hogy nem tudott angolul, és ezért tolmácsot kellett kérnie. Vida Ildikó ellen végül a Polt Péter vezette ügyészség nem emelt vádat, a konfliktustól viszont hónapokig hangos volt a média.

 

„A Biden-kormányzat elején semmiképpen nem számítanék arra, hogy ilyen éles ütközetek lennének” – mondta az Azonnali kérdésére Varga Gergely, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki ugyanakkor – hasonlóan Istrate Dominikhoz és Mikecz Dánielhez – azt nagyon is elképzelhetőnek tartja, hogy kommunikációs csaták kialakulnak Orbánék és a másfajta prioritásokkal rendelkező demokrata adminisztráció között.

 

Ugyanakkor ezek a kommunikációs csaták nem feltétlenül állnak az Orbán-kormány érdekében – hívta fel rá a figyelmet Mikecz Dániel. Szerinte ugyanis a 2014-es kitiltási botrány – ami becsatornázódott a netadó elleni tüntetésekbe is – azt mutatta meg, hogy a választók többsége inkább pozitívan tekint nyugat felé, aminek hatására hat évvel ezelőtt sok szavazót is veszített a Fidesz. Ráadásul ha a szavazatszerzési lehetőségek oldaláról nézzük, Mikecz szerint

 

a kitiltási botrányhoz hasonló konfliktusokból ma inkább az ellenzék tudhatna profitálni, mert a bizonytalan szavazók inkább ellenzéki beállítottságúak

 

– őket lökheti jobban az ellenzék felé egy kitiltási botrány 2.0. Nem véletlen, hogy a Fidesz atlantistának számító külpolitikusa, Németh Zsolt nemrég egy interjúban azt ígérte: Budapest pragmatikusan áll majd Washingtonhoz.

 

Hogy mi okozhatna olyan komoly indulatokat, mint 2014-ben az amerikai kitiltások, Istrate Dominik a Magnyitszkij-elvek felújításával válaszolt, amik már a kitiltási botrány kapcsán is felfedezhetőek voltak. A Magnyitszkij-elv értelmében egy állam egy-egy ország bizonyos politikai-gazdasági szereplőinek beutazását korlátozza külföldi országokba, illetve ezen személyek ellen széleskörű és érezhető pénzügyi korlátozásokat vezet be, hogy például ne tudjanak hozzáférni a vagyonukhoz külföldi bankokban. Hogy ez mennyire valós lehetőség, jól jelzi a Political Capital elemzője szerint, hogy az amerikai külügy ezek alkalmazási lehetőségeit már Trump idején előkészítette, párhuzamosan a 2019-es Trump-Orbán találkozóval.

 

Ha a Biden-adminisztráció alkalmazni kívánja a Magnyitszkij-elveket, azt olyan magyar szereplőkkel szemben teheti meg jó eséllyel, mint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy Rogán Antal.

 

Mikecz Dániel ehhez azt is hozzátette: amerikai részről egyáltalán nem kizárt, hogy beleálljanak egy ilyen gyakorlati konfliktusba, hiszen „tudják már ők is, hogy az Orbán-kormánnyal nem kell udvariaskodni”.

 

Aligha menti meg Orbánt a koronavírus az amerikai támadásoktól

 

„A Joe Biden vezette demokrata kormányzat elsőként a koronavírus-járványhoz kapcsolódó gazdasági kihívásokkal fog foglalkozni, így

 

a kormányzás első hónapjaiban nem számítok nagy, érdemi aktivitásra olyan országokkal kapcsolatban, mint Magyarország”

 

– fejtegette az Azonnalinak Varga Gergely.

 

Némileg másképp látja a helyzetet Mikecz Dániel és Istrate Dominik: előbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország a járványidőszak alatt is kapott erős kritikákat az Egyesült Államokból, például az első, tavaszi felhatalmazási törvénnyel kapcsolatban – hasonló figyelem a demokrata vezetés alatt is várható, ha a magyar kormány intézkedései nem felelnek meg a demokraták fentebb említett politikai idealizmusának.

 

Istrate Dominik szerint ugyan igaz, hogy az egészségügyi és gazdasági válságkezelés lesz Biden szemében a prioritás, ez viszont nem jelenti azt, hogy az elköteleződés a demokrata politikai elvek melletti kiállásért a külpolitikában csökkenne:

 

„Antony Blinken minden bizonnyal már hivatalának első napján munkához fog látni.”

 

A leendő külügyminiszter magyar származása jó eséllyel nem sokat számít

 

És ha már Antony Blinken, jogosan vetül fel a kérdés, hogy mennyire számít az, hogy a leendő külügyminiszternek magyar gyökerei vannak. A megkérdezett szakértők egybehangzó véleménye, hogy nem nagyon. Varga Gergely és Mikecz Dániel is azt hangsúlyozta, hogy

 

Blinkent a magyar ügyekkel kapcsolatban nem a származása, hanem a demokrata külpolitikai szocializációja és szemlélete fogja vezetni.

 

Márpedig ez csöppet sem hízelgő állásfoglalásokban nyilvánult meg eddig is az orbáni politikával szemben, mint arra Istrate Dominik felhívta a figyelmet: Blinken egy akkor még csak esetleges Trump-Orbán találkozó kapcsán a kínai és orosz befolyás terjedésére utalgatott, valamint nyíltan kimondta, hogy a Trump-adminisztrációnak kommunikálnia kéne a korrupcióval és a magyar demokratikus értékekkel kapcsolatos aggályokat.

 

Így aztán Mikecz Dániel szerint Antony Blinken magyar származása legfeljebb a magyar közvéleménynek lehet fontos, ami miatt jobban odafigyelnek majd itthon arra, hogy mit fog csinálni az amerikai külügyminiszter.

 

NYITÓKÉP: Joe Biden bemutatja kabinetje leendő tagjait. Joe Biden / Facebook 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Jelenleg ugyanis a legtöbb országból 10 napos kötelező karantén várna a szurkolókra. A döntőt, illetve a két elődöntőt is Londonban fogják megrendezni.

A cseh magánvasút, a RegioJet után a MÁV is újraindítja dalmáciai nyaralóvonatait. De melyik társasággal éri meg jobban Dalmáciába utazni?

A kérdés, hogy a koronavírus különböző variánsai vagy a vakcina gyenge felépítése miatt nem érte el a WHO által előírt 50 százalékos hatékonyságot. Ha az előbbi, akkor a többi mRNS-vakcina hatékonysága kapcsán is kérdések merülhetnek fel.

A világ egyik legjobb kapusa, Gianluigi Buffon nem gazdag sejkekhez megy levezetni, hanem visszatér nevelőcsapatába, ahol 1995-ben kezdte legendás karrierjét.

Tanulságok az első fordulóból, Christian Eriksen, Ronaldo és a kólarészvények, lelátói homofóbia: itt az első Szotyizó már podcastban is!

Jeff Bezos cégbirodalma ugyanis a kizsákmányolás zászlóshajója is egyben. Eddig 10 ezer szignó.

A baj akkor lesz nagyon nagy, ha mi, ellenzékiek is ki akarjuk egymást rekeszteni, csak azért, mert nem mindenről gondolkodunk ugyanúgy, írta.

A hét kérdése

A kínai egyetem elleni kiállás lett az ellenzéki politizálás egyik sarokpontja, a kormány szerint másfél éven belül reális lehet a népszavazás a témában. Nálunk már most az, tessék szavazni!

Azért ide elnéznénk

A MONYO sörfőzde új kőbányai telephelyén rendes söröket is lehet inni az indie rock mellé június 19-én szombaton.

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Pár napja TGM az Azonnalira megírta, hogy szerinte mit érdemes olvasni. Június 18-án a saját könyvét dedikálja.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás